Hármas szorításban Belgrád. A déli tartomány ügyében kínosan szorít a cipő - egyre nyilvánvalóbb, hogy Szerbia el fogja veszíteni Kosovót. Montenegró referendumra készül - ki akar lépni az államközösségből, független államként képzeli a jövőjét, Szerbia nélkül. Az EU-hoz való közeledésben pedig az előcsatlakozási tárgyalások folytatásának van egy komoly feltétele: Ratko Mladić kiadatása Hágának. ,,Ha legalább ez a harmadik ügy megoldódik, akkor távlat nyílhat Szerbia euroatlanti integrációjához, és kedvező hatást gyakorolhat Kosovóra is, mert a tartomány ügye ilyen perspektíva nélkül sokkal fájdalmasabb lehet Belgrád számára - nyilatkozta a minap a kosovói ENSZ-közigazgatás vezetője, Soren Jessen-Petersen, aki szerint Belgrád a Karadžić- és a Mladić-ügy túsza. A két legkeresettebb hágai vádlott kiadatására már minden határidő régen lejárt. Brüsszel a múlt héten megüzente, hogy nem hajlandó várni tovább: ,,az Európai Unió hétfőn, február 27-én erélyesen figyelmeztetni fogja Belgrádot, hogy a hágai törvényszékkel való teljes fokú együttműködés hiánya a stabilizációs és társulási tárgyalás felfüggesztéséhez vezethet. Brüsszel, tanulságként, emlékezteti Belgrádot Horvátország esetére. Horvátországgal elhalasztották a tárgyalások kezdetét mindaddig, amíg az ki nem szolgáltatta Ante Gotovina tábornokot.
Nos, a múlt kedden, február 21-én úgy tűnt, hogy Szerbia elszánta magát, s pontot tesz az ügyre. A tévécsatornák arról adtak hírt, hogy kézre került Ratko Mladić. A Cer hegyen találtak rá, gyakorlatilag házi őrizetben van, folynak vele a tárgyalások, hogy önként adja fel magát. Más hírforrások szerint a tábornokot elfogták, boszniai területre, Tuzlára szállították. Olyan hír is felröppent, hogy a tábornok már nincs is ebben a térségben - megérkezett Hágába. Az egymásnak ellentmondó hírek és cáfolatok erdejében nehéz volt eligazodni. Aztán kiderült, hogy fölösleges is igyekezni. Az elfogás híre egyszerűen kacsa volt. Így aztán a lapok a Mladićtyal kapcsolatos újabb történések számára fenntartott helyet a tábornok életrajzi adataival voltak kénytelenek kitölteni.
A boszniai születésű Ratko Mladićot ötvenéves korában, 1992-ben léptették elő tábornokká, majd a jugoszláv hadsereg visszavonulása után kinevezték a boszniai szerb erők parancsnokává. A tábornok lelkes híve volt Milošević álmának, a Nagy-Szerbia megteremtésének. Ő irányította Szarajevó három és fél évig tartó ostromát - Szarajevó meggyilkolása több mint tízezer életet követelt. Őt tartják a srebrenicai mészárlás stratégájának: 1995-ben, amikor a bosnyák beékelődés, Srebrenica Mladić kezére került, több mint 7000 muzulmánt gyilkoltak le. A II. világháború utáni Európában a srebrenicai mészárlást a legnagyobb népirtásként tartják számon. A Hága által 1996 júliusában kiadott nemzetközi elfogatóparancs nyomán a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a tábornokot eltávolította a boszniai szerb erők éléről. Ezt követően Mladić Boszniában bujkált, időnként Belgrádban is feltűnt (egyes források szerint két évig a fővárosi házában élt), s csak 2001-ben nyugdíjazta őt a jugoszláv államfő, Vojislav Koštunica. Egészen 2005 novemberéig meghatalmazottja (egy katonai személy) rendszeresen felvette a tábornok nyugdíját. A hivatalos Belgrád pedig évek óta azt üzeni Hágának, hogy Mladić nincs Szerbiában. Ebben a kínos ügyben némi komolyságot egyedül az államközösség nemrég kinevezett hadügyminisztere, Zoran Stanković mutat. Hivatalba lépésekor felszólította a tábornokot, adja föl magát, nemrég pedig azt nyilatkozta: ha nem sikerül elfogni és kiadni Mladićot, úgy lemond a tisztégéről. Stanković az, aki szorgalmazza, hogy a nyugalmazott tábornokot segítő személyeket is büntetőjogi felelősségre kell vonni.
,,Napjai meg vannak számlálva'... ,,Szorul a gyűrű Mladić körül' - ilyen címekkel írt az ügyről a külföldi sajtó. A londoni napilapok szerint intenzív tárgyalások folynak vele ,,valahol, egy vadászházban, egy kolostorban vagy egy föld alatti hadibázison'. A cikkírók annak lehetőségétől sem zárkóznak el, hogy maga a szerbiai kormány röppentette fel a kacsát Mladić letartóztatásáról, hogy olyan látszatot keltsen: csinál valamit. Üzenet ez a külföld felé, hiszen az óra ketyeg, az EU által szabott határidő kedden, február 28-án lejár. És puhatolódzás Szerbia földjén: a hatalom azt fürkészi, milyen a közhangulat, Mladić kiadatásának hírére várhatóak-e tüntetések. Tüntetésekre nem került sor. Mintegy megerősítve egy nemrég végzett közvélemény-kutatás eredményét: a megkérdezettek 60%-a támogatja a tábornok kiadatását Hágának.
,,A kormány mindent megtesz - üzeni Belgrád. A szerb kormányfő, Vojislav Koštunica pénteken közleményt adott ki, melyben egy szóval sem említi a tábornok nevét, de állítja: kormánya minden tőle telhetőt megtesz, hogy maradéktalanul teljesítse a hágai törvényszék iránti kötelezettségeit és elhárítsa az európai integráció akadályait. ,,Hazánk számára rendkívül fontos az európai integráció kérdése, mert a nagy megpróbáltatások hosszú időszaka után az európai perspektíva megnyitása egy új, rendkívül fontos fejezetet jelent hazánk számára - mondja a közleményben, amelyben a kölcsönös bizalomra apellál, mert szerinte a jelen pillanatban a bizalom sokkal nagyobb eredményeket hozhat, mint bármi más. Miroljub Labus, szerbiai kormányfő-helyettes, az EU-val tárgyaló szerbiai csoport vezetője újságírók kérdésre válaszolva elmondta: ,,A tárgyalások következő menete a Mladić-ügy előrehaladásától függ, ezért figyelembe vettük az európai bizottságnak ezt az álláspontját, és a kormány minden tőle telhetőt megtesz. Minden szolgálat megkapta a Mladić felkutatására és letartóztatására szóló parancsot, s ezt a parancsot minden szolgálat igyekszik végrehajtani'. Labusnak ,,nincs tudomása arról, hogy tárgyalnának Mladićtyal annak érdekében, hogy önként adja fel magát.
Zoran Dragišić, katonapolitikai kommentátor meggyőződése, hogy Mladićot hamarosan letartóztatják, mert a helyzet igen érzékeny. Ha nem tartóztatják le a tábornokot, akkor megtörténhet, hogy a nemzetközi közösség leveszi a kezét Szerbiáról, s még valamilyen bosszút is áll a szerbiai kormányon. ,,Minden órányi halasztás komoly probléma a számunkra, ha rádöbbennének, hogy a kormány elutasítja az együttműködést. Ez hátravethetne bennünket a 90-es évekbe és a miloševići állapotokba. Remélem, ez nem következik be.'
A Mladić-ügyhöz kapcsolódik a hír: ismét halálos fenyegetést kapott Rasim Ljajić. Három-négy hónappal ez első fenyegetőlevél után Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter, a hágai nemzetközi bírósággal együttműködő tanács elnöke újabb névtelen levelet kapott. A levélíró figyelmezteti: hagyjon föl azzal, hogy szerbeket ad el ,,annak a nyugati bandának. Hagyjon fel Radovan Karadžić és Ratko Mladić emlegetésével, mert azok szerb hősök. Ellenkező esetben pórul jár, elnyeli a sötétség. A miniszter átadta a levelet a belügyi szerveknek annak felderítésére, hogy ki írta a fenyegető levelet.
Az elmúlt hét Szerbiában Ratko Mladićról szólt. S úgy tűnik, hogy ez ezen a héten sem lesz másként. Lapzártakor (hétfő reggel) a hírügynökségek arról számoltak be, hogy Belgrádnak még egy határidőt szabtak. Ez a határidő: április 5. Az EU-csatlakozási tárgyalások április 5-ei kezdete előtt a tábornoknak Hágában kell lennie. Jól értesült források szerint a hágai vádlott letartóztatásának és kiadatásának csupán a technikája és a helyszíne kérdéses. A szerbiai hatóságoknak az felelne meg, ha nem a területén, hanem Boszniában kerülne sor az akcióra. Mladić állítólag feltételül szabta: ne készülhessen róla olyan fotó és filmfelvétel, amely azt mutatja, hogy bilincsbe verve vezetik el. Erre is csak abban az eseten lesz hajlandó, ha sikerül megállapodásra jutnia a pénz kérdésében. Az amerikaiak 5 millió dollárt kínáltak föl a tábornoknak - amit a családtagjai és a testőrei kapnának -, ő viszont 10 milliót kér. (o. i.)