Játék, tanulás, programozás (3.)
Bíró Tímea
2021.04.02.
LXXVI. évf. 13. szám
Játék, tanulás, programozás (3.)

A jövő tudásának megszerzése

A tudás átadása mellett az iskolarendszer felkészít bennünket az életre, és hogy megálljuk a helyünket a munkahelyen. Olyan ez, mint egy építkezés, hiszen ha nincsenek megfelelően lefektetve az alapok, akkor instabil lábakon áll majd az épület, és csak rengeteg utómunkával tudjuk orvosolni a hiányosságokat. A három oktatási szakember ezúttal a piacképes tudással kapcsolatos véleményét osztotta meg az olvasókkal.


Rózsa Zsombor, Kulcsár Sarolta, Námesztovszki Zsolt

Kulcsár Sarolta: — Bármilyen furcsán hangzik is, a tudás megszerzésének a folyamata már a magzati korban elkezdődik, a magzat ugyanis érzi az irányába tanúsított érzelmeket, ami a tapasztalás menti tanulási folyamat első lépése. A későbbiekben — gyerekeknek szóló irodalmi szövegekkel foglalkozó szakemberként mindig hangsúlyozni szoktam — is nagyon fontos, hogy a gyerek fejlődésére az őt körülvevő környezet hat leginkább. Gondolunk itt az érzésekre, a hangulatra, a közegre, melyben nevelkedik, az irányába és a család többi tagja irányába tanúsított viselkedésre stb. Ezek azért nagyon fontos tényezők, mert a gyerek a kezdeti fázisban másol, és a későbbiekben „a felrögzített filmet finomhangolja és újrajátssza”. Ezért gyakori eset, hogy amikor a pedagógus hirtelen elmozdulást érez a gyermek viselkedésén, akkor azt azonnal jelzi a szülőknek, ilyenkor ugyanis tudvalévő, hogy a családban történik valami, ami a gyerek viselkedésében manifesztálódik. Kisgyerekkorban a legfontosabbak a gyereket körülvevő ingerek és tapasztalatok, melyeket ő gyűjt és elraktároz. Ezekkel az eszközökkel felvértezve érkezik meg az intézményes oktatásba. Az intézményes oktatási rendszerben (bölcsőde, óvoda, iskola) a gyerekek oktatása és nevelése egy terv alapján történik, melynek tartalma nem tér ki az egyéni problémákra, hanem egy átlagot vesz alapul. A nagy létszámú csoportokban a pedagógusnak nem is adódik alkalma külön foglalkozni az egyéni igényekkel, kérdésekkel. Ez azt eredményezi, hogy sokkal nagyobb felelősség hárul a szülőkre, hogy kielégítsék a gyerek érdeklődését, megválaszolják a kérdéseit vagy célirányosan kibontakoztassák a tehetségét. Az iskolában szintén egy bizonyos tanterv mentén halad a pedagógus, ám van néhány olyan tantárgy, amely keretében minimálisan ugyan, de van lehetőség a gyerekek érdeklődésének megfelelő tartalmak oktatási rendszerbe való becsempészésére. Nagy teher hárul a pedagógusokra, ők tanítják meg ugyanis a gyerekeket írni, olvasni, számolni, továbbá azokra az alaplépésekre, amelyeket ha jól elsajátítanak, akkor egy sikeres élet alapköveit helyezik le. Ezek az alapkészségek a kapu a további ismeretszerzés útjához. Nagyon fontos továbbá, hogy már kisgyerekkorban megtanítsuk a diákokkal a tanulás tanulásának fontosságát, a XXI. század munkaerőpiacán ugyanis az alapkészségek mellett az új dolgok, változások befogadására irányuló nyitottság a legfontosabb, mely a folyamatos képzéssel és érdeklődéssel érhető el.

Rózsa Zsombor: — A közoktatással szemben a leggyakrabban megfogalmazott kritika — legyen szó általános iskolai, középiskolai vagy egyetemi képzésről —, hogy nem követi a piaci igényeket. Egész egyszerűen megfogalmazva, nem készíti fel kellően a gyerekeket és a fiatalokat a szakmai karrierjük során szembejövő kihívásokra. Ma a munkaerőpiacon a szakmai tényezők mellett a leginkább elvárt és legkeresettebb munkahelyi kvalitások közé sorolható a magabiztos kommunikáció, a hatékony problémamegoldás, a digitális írástudás, a tárgyalóképes angol nyelv ismerete, a precizitás, a terhelhetőség, a stressztűrő képesség és a feladatok önálló, illetve csapatmunkában való elvégzése. A jelenleg aktívan dolgozók, akik most élik szakmai karrierjük időszakát, vajon tíz, húsz vagy harminc évvel ezelőtt, amikor még az iskolapadban ültek, megtanulhatták-e mind azt, ami ma alapelvárás a munkaerőpiacon? Ez felvet egy újabb kérdést: vajon a mai gyerekeket felkészíti-e az iskola a jövő kihívásaira? Ehhez hozzátartozik még egy tény, melyre egy európai szintű felmérés világít rá, hogy a mai gyerekek 63 százaléka tisztában van vele, hogy az iskolai tananyag jelentős részét az iskola kapuin kívül soha nem fogják tudni alkalmazni. Ez bizony elgondolkodtató, és nem is tudjuk megcáfolni. Mivel a közoktatás kötelező, és a kicsik a teljes gyerekkorukat kénytelenek ebben a rendszerben eltölteni, jogos az elvárás, hogy ez az időszak konstruktívan teljen, illetve olyan tudást és felkészültséget adjon, amely a későbbiek során jól hasznosítható. Meglátásom szerint először is a tanóra munkaformáján kellene változtatni, a gyerekek számára olyan valódi munkaformákat kellene szimulálni, amelyek a szakmai karrierjük során várhatnak rájuk. A tudás elsajátításának tantárgyakra való bontásában egyáltalán nem hiszek, sokkal inkább olyan projektmunkák által kellene a lexikális vagy a szakmai tudáshoz eljutni, amely egységében tárja fel az ismereteket. Természetesen sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a készség-, képesség-, személyiségjegyek, attitűdök fejlesztésére. Mindemellett kiemelt figyelmet érdemel a digitális írástudás elsajátítása, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése és az angol nyelv tárgyalóképes szintre való léptetése is. Ez a jelenkor követelménye, és a múltbéli tapasztalatainkkal összevetve kell előrelátóan terveznünk a jövőt. Azoknak a szülőknek, akik hisznek a minőségi oktatás fontosságában, érdemes figyelembe venniük a piaci elvárásokat, amikor gyermekük számára megválasztják az iskolán túli tevékenységeket, elvégre egy napon ez határozza meg gyermekük biztos jövedelmét és boldogulását.

Námesztovszki Zsolt: — Nagyon nehéz előrevetíteni, hogy milyen lesz a jövő tudása, és már a megfogalmazás is több módon értelmezhető. A kapitalista társadalomban az a jövő tudása, amellyel jól lehet keresni. Persze fontos, hogy ez más dolgokkal is egyensúlyban legyen, például a családi kötelezettségekkel. Jó lenne, ha nem égne ki idő előtt a piacképes tudással bíró alkalmazott, és egy olyan dolog, amelyről manapság egyre kevesebb szó esik, az a boldogság. Ezzel kapcsolatosan az egyik kedvenc idézetem John Lennontól származik: „Amikor ötéves voltam, anya azt mondta, a boldogság a kulcs egy szép élethez. Hatévesen, amikor iskolába mentem, és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: »boldog«. Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet.” Tehát fontos, hogy jók legyünk egy-egy területen, de ezt boldogan, jó érzéssel csináljuk. Lehet, hogy első olvasatra túl idealisztikusnak hat a boldogságnak ez a kiemelt helyre való emelése, mivel ugye azt mondják, hogy a pénz nem boldogít, de amit vásárolni tudunk rajta, az igen. Ha azonban megnézzük a másik oldalról a flow-élményt, akkor mégis releváns tényező. Mérő László szerint Seligman, Fowler és Csíkszentmihályi fektették le ezt az irányzatot. Mérő László azt írja, a flow-élmény egy teljesen összpontosult, a motivációt a maximumig fokozó élmény, melynek során az ember képes teljesen egy dologra figyelni, és megfelelően átélni saját érzelmeit a legjobb teljesítmény vagy tanulás végett. A flow-élmény egyik legbiztosabb jele, hogy ösztönösen érzünk — akár kitörő — örömöt, miközben egy feladatot oldunk meg, de a flow-t úgy is le szokták írni, mint egy lebegést, amikor csak arra a feladatra fókuszálunk.

Visszatérve a piacképes tudásra, azt mondhatjuk el, hogy egyes munkahelyek még nem is léteznek, melyek tíz-húsz év múlva a legjövedelmezőbbek lesznek. Ezért különösen nehéz helyzetben van az alsó osztályos tanító, hiszen nem igazán lehet felkészíteni a tanulókat egy nem létező kihívásra. Azt mondhatjuk, hogy alapismeretek elsajátításával (írás, olvasás, számolás) néhány évvel ezelőtt néhány amerikai állam beszüntette a hagyományos, papíralapú írást. Tehát az alapkészségek/-ismeretek is változni fognak. Az azonban biztos, hogy a jövő munkahelyei online és IKT-eszközökkel gazdagított környezetben lesznek. Tehát ezek ismerete biztosan felértékelődik. A munkahelyek egy részét le fogják váltani a robotok és a számítógépek, de ezek programozása is kulcsfontosságú kompetencia lesz.

Fényképezte: Bíró Tímea

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Fiatalok Fiataloknak rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..