Mindig akadtak olyanok, akik a fizika törvényeit egyáltalán nem vagy csak részben tisztelték, és megpróbálták azt másképp megmagyarázni, bebizonyítani, hogy így is működik a dolog, de sajnos nem volt igazuk, és az életükkel fizettek tudatlanságukért. 1783-ban elkészült az első hőlégballon, mely sikeresen a levegőbe emelkedett. Az eredményes kísérletek után divatba jött a jómódúak körében.

A zeppelinek váza könnyű alumínium volt, melyre a borítás került. Ezen belül helyezkedtek el a gáztartályok. Az üzemanyaguk hidrogén volt, de mivel ez nagyon gyúlékony gáz, sürgősen találni kellett egy másfajta anyagot, mely jobban működik, és biztonságosabb is. Ez lett a hélium. Szerkezetileg a zeppelineknek háromféle típusa terjedt el: merev falú, félmerev és nem merev falú. Legkedvezőbb légellenállása a merev falú léghajónak volt. Előrehaladásáról általában motor által hajtott légcsavar gondoskodott. Hátránya, hogy gyors közlekedésre képtelen volt, a le- és felszálláshoz különleges kikötés szükségeltetett, az időjárási viszonyoknak nehezen tudott ellenállni. Az előnye viszont a csendes motorjárat, nagy rakomány szállítására ideális volt, és ami a lényeg, a levegőben maradáshoz minimális energiát igényelt. Ezekkel a léghajókkal lehetővé vált Európa és Amerika között az Atlanti-óceán feletti utasszállítás is. Viszonylag rövid ideig tartott a fénykoruk, a Hindenburg elnevezésű léghajó katasztrófája végleg megpecsételte a létezésüket. Ezek a járművek ezután eltűntek a levegőből, és helyüket a repülőgépek vették át.

A repülés története tehát a repülőgépekkel folytatódik, mégpedig 1903. december 17-ével, amikor a levegőbe emelkedett a történelem első gépe, melyet egy amerikai testvérpár, Wilbur és Orville Wright épített meg, többéves kitartó kísérletezés tapasztalatai nyomán. A gép a Flyer I nevet kapta, és sikere új korszakot nyitott. A fivéreknek nem volt semmilyen felsőfokú végzettségük, egyszerűen érdekelte őket az élet minden rejtélye. Kezdetben nyomdát alapítottak, majd újságírásba kezdtek, később pedig kerékpárgyártásból szereztek maguknak tekintélyes vagyont. A kísérleteikhez szükséges kiadásokat ebből fedezték. A kerékpárműhelyben született meg a többi közt a háromtengelyű vezérlés gondolata vagy a szárnyhajlítás technikája, illetve itt készült el az első légcsavar vagy propeller, melynek alapanyaga még fa volt. A repülőgépek fejlődése az 1910-es évekre felgyorsult, amiből a hadipar is kivette a részét. Erre az időre jellemző az első léghűtéses, négyhengeres motor megalkotása, nagy részben a Wright testvérek segítségével. Az I. világháborúban jelentős fejlődésen ment át a technológia.

A háború után a kiselejtezett bombázókból megszülettek az első személyszállító repülőgépek. Az utasok a gép nyitott fedélzetén foglaltak helyet. Ahogy megindult a polgári közlekedés, úgy születtek meg a híres gépek, a polgári igényeknek megfelelően. Ekkor jelentek meg az olyan nagy nevek, mint a brit de Havilland, az olasz Caproni, a francia Breguet, a német Junkers, Fokker és a többi gyártó, mely a későbbi piac meghatározó fejlesztője volt, mint a Boeing és a Douglas. 1919-ben nagy hangsúly helyezkedett a hétköznapi életben is alkalmazható modellek gyártására, fejlesztésére. Tervbe vettek egy új járművet, mely a vízre is képes leszállni, a vízi repülőgépet és repülőcsónakot, melynél a nagyméretű úszótalpakban helyezték el az utastereket, és a szárny közepére került a pilótafülke. A tengerek, óceánok feletti szállítás kizárólag a repülőcsónakok feladata lett. Fénykorukat az 1930-as években élték. Az új navigációs berendezések lehetővé tették a pontos helymeghatározást, az erősebb motorok pedig a hosszabb útvonalak megtételét eredményezték. A gépek sebessége még mindig csak 300 km/h volt. A ’30-as évek végén a Pan American egy új repülőhajó-típust dobott piacra, a Boeing 314-et, ez viselte a Jumbo Jet megjelenéséig a legnagyobb repülőgép címet.

(Folytatjuk)