Új fővárost kaphat Indonézia

 Az indonéz elnök hivatalosan is bejelentette: javasolja, hogy legyen az országnak új fővárosa Jakarta helyett. Joko Widodo arról adott be egy javaslatot a parlamentnek, hogy Jáva szigetéről Borneóra vigyék el az ország irányítását. Borneón három ország osztozkodik, Brunei, Malajzia, valamint Indonézia. A Kalimantannak is nevezett indonéz részen 15 millióan élnek. Az új főváros terveiről még csak annyit tudni, hogy ezen a területen lenne valahol, de hogy valamelyik meglevő várost neveznék-e ki az ország központjának, vagy egy újat építenének-e, és ha igen, akkor hol, arról nem derültek ki konkrétumok. Az elnök arról beszélt: a főváros nemcsak a nemzet egységét szimbolizálja, hanem megjeleníti a nemzet fejlődését is, ezért van szükség egy új fővárosra.

Lépések az Amazonas megmentésére 

A nemzetközi nyomás hatására Brazília elnöke engedélyezte, hogy a hadsereg is közreműködjön az amazóniai esőerdőtüzek megfékezésében. A katonaság bizonyos egységei a napokban foglalták el állomáshelyeiket az érintett területeken, hogy segítsenek a tűzoltásban, együttműködve a közbiztonsági szervekkel és a környezetvédelmi hivatalokkal — olvasható Jair Bolsonaro elnöki rendeletében. Bolsonaro korábban az esőerdők védelmét a brazil gazdasági fejlődés — bányászat, földművelés, fakitermelés — akadályaként emlegette, amivel nemzetközi, környezetvédelmi bírálatok sorát vonta magára. A múlt héten telefonon beszélt vele Donald Trump amerikai elnök, felajánlva országa segítségét a „tűzharcban”. Ugyancsak múlt heti fejlemény, hogy a brazil kormány diplomáciai offenzívát indított: külképviseleteinek tizenkét oldalas körlevelet küldött statisztikákkal, és meghagyta diplomatáinak, hogy az adatok alapján érveljenek esőerdőügyben.

Kanadai—kínai csörte

Kanada nem kívánja elmélyíteni a Kínával kiéleződött kereskedelmi és diplomáciai ellentéteket, de nem is fog meghátrálni, megvédi saját érdekeit — hangsúlyozta Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. A Montreali Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa (Corim) előtt elhangzott beszédében ismételten önmérsékletre és az emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel Pekinget, a hongkongi események kapcsán. Tette ezt három nappal azután, hogy a távol-keleti ország felszólította Kanadát: azonnal hagyjon fel a beavatkozással Kína belügyeibe. A miniszterelnök a két állam közötti feszült viszonyra utalt, mely azután keletkezett, hogy Kanadában az amerikai hatóságok kérésére tavaly decemberben letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei kínai informatikai és mobil távközlési konszern globális pénzügyi igazgatóját, az óriásvállalat alapítójának lányát. Az Egyesült Államok szerint Meng Van-csou a Skycom nevű hongkongi fedőcég közvetítésével Iránnal üzletelt 2009 és 2014 között, amivel megsértette a Washington, illetve az Európai Unió által elrendelt Irán-ellenes szankciókat.

A nyitókép illusztráció (Pixabay.com)