A jegybankelnök kitért az úgynevezett „újonnan jöttek” előnyeire is, hiszen az EU leendő tagjai okulhatnak a már csatlakozott államok hibáiból. Az egységes piac adta lehetőségek és a műszaki vívmányok hozzáférhetősége pedig megkönnyíti a felzárkóztatást. Matolcsy rámutatott, hogy Budapest mostanra mind vonzóbb befektetési központnak számít Berlin és Moszkva között. Egykor a magyar főváros a vasúthálózat egyik centruma volt, most az autópályák találkozási pontjában van. A jegybankelnök szerint lehetővé válna egy globális hálózat kialakítása, hiszen a magyar nép az elmúlt 100-120 év során a világ minden részére vándorolt.

Matolcsy az elhangzottakhoz hozzátette, a siker érdekében fel kell ismerni a lehetőségeket, és el kell kerülni a gazdasági, de főleg a politikai csapdákat. Hangsúlyozta, Magyarország a XX. században néhányszor nem tudta elkerülni az utóbbiakat, így önhibáján kívül többször is nehéz helyzetbe került. Szerbiának és azon belül Vajdaságnak is kiváló esélyei vannak a gyors felzárkózásra. Közel van az egységes és fejlett európai piachoz, az EU legdinamikusabban fejlődő régiója, Közép-Európa az ország közvetlen szomszédságában van, ami jelentős húzóerő lehet, csak élni kell a lehetőségekkel. 

Az elvándorlásról szólva Matolcsy kifejtette, Vajdaságban élve is elérhető a siker, de lehet, hogy közben el kell menni egy időre. „El lehet menni akár Magyarországra, akár az Európai Unióba, fel kell szívni a tudást, egy kis tőkét is érdemes felhalmozni, de haza kell jönni, mert itthon vannak a gyökerek, és az egész térség nagyon sikeres lesz a következő évtizedekben” — fogalmazott. A gazdaságilag erősödő Magyarország pedig biztos hátországa lehet a külhoni, a többi közt a vajdasági magyaroknak is.
Az utóbbi időben azt tapasztalhatjuk, hogy a közép-európai térség a világ egyik legdinamikusabban fejlődő részévé válik. Az információs forradalomnak köszönhetően globális szinten a tudás és az információ, sőt a tőke is egyre olcsóbb. A világhálón minden információ gyorsan elérhetővé válik, a kamatok pedig csökkennek.

A jegybankelnök egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Unióhoz való közeledés hatalmas esélyekkel, de nagy kockázatokkal is jár. A Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság (VMKT) V. Konferenciáján — melyet Szabadkán a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében rendeztek meg — azt is kijelentette, hogy az általa magyar modellnek nevezett gazdasági filozófia sikeréhez sokban hozzájárult a politikai stabilitás, a gazdaságirányítás iránt elkötelezett kormányzati támogatás és a foglalkoztatás bővülésének megteremtése. Az egyensúly és a növekedés (ez Matolcsy új könyvének a címe is) feltételei közé sorolta egy elkötelezett gazdaságpolitika megvalósítását. Arra is kitért, hogy a 2010 és 2014 között megvalósított sikeres gazdasági konszolidáció és stabilizáció különleges és példátlan a magyar gazdaságtörténetben, a döbbenetesen gazdag magyar kultúra pedig egy olyan további alap, amelyre a jövőbeli gazdasági sikerek épülhetnek. Míg a történelem kezdetén a fizikai erő, később a tőkefelhalmozás, addig a jövőben a tudás és a tehetség lesznek a gazdasági jólét alappillérei. Ezért van okunk nekünk, magyaroknak optimizmusra a jövőnkkel kapcsolatban. 

A konferencián Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, egyetemi docens Népességmegtartó képesség és képességmegtartó népesség címmel tartott előadást. Mórahalom húsz évvel ezelőtt még alig több mint ötezer lelket számlált, a lakosság száma évente százzal csökkent. Ma hatezernél többen laknak ott, és évente több mint százzal nő a lakosság létszáma, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kistelepüléseken tapasztalható negatív folyamatok megfordíthatóak.