* Eredményes évtized áll a diákotthon mögött. Hogyan emlékezik vissza az első lépésekre?

— Mosollyal az arcomon! Nagy kihívásnak, egyúttal megtiszteltetésnek éltem meg, hogy én lehetek a kollégium első igazgatója. Nagyjából tisztában voltam az elvárásokkal, éppen ezért borzasztóan féltem, hogy teljesíteni tudom-e majd a feladatot, fel tudom-e emelni az intézményt arra a szintre, amelyet megérdemel. Fokozatosan, de szerencsére több olyan munkatársra is leltem, aki gyorsan azonosult az intézmény céljaival, küldetésével, és velük együtt lendületesen tudtuk építeni a kollégium rendszerét. Amikor felkértek a tisztségre, még folytak a befejező munkálatok az épületen. Számos feladatom mellett naponta jártam be a mesterekkel teli épületbe, napról napra láttam az előrehaladást, és pontosan emlékszem arra a napra, hétre, amikor beköltözött az első 65 lakó. Furcsa, de rendkívül jó érzés volt, hogy végre a mesterektől megszokott fúró és kalapács zaját a kollégisták hangja, kacagása, beszélgetése váltotta fel. Onnantól pedig berobbant az élet.

Fotó forrása: Snejder-Sára Ildikó archívuma

* A kollégium számos egyedi elemmel segíti elő az itthoni továbbtanulást és fejlődést. Miként működnek ezek?

— A kollégium célja, küldetése elsősorban a vajdasági magyar fiatalok felsőoktatási továbbtanulásának az ösztönzése, a szülőföldön való maradása, magyar szellemiségének, identitásának erősítése és ápolása, felkarolása, segítése az egyetemi évek alatt. Mindezeknek az elérése érdekében szakkollégiumi rendszer működik, vagyis nemcsak a lakhatásról gondoskodunk, hanem a hallgatók személyes, közösségi és tudományos fejlődését is támogatjuk. Ezen például a tudományos mentorprogramok, műhelyek működtetését értjük, melyek a tudományos kutatási irányok megtalálásában lehetnek különösen hasznosak, és ezek hosszú távon a vajdasági magyar közösség tudományos utánpótlásának segítéséhez is hozzájárulnak. Szervezett előadások, melyek közéleti estek néven futnak, segítik a kollégisták látókörének szélesítését, tájékozódását. Odafigyelünk az empátia, az együttműködés és a társadalmi érzékenység fejlesztésére is. A kollégisták lehetőséget kapnak tanfolyamokon való részvételre: idegen nyelvi órákon vehetnek részt, diplomát szerezhetnek ICDL-képzésről és más kurzusokról is. Mondhatjuk, hogy a lehetőségekben a csillagos ég a határ, csak élni kell velük.

* Az oktatói-nevelői munka mellett a barátkozásra és a kikapcsolódásra is jut elegendő idejük a hallgatóknak. Milyen egyetemista-szakkörök és -tömörülések segítik ezt elő?

— A szakkörök a kollégisták érdeklődése, kedve szerint alakulnak. A barátkozás, sportolás, közösségépítés és hagyományápolás mellett a minőségi, hasznos időtöltést szolgálják. A kikapcsolódás tekintetében a kollégium hallgatói érdekképviseletének (EKHÉK) nagy szerepe van, hagyományosan olyan programokat szervez, amelyek igencsak közkedveltek a kollégisták körében. Hozzá kötődik ma már az önkéntes véradási akció megszervezése, különféle humanitárius kezdeményezések, a betlehemi békeláng fogadása, az adventi gyertyagyújtások, a kollégium karácsonyfájának a díszítése, a nemzeti összetartozásunk tüze körüli rendezvény és egyéb közösségi programok létrehozása. Ezek mind kiváló lehetőségek, melyek keretében a fiatalok jól érzik magukat, szórakoznak, barátkoznak. Mindig vannak új, kreatív ötletek. Az idei Kolinapokon egy olyan kezdeményezés is létrejött — a jubileumi év kapcsán —, hogy a kollégisták, nevelők (velük együtt jómagam is) leírták egy kis cédulára üzeneteiket, melyek megfogalmazódtak bennük, majd azokat üvegpalackba helyezték, melyet elástak a kollégium udvarában, s a tizenötödik évfordulón fogják kiásni, és elolvasni a tartalmát. 

* Az intézmény hallgatóit és munkáját már számos alkalommal elismerően illették, több díjat sikerült bezsebelni az elmúlt évtizedben. Hogyan élik meg ezeket?

— Kollégistáinkat a legkülönbözőbb tevékenységek kapcsán díjazták az elmúlt tíz évben, legyen az a tudomány, a sport vagy a művészetek területe. A teljesség igénye nélkül említhetem a tudományos diákköri konferenciákat (hazai, anyaországi vagy Kárpát-medencei szinten), ahol rengeteg szekcióelső, közönség- vagy különdíjat érdemeltek ki a kollégiumban készült dolgozatukkal. Több alkalommal részt vettünk a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján, ahonnan díjakkal tértünk haza. A kollégium minden évben legalább két kollégistát javasol a Vajdasági Tehetség Gálára. A díjakat rendszeresen meg is kapják kiváló tehetség vagy rendkívül tehetséges fiatal kategóriában. Mindezek mellett maga a kollégium is igyekszik jutalmazni a legszorgalmasabb diákokat, akik rendezvényeken képviselik intézményünket, illetve a legtöbbet teszik a kollégium közösségének és hírnevének erősítése érdekében, mégpedig lakbéreltörléssel, jutalomkirándulásokkal, egyéb ajándékokkal. Ám nemcsak a kollégistákat, hanem magát az intézményt is díjazták már. Tavaly Magyarországon a Polgári Magyarországért Alapítvány Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjjal tüntette ki kollégiumunkat, illetve az idén a kollégium érdemelte ki az Újvidéki Magyar Kiválóság Díjat, melyet a városnapi rendezvényen adott át a VMSZ Újvidéki Városi Szervezete. Ezek az elismerések az egész kollégiumi közösség részére azt az üzenetet közvetítik, hogy jó úton haladunk, látható a munkánk, elismerik az eredményeket, és erőt adnak a további munkánkhoz.

* A kollégium díszterme számos kulturális és művelődési eseménynek is otthont ad. Közelebb kerülnek ezáltal a hallgatókhoz a kultúra és más mindennapi tevékenységek, ismeretek?

— A színház-, koncert- és múzeumlátogatás a szakkollégiumunk egyik fontos eleme, hiszen a kulturális élmények hozzájárulnak a kollégisták személyes fejlődéséhez és műveltségéhez. Meggyőződésünk, hogy egy értelmiséginek nem egyszerűen csak diplomásnak kell lennie, hanem képesnek is a nyitott, kritikus gondolkodásra, illetve a felelősségvállalásra a társadalomban. A művészetek és a történelem ismerete segít, hogy széles körű tudást szerezzenek, megértsék és értelmezzék a világot. Odafigyelünk arra, hogy egyaránt szervezzünk látogatásokat a külső intézményekbe, de a kollégiumon belül is gyakran vannak koncertek, kiállítások. Ezeket legtöbbször a díszteremben vagy a körgalériában tartjuk meg. Jelenleg alumni kollégisták művészeti alkotásai, valamint a fotószakkörünk záró kiállítása tekinthető meg az épület emeletein található körgalériákban. Ezt a kiállítást a 10 éves jubileumunk alkalmából szervezték a nevelőtanárok. A művészeti karokon tanuló kollégistáink, legyenek képzőművészek, zene- vagy színművészek, kiváló lehetőségeket kapnak, hogy a szakkollégiumunk keretében vagy az intézmény egyéb rendezvényein igényes nagyközönség előtt lépjenek fel, ezáltal is kiteljesedve, tapasztalatot gyűjtve.

* Melyek az elkövetkező időszakra szőtt tervek?

— Rövid távon a jubileumra készülünk. Bízunk benne, hogy egy olyan rendezvényt sikerül megvalósítanunk, amely méltó módon ünnepli meg intézményünk 10 éves jubileumát. Előtte a hagyományos évzáró konferenciánkat is megtartjuk, melynek keretében a legjobb szakkollégiumi dolgozatokat elkészítő kollégisták mutatják be kutatásaik eredményeit. Ez a rendezvény hagyományosan a tudományos kutatások iránt fogékony kollégisták ünnepe, és az idén kilencedik alkalommal szervezzük meg. A konferencia után a jubileumi rendezvénysorozatunk ökumenikus hálaadó misével kezdődik, keresztény egyházaink magas rangú képviselőinek jelenlétében. Az ünnepi műsorban jelenlegi és volt kollégistákat díjazunk, akik az elmúlt 10 évben a legtöbbet tették a kollégium közösségi életének szervezéséért, majd következik a kötetlenebb társalgás, barátkozás a vendégekkel. Az összejövetelen kollégistáink zenés-verses produkcióval kedveskednek majd a közönségnek. Közben elkészült a kollégium jubileumi évkönyve is, melybe mindent igyekeztünk beletenni, ami az elmúlt 10 évét jellemezte. A mögöttünk lévő évtized pedig arról szólt, hogy stabil alapokat teremtsünk, közösséget formáljunk, lehetőséget, tudást, hitet adjunk, és bebizonyítsuk: van értelme Vajdaságban a magyar fiatalokat támogatni. A célunk világos: ne csak tanuljanak, hanem kötődjenek is egymáshoz, a szülőföldhöz és a hivatásukhoz. És ebben nincs megállás!