home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Itthon a legjobb
NAGY Erzsébet
2005.09.14.
LX. évf. 37. szám
Itthon a legjobb

Korom GyurkaA magyarcsernyei Korom György az elmúlt évben hazatelepült Németországból. Harminchat évig élt és dolgozott külföldön. * Mikor és miért került Németországba?- A sors rávitt arra, hogy kimenjek külföldre, mert nagyon nehéz anyagi körülmények között éltünk. Csernyén a futballpályá...

Korom Gyurka

A magyarcsernyei Korom György az elmúlt évben hazatelepült Németországból. Harminchat évig élt és dolgozott külföldön.
* Mikor és miért került Németországba?
- A sors rávitt arra, hogy kimenjek külföldre, mert nagyon nehéz anyagi körülmények között éltünk. Csernyén a futballpályán laktunk egy kis házban. Fizikai munkát végeztem, szinte éjjel-nappal zsákoltam Karaðorðevón. Nagyon kellett a pénz, mert szűkösen éltünk a feleségemmel és a kislányommal. Kitanultam a pékszakmát is, Pékes Gyurkához jártam dolgozni, éjjel a pékségben, nappal zsákoltam. Muzsikálni is jártam, fúvós hangszeren játszottam, lakodalmakban, temetéseken zenéltünk. Nem voltam megelégedve az élettel, és 1969-ben elhatároztam, hogy kimegyek Németországba. Elegem volt az albérletből, a költözködésből. De csak két-három évet gondoltam ott dolgozni. Egyedül mentem ki, és nyolc hónapig egyedül is voltam, majd a feleségem is utánam jött. Két gyerekünk van, a lányom, Zsuzsi 1967-ben, a fiam 1972-ben született. György fiam útépítő mérnök, nős, a lányom gyógyszerész, de nem dolgozik, férjnél van, és van három gyermeke.
Az első években Németországban is nehéz fizikai munkát végeztem, majd gépész lettem, és 33 évet ledolgoztam mint munkavezető. Sohasem gondoltam, hogy ilyen sokáig, 36 évig kinn maradok, de a kényszer rávitt. A lányom hallássérült, és kinn lehetősége volt megfelelő iskolába járni, a fiam is tovább tanult, befejezte az egyetemet, és ez mind nagyon sok pénzbe került. A fiam Berlinben járt egyetemre, ezt valakinek finanszíroznia kellett. Ha én hazajövök hamarabb, akkor ki pénzeli a tanulását? Minden célom az volt, hogy a gyerekeket kivezessem az életbe, szakmát és kenyeret adjak a kezükbe. Addig lassan én is elértem a nyugdíjkorhatárt, megkaptam a németországi nyugdíjat, és hazajöttem. Hazajöttem, mert nekem Németországban semmi sem volt jó, én csak kényszerből tartózkodtam kinn. A feleségem még maradt, egy kórházban dolgozik.
A lányomnak és a vejemnek is, aki szintén magyarcsernyei, honvágya van, vágyódnak haza, de csak ritkán jönnek. Három aranyos unokám van, évente néhányszor fogom magam, és megyek, megnézem őket. A vejem is munkaviszonyban van, a fiam is dolgozik, nős, németországi felesége van.
* Az elmúlt évben megkapta a nyugdíjat, és hazajött.
- Nekem Németország sohasem tetszett, engem sohasem Németország tartott vissza, hanem csak a gyerekek jövője, a gyerekek boldogulása. Évente háromszor-négyszer hazajártam, nekem minden örömöm az volt, amikor befordultam a faluba. Én Németországot sohasem szerettem, se az ottani embereket, semmit. Ott nem voltak barátaim, esetleg csak jugoszlávok, de barátságnak azt nem nevezhetem. Más világ van ott, és más itt. Itthon az embereknek van lelkük, tőrödnek egymással. Itthon vannak barátok, vannak szomszédok, és ezt csak akkor tudjuk becsülni, ha megismerünk egy másik világot is, egy olyan világot, amelyben mindez hiányzik. Nekem itthon nagyon jó, nagyon jól érzem magam. Olyan jó, amikor reggel felkelek, és a szomszéd rám csörget, áthív egy kávéra, egy jót beszélgetünk, és érzem, hogy szépen kezdődik a napom. Én Németországban csak a robotot ismertem meg, reggeltől estig kemény munka, majd fürdés és alvás. Másnap minden kezdődik elölről. Engem ez nagyon idegesített, az idegeim kimerültek ettől az életmódtól. Amióta itthon vagyok, lélekben megnyugodtam, jobban érzem magam, jobb étvággyal eszem az ebédet is. Még egyszer semmi pénzért nem mennék ki dolgozni. Kimegyek a gyerekekhez, megnézem a lányomat, a fiamat, az unokákat. Ott vagyok két hétig, és jövök haza. Olyan boldog vagyok, amikor hazaérek, mert nekem itt van az otthonom, a hazám, én itt érzem jól magam. Ma is az a Korom Gyurka vagyok, aki 1969-ben elment Csernyéről. 36 év után is ugyanaz az ember maradtam. Nagyon örülök, hogy a magyarcsernyei emberek, a barátaim, az ismerőseim ugyanolyan nagy szeretettel és megbecsüléssel fogadnak, mint valamikor.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..