Itthagynék mindent!
SZÖGI Rudolf
2014.08.27.
LXIX. évf. 35. szám
Itthagynék mindent!

Csikós Éva hódegyházi tejtermelő az állattartásnak és a tejtermelésnek ebben a kilátástalan időszakában is nagy kitartással végzi a férfiak számára is kihívásnak számító teendőket. A körülmények azonban sajnos a legelszántabb termelőket is elkeserítik.

* Hogyan kezdődött a vállalkozás?

— Amikor a férjem munka nélkül maradt, megélhetés után kellett néznünk. A szüleim földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Mindig volt négy-öt tehén az istállóban, néhány hízó, anyakoca az ólban. Az alapot, melyre építhettünk, a szüleimnek köszönthetjük.

* Milyen nehézségekkel szembesültek?

— A termények alacsony felvásárlási ára, az állami támogatások késése, a szikes földjeink kis hozama és az aszályos évek nagy megpróbáltatás elé állítottak bennünket. A helyzetet tovább nehezítette apám halála. Férjem gyakori távolléte miatt szinte csak anyám meg én végezzük a jószágtenyésztéssel járó teendőket.

* Mely mezőgazdasági ágazatot találták a legjövedelmezőbbnek?

— Magából a földművelésből nem tudtunk volna megélni. Régen a vöröshagymát és a paprikát felvásárolta a szövetkezet, ám annak szétesésével mindez megszűnt. Jelenleg kukoricát, búzát és lucernát termesztünk, tizenöt hektárnyi saját és még annyi bérelt földterületen. A tejtermelésből élünk meg. Ez elegendő a túlélésre, de csak a mának élünk, a holnap már bizonytalan.

* Kívánja-e bővíteni a vállalkozást?

— Negyvennégy évesen, szinte egyedül nem bővítem az állományt, mely mintegy harminc törzskönyvezett tehénből áll. Hitelbe, illetve új befektetésbe nem mehetek bele. Nem engedhetem meg magamnak ezt a kockázatot. Két fiam Magyarországon tanul, a harmadik is valószínűleg ott fog, sőt majd munkát is nyilván ott fognak vállalni, így nincs kinek bővítenie.

* Honnan meríti az erőt? Mi az, ami kitartásra bírja a nehéz pillanatokban?

— Aki nem falun nevelkedik, az nehezen érti meg. Szeretem az állatokat, mert itt nőnek fel mellettem. Aki nem szereti a jószágot, annak az állattartást nem kell erőltetnie. Van, amikor magamba roskadok, sokszor elmegy az életkedvem, de folytatom a munkát a gyerekekért. Szeretném, ha befejeznék a tanulmányaikat. Ők adnak nekem erőt, az ő életük megalapozása a célom. Majd lesz valahogy, nem kell feladni!

* Ha fiatal volna, ezekkel a tapasztalatokkal belefogna-e ismét az állattenyésztésbe, tejtermelésbe?

— Menni, menni, menni! Ha fiatal volnék, itthagynék mindent, habár nagyon szeretem ezt a falut. Az átláthatatlan állami renket sokszor nem lehet követni. Ha az ember utána szeretne járni valaminek, állandóan akadályokba, falakba ütközik. Egyre több a követelmény a tejtermelésben. A támogatások késnek, és senki sem kérdezi meg az embert, miből tudja fedezni a költségeit. A gyerekeknek is én tanácsoltam, hogy külföldön folytassák a tanulmányaikat, és ott, rendezettebb körülmények között vállaljanak munkát, ott, ahol az állam többre becsüli a munkást, a vállalkozót, ott, ahol támogatnak, nem pedig eltipornak.

(Az interjú a Bánáti Újság nyári újságíró-iskolájában készült.) 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..