home 2024. április 21., Konrád napja
Online előfizetés
Itt az ideje, hogy végre előny legyen, ha valaki magyar
2023.11.17.
LXXVIII. évf. 46. szám
Itt az ideje, hogy végre előny legyen, ha valaki magyar

Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén Budapesten.

Rámutatott, hogy 2010-ben az alapoktól tudták újragondolni majd újraszervezni a világ magyarságát érintő politikát, a kihívásokat lehetősséggé változtatták.

A politikus a magyar állam értelmének és céljának nevezte, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és minden magyar életminősége javuljon.

Akkor és csak akkor tud a magyar nemzet csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – húzta alá Semjén Zsolt, aki egy háromlábú székhez hasonlította a magyarságot. Az egyik láb az anyaországi magyarság, a másik a Kárpát-medence magyarsága, míg a harmadik a diaszpóra magyarsága, és ha bármelyik láb kiesik vagy eltörik, felborul a szék – mondta.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: nem azért vagyunk világnemzet, mert az akartunk lenni, hanem mert a történelem viharai – Trianon tragédiája, a két világháború, a náci és kommunista diktatúra, a levert 56-os forradalom – miatt azzá váltunk.


Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar itt, az ideje, hogy végre előny legyen. Jobb iskolája legyen, megnövekedett gazdasági lehetőségei legyenek és a magyar állampolgárság által a magyar nemzet teljes jogú tagja lehessen.

Semjén Zsolt kitért a nemzetpolitika négy alappillérére: az identitás megerősítésére, a nemzet közjogi egyesítésére a honosítás által, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programra és az etnikai magyar pártok támogatására. Felidézte, hogy míg az alkotmány korábban úgy fogalmazott: Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarságért, az új alaptörvény rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel minden külhoni magyarért.

Kiemelte: 2010-hez képest megtízszerezték a külhoni magyarság támogatását, az akkori 13 milliárdos összeg idén már eléri a 150 milliárd forintot. Összesen 1300 milliárd forintot fordított az Orbán-kormány a külhoni magyarság támogatására. Ebből a forrásból 5500 szervezet részesült támogatásban, 40 ezer programot segítettek, hétezer jelentős beruházást hajtottak végre. A Szülőföldön magyarul program keretében 220 ezer külhoni magyar gyermek magyar oktatási intézményben történő tanulását támogatják gyermekenként évi 100 ezer forinttal. A Határtalanul! program keretében tízezer tanulmányi kiránduláson 520 ezer gyermek járt külhoni magyar területeken. Csak idén 50 ezren utaztak és ezt egészítette ki a Rákóczi Szövetség programja, amely 13 ezer diákot érintett. A külhoni magyarság számára is kiterjesztett családi támogatási formák közül anyasági támogatást 51 ezren, babakötvényt 47 ezren igényeltek. A Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor programok részeként eddig ezer ösztöndíjas utazott, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy a gyökerükben emigráns szervezetek mára minden magyar otthonává váljanak az adott országban.

Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte a diaszpóra tanács felállítását és méltatta Répás Zsuzsanna egykori helyettes államtitkár érdemeit. A testület lefedi a Kárpát-medencén kívül a világ magyarságát és testre szabott megoldásokat tesz lehetővé a felmerülő problémákra.

Beszélt a kormány radikális bürokráciacsökkentő intézkedéseiről is, jelezve: a külhoni pályázatoknál 2023-ban 2,5 millió forintig nem szükséges szakmai beszámoló, elég csak nyilatkozat a program megvalósulásáról, és a számviteli bizonylatok helyett elég egy összefoglaló.

Szólt arról, hogy a diaszpórában is nagyszerűen működik a honosítás, „aki magyar állampolgár akart lenni, az lett”. Eddig összesen egymillió 175 ezren tettek állampolgársági esküt.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta, idén 33 országból 82-en érkeztek a diaszpóra tanács ülésére, és közel száz szervezettel állnak folyamatosan kapcsolatban. Erős intézményrendszert hoztak létre és a gondoskodó nemzet programban idén is 500 millióval támogatták a diaszpóra szervezetek és hétvégi iskolák tevékenységét, valamint templomokat közösségi tereket építettek és újítottak fel. Közlése szerint a pályázatokat 2024-ben is meghirdetik, és folytatódnak a fiatalok támogatását célzó programok is.

Az együttműködés a magyar nemzet megmaradásának kulcsa – fogalmazott Potápi Árpád János, hozzátéve, a magyar nemzetet „hálózatok hálózatának” tekintik. Bejelentette, ha a diaszpóra tanács és a MÁÉRT jóváhagyja, 2024 az együttműködő nemzet éve lesz.

Az ülés elején néma felállással emlékeztek meg azon nemzettársakról, akik az elmúlt évben hunytak el, az államtitkár közülük is kiemelte Répás Zsuzsanna egykori helyettes államtitkárt és Cserháti Ferenc püspököt.

Forrás: MTI, Ma7

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..