A történetírás szegedi kirajzásnak nevezi azt az eseménysort, amikor a törökdúlást túlélő szegediek a 18. és a 19. században az akkori Csanád, Csongrád, Temes, Torontál, Békés és Arad megyékbe települtek. Bálint Sándor neves néprajztudós a műveiben többször írt erről a folyamatról.

Pataki Sándor a Szellemi védőhálót sző a Szögedi Nemzet című munkájában — Bálint Sándor kutatásai alapján — felsorolja azokat a falvakat, városokat, amelyek érintettek a szegedi kirajzásban. Ezek között természetesen számos vajdasági település is található: Beodra, Begaszentgyörgy, Feketetó, Magyarcsernye, Csóka, Bácsgyulafalva, Hajdújárás, Horgos, Hódegyháza, Kisorosz, Lukácsfalva, Magyarszentmihály, Muzslya, Majdány, Padé, Szaján, Tiszaszentmiklós, Törökbecse, Törökkanizsa stb.

A találkozó célja, hogy — ha csak egy napra is — összehozza a „szögedi” nemzetet. A rendezvény kezdetén misét mond a „szögedi” nemzetért Gyulai Endre  ny. Szeged-csanádi püspök, majd dr. Horváth István Károlyné, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület vezetője, köszönti a megjelenteket és ismerteti az elmúlt évek történéseit.

Az egybegyűltek több előadást is meghallgathatnak. Dr. Miklós Péter történész-muzeológus, főiskolai tanár A Szögedi nemzet néprajzi kutatásának klasszikusai címmel értekezik, Nagy István tanár, közéleti személyiség pedig Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatási miniszterről beszél. A jó hangulathoz Dinnyés József daltulajdonos, Szeged szülötte azzal járul hozzá, hogy „mögénelki” Juhász Gyula Szegedről szóló verseit.

A program során ismertetik a gyermekek számára meghirdetett pályázat eredményét, bemutatkoznak az új vendégek és a szervezők ötleteket gyűjtenek a jövő évi találkozóhoz.

A projektum támogatója a Nemzeti Együttműködési Alap és Szeged Megyei Jogú Város Kulturális Bizottsága.