A jobboldali Likud párt elnöke alakíthat kormányt

Reuven Rivlin államfő Benjámín Netanjáhút, a jobboldali Likud párt elnökét kérte fel az új izraeli kormány megalakítására. Az államfő azért döntött az eddigi miniszterelnök személye mellett, mert a legtöbben — 55-en — őt ajánlották a kormány élére a szeptember 17-ei előre hozott parlamenti voksoláson megválasztott képviselők közül. Netanjáhú legfőbb riválisát, Beni Gancot, a centrista Kék-Fehér párt elnökét 54-en javasolták Rivlinnek, miután az arab pártok Közös Listájának 13 képviselője közül 3-an inkább úgy döntöttek, hogy senkit sem támogatnak. Az államfő közölte: senkinek sincs 61 képviselőből álló többsége a 120 fős kneszetben, hogy kormányt tudjon alakítani, de a pártok ajánlásai alapján Benjámín Netanjáhúnak van nagyobb esélye. Rivlin elmondta, hogy mind a Likud, mind a Kék-Fehér párt kötelezte magát, hogy a kormányalakítás esetleges kudarca után visszaadják mandátumukat az államfőnek, hogy mást kérhessen fel, és nem szavaztatnak meg újabb választásokat.

Fölényes győzelmet aratott az Osztrák Néppárt

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) fölényes győzelmet aratott a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokon Ausztriában, az első előrejelzések szerint a szavazatok 38,4 százalékát szerezte meg. Az előzetes végeredmény alapján a második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 21,5 százalékkal, a harmadik pedig a szavazatok 16 százalékával a Néppárttól jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) lett. Az előrejelzések szerint visszakerült a parlamentbe, és egyúttal a negyedik legerősebb lett a voksok 12 százalékával a Zöldek pártja. A liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) párt pedig 7,4 százalékot szerzett.

Újra választhatnak a spanyolok

VI. Fülöp spanyol király aláírta a parlament feloszlatásáról, valamint a november 10-ei választások megrendezéséről szóló rent. A spanyol állami közlönyben (BOE) már közzétett határozat szerint a hivatalos választási kampány november 1-jén kezdődik, és nyolc napig tart majd. A választások után az új parlament december 3-án tartja meg alakuló ülését. Ezzel véget ért a spanyol demokrácia XIII. parlamenti ciklusa, mely a második legrövidebb volt az ország történetében, összesen 126 napig tartott. Ezalatt a felsőház (szenátus) mindössze egy, az alsóház (kongresszus) két rendes ülést tartott, utóbbit egyszer rendkívüli ülésre is összehívták, valamint eredménytelen miniszterelnök-választást is tartottak. A spanyol parlament ebben a ciklusban egyetlen jogszabályt sem fogadott el. Novemberben a választók ismét 350 alsó- és 208 felsőházi képviselői hely sorsáról döntenek. A megismételt választás kampányidőszaka egy héttel rövidebb lesz a szokásosnál, és a pártok is kevesebb kampánytámogatást kapnak, mint egyébként.

Nyitókép: MTI