home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Ismét Kígyótojás?
Dr. Mészáros Zoltán
2014.09.10.
LXIX. évf. 37. szám
Ismét Kígyótojás?

A Közel-Keleten kontrollálhatatlan helyzet alakult ki, és úgy tűnik, ez tartósan fogja jellemezni a Pakisztán és Izrael közötti térséget. Miközben a muzulmán szélsőségesek szörnytetteiről érkeznek hírek (újságírók elfogása, lefejezése, keresztényüldözés), érdemes elgondolkodni minden fél felelősségén.

Az USA globális hegemóniájának megszűnése

Az 1989 és 1991 közötti időszakban az USA lett az egyedüli szuperhatalom, miután a fegyverkezési versenybe belerokkanó Szovjetunió felbomlott. Az „egypólusú” világ azonban mindössze negyed évszázadig maradt fenn. Az USA-nak tavaly a már jól megszokott felvezetés ellenére nem sikerült Szíriát bombáznia, sőt az orosz titkosszolgálat is gyorsan információkkal állt elő, és a térségben az oroszon kívül kínai hadihajó is megjelent.

Az átalakuló nemzetközi viszonyok egyre több „szürke” zónát hoztak létre, miközben a régiek is megmaradtak. Ezek óriási potenciális veszélyforrások: a világ energiaellátása egyre bizonytalanabb lehet, pusztító ideológiák jönnek létre vagy élednek fel, sokmilliónyian süllyednek az elviselhetetlen szegénységbe, melyből az elvándorlás a kiút — de sokan a terrorizmusban láthatják a megoldást. A Nyugat a gazdasági prosperitás civilizációjának alkonyától, a recessziótól, a növekedés leállásától fél, a lakosság a munkanélküliség rémétől, valamint az „idegenek”, a bevándorlók megjelenésétől, viselkedésétől retteg, ennek következtében már Nyugaton is tapasztalható a politikai extrémizmus. Bergmann Kígyótojás című filmje, a parancsuralmi, agresszív megoldások sajnos ismét aktuálisak lettek Európában is.

Eközben a nagyhatalmak a többpólusúvá váló világban óriási összegeket költenek fegyverkezésre. A kínaiak egy napon mutatták meg, hogy űrhajójuk képes embert vinni a világűrbe, tengeralattjárójuk pedig a legmélyebbre tud merülni. Az elmúlt években annyi dollárt halmoztak fel, hogy bármikor bedönthetnék az amerikai fizetőeszközt. India az utóbbi időben szinte minden áruba bocsátott fegyverrendszert megvásárolt — nem nehéz kitalálni, hogy miért: saját fegyverrendszereket akar megalkotni, miután már az oroszokkal kifejlesztett egy csúcsmodell (ötödik generációs) vadászbombázót. Ezek brazíliai gyártásáról az orosz és a brazil fél az idén meg is egyezett. A számítástechnikában, valamint az ipari termelésben az indiaiak és a kínaiak — európai mércével — óriási léptekkel haladnak előre.

A világ tehát átalakult, az ENSZ-ben, a nemzetközi szervezetekben, a pénzügyi csúcsintézményekben azonban továbbra is úgy tesznek, mintha nem történtek volna meg ezek a fontos változások. Ezért a nemzetközi közösség képtelen érdemben és idejében reagálni a válsághelyzetekre, melyekről úgy tűnik, állandósulni fognak. Ezenkívül a mostani válság még két szempontból rendhagyó. Egyrészt leállt a fizetőképes kereslet bővülése, másrészt egyre érzékelhetőbb a természeti erőforrások végessége. Ez a fejlett országokat is sújtja.

Az elvtelenség és az értéksemleges politizálás

A Közel-Keleten a hidegháború éveiben sem volt nyugalom, az az anarchia és káosz azonban, amely mára kialakult, nem volt ilyen mély és kiterjedt. Az sem biztos, hogy nem lesznek újabb konfliktusok, hiszen Oroszország agresszív külpolitikába kezdett, ami veszélyes az egykori Szovjetunió utódállamaira nézve. Mégis a most fennálló helyzetért az elmúlt negyed évszázad amerikai külpolitikája a leginkább felelős. Irakban egy brutális, veszélyes, de működő rendszert vert szét katonai eszközökkel, miután semmilyen rendszer nem jött létre, ennek következtében már több mint egy évtizede kontrollálhatatlan, veszélyes és brutális a helyzet, melyet kezdetben a kurd—török viszály elmérgesedése jellemzett, és a török hadsereg behatolása a szomszédos, elvileg szuverén ország területére. Azóta pedig a szomszédos Szíria is káoszba süllyedt, a Török Köztársaság ott is közvetve beavatkozik, eközben pedig színre lépett az ISIS (Irak és Levante Iszlám Állama), mely Szíria és Irak, valamint az arab világ egyesítését tűzte ki céljául, és az iszlám egyik legharciasabb formáját hirdeti. Az USA egyébként már évtizedek óta támogatja az iszlám egyik legmaradibb változatát, nevezetesen Szaúd-Arábiát (nyilvánvaló, hogy a kőolajkincse miatt). Irán viszont a kínai és a japán kapcsolatai révén javít a biztonsági helyzetén. Szaúd-Arábiából és Iránból is áramlik a pénz különféle extrém csoportokhoz, sőt ezekben az országokban a nők, tehát a társadalomnak több mint a fele, súlyos joghátrányt szenvednek. Más országok esetében az USA abból is „ügyet csinál”, ha egy szexuális kisebbség felvonulását nem engedélyezik, a közel-keleti vallási kisebbség (a keresztények) üldözéséről azonban alig esik szó. Az elvtelenség csúcsa pedig az, hogy eközben az USA érzéketlen a nemzeti kisebbségeket illetően is. A XX. század elején az USA-nak — tiszteletre méltó módon — még az volt a célja, hogy a nemzetközi helyzet ne veszélyeztesse az üzletkötéseket (business as usual). De vajon miért nem maradt ennél az elvénél? Miért jó megdönteni a rendszereket, majd utána otthagyni a romokon a lakosságot? (Ezt tette és teszi Irakkal és Afganisztánnal, valamint ezt segítette elő Líbiában és Szíriában is). Mindezek után felmerül a kérdés, hogy milyen elvek és értékek irányítják az USA-t, és hogy ezek hogyan viszonyulnak az „alapító atyák” elveihez.

A válság oka a működésben keresendő

A világ folyamatosan változik, miközben az ember azt szeretné, hogy az élet, a gazdaság és minden más állandó, kiszámítható legyen. Bizony eljárt az idő Milton Friedman és a chicagói monetarista gazdasági elmélet felett is, ideje valami újat és gyökeresen mást kitalálni. A világgazdaság mai működtetése és működési módozatai immár a létjogosultságuk megkérdőjelezéséért kiáltanak. Kétségtelen, hogy a globalizációnak vannak jó hatásai, a monetarizmusnak is van értelme, de nem mindenben, és nem mindenhol. A brandek világában a brandek egyre kevésbé jelentenek védjegyet, hiszen a „gagyi”, használhatatlan, gyorsan romló árucikkek globalizálódása van folyamatban. Ez és a kőolajközpontú gazdaság néhány áttétellel a nemzetközi terrorizmust és a radikális viselkedésmintákat segíti elő.

A monetarista gazdaságpolitika elhitette a lakossággal: mindegy, hogy a tej, a paradicsom vagy a sárgarépa 10 vagy 500 kilométerről érkezik, miközben nem mindegy. Hasonlóképpen elhitette, hogy a ruhatárunkat évente, az autónkat ötévente, a műszaki berendezéseinket pedig minél gyorsabban le kell cserélnünk. Pedig ez sem evidens. Azt is elhitették, hogy a kőolaj felhasználásának legértelmesebb módja, ha üzemanyagot gyártanak belőle, majd elégetik, pedig ez sincs így. Nagyszerű molekulák találhatók a kőolajban, melyekből még jobb műanyag állítható elő, ezzel pedig szigetelőanyag formájában kiváltható az égetés nagy része, egyúttal a természeti környezet pusztítása is csökkenthető lenne. Egyszóval a most uralkodó modell nemcsak az atmoszférát fűti, hanem a gazdasági, a társadalmi és a politikai rendszert is gyorsítja, felpörgeti, ezáltal pedig zilálttá teszi, s a természeti környezet mindezt már nem tudja elviselni. Valójában tehát le kellene lassítani a gazdasági pörgést, hogy a környezet regenerálódhasson, és hogy a ma embere megtalálja az értelmesebb, szorongásmentesebb életet — azaz, hogy ne keljen ki a kígyótojás.

A nagyhatalmak döntéshozói és a választópolgárok még választhatnak, hogy a tudomány és a technológia legújabb eszközeit felhasználva, az áru minőségén és tartósságán javítva, az energiaforrások diverzifikálása révén egy demokratikusabb és egyúttal élhetőbb jövőt hoznak létre nemzetközi politikai szintéren is, vagy igyekeznek mindenáron a mostani rendszert működtetni, és a fokozódó nemzetközi terrorizmus kockázatában élni, az újabb háborús konfliktusok kialakulását vállalni, és felszámolni a természeti környezet még megmaradt részeit.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..