home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Irány a régió
Tóth Péter
2019.05.27.
LXXIV. évf. 21. szám
Irány a régió

A megarégió kevésbé használt ugyan, de nem új fogalom.

Jean Gottmann geográfus még 1961-ben bevezette a tudományos életben is a megarégió, illetve a megalopolisz kifejezést, mellyel akkor a Boston és Washington közötti feltörekvő gazdasági térséget jellemezte. Később az akkor dinamikusan gyarapodó Chicago, Detroit, Cleveland és Pittsburgh közötti területre is használni kezdték a kifejezést. De már Oswald Spengler több mint száz évvel ezelőtt megírt, A Nyugat alkonya című művében is vannak rá utalások.

A megarégiókat vagy nagyvárosi övezeteket sok esetben nem lehet vagy nehéz a hagyományos statisztikai adatsorokkal jellemezni. Általában ugyanis a régiók határai nem egyeznek meg az országhatárokkal. A műholdas képeken vagy éjszaka repülőről nézve viszont szépen kirajzolódnak. Richard Florida urbanista még 2008-ban éjszakai műholdképek alapján megrajzolta a világ beazonosítható megarégióit. 2015-ben pedig a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) 2015-beli műholdas adataival is megerősítették ezt. Összesen 29, a globális gazdaságot meghatározó megarégiót számoltak így össze. Ezek közül 11 Ázsiában, 10 Észak-Amerikában, 6 Európában, 1 Latin-Amerikában, 1 Afrikában van, és van még egy Afrika és Ázsia határán is. Egyéb kritériumok alapján azonban ennél is több megarégiót azonosíthatunk be.

Ha a hozzánk legközelebb eső megapoliszt keresnénk, a Bécs—Budapest megarégió a 18. legnagyobb a világon a gazdaság teljesítményét tekintve. Csaknem 13 millióan élnek itt, és több mint 500 milliárd dollárnyi a megtermelt javak értéke. Ez a régió azért is érdekes itteni szempontból, mert sokan oda mennek munkát vállalni a szebb jövő reményében. Pedig célszerűbb lenne térségünket is integrálni ebbe a hozzánk nem csupán földrajzi értelemben közel álló régióba. Ez mérsékelhetné az elvándorlást, sőt, akár meg is állíthatná, illetve megfordíthatná. Nem sokkal marad el a szintén nem túl távoli Prága körüli régió a maga 150 milliárd dollárjával.

A megarégiók perspektívájából a világgazdaság mintegy negyven integrált térségben összpontosul. Itt a Földünk népességének mindössze 18 százaléka él, viszont a globális GDP 66 százaléka termelődik meg. Érdekes tehát, hogy az emberiségnek kevesebb mint egyötöde termeli meg a javak kétharmadát. Még beszédesebb, hogy az innovációk 86 százaléka is ezekhez a megarégiókhoz köthető.

Az Amerikai Egyesült Államok egyelőre még mindig a világ első számú gazdasága, ha nemzetállamok szintjén vizsgálódunk. A gigantikus, a világűrből is látható Boston—New York—Washington-folyosó a legnagyobb, Európában pedig az Amszterdam—Brüsszel—Antwerpen-övezet a legjelentősebb. Kontinensünkön fontos még a London—Birmingham brit megarégió, a Milánó—Róma-tengely, a Stuttgart—Frankfurt—Mannheim-nagytérség, illetve Párizs és környéke. Létezik még lisszaboni, skóciai, madridi és berlini megarégió, egyenként mintegy 100-100 milliárd dolláros teljesítménnyel.

Köztudomású, hogy a gazdasággal kapcsolatos döntéseket is általában a politikusok hozzák meg, ezért a jövőben azok a politikusok lehetnek sikeresek, akik képesek régióban gondolkodni. A kibontakozó magyar—szerb együttműködés ennek tükrében (is) nagyon biztatónak látszik.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..