Irány a Zenit felé!
Szerda Zsófia
2022.01.28.
LXXVII. évf. 3. szám
Irány a Zenit felé!

Már a Desiré Central Station Fesztivál óta vártam. Az Újvidék Európa kulturális fővárosa év megnyitóünnepségét. A Zeniteum: 2022 címet viselő, nagyszabású szabadtéri előadást ugyanis nem más rendezte, mint a szlovén posztgravitációs művész, Dragan Živadinov, akinek desirés informance-a a mai napig beszédtéma közöttünk.

Egy picit későn kaptam észbe, hiszen amikor az év elején a www.docekns.rs oldalt böngésztem, hogy milyen koncertekkel tehetném az estét még kerekebbé, szomorúan voltam kénytelen konstatálni, hogy a jegyek bizony már hetekkel ezelőtt elfogytak szinte mindenre. Pedig olyan nevek sorakoztak a listán, mint például Josipa Lisac, Chrysta Bell, Carminho, Nouvelle Vague, Jimi Tenor, Van Gogh, Andreas Ottensamer, Morcheeba vagy DJ. Rudimental. Január 13-án tehát nyüzsgött Újvidék városa. A hivatalos megnyitó mellett ugyanis az ortodox újévet, azaz 7530-at is ezen az estén köszöntötték. Rezesbandák, petárdák (miért kell ezt?), ünnepi kivilágítás, zene, éttermek telis-tele vacsorázó családokkal és baráti társaságokkal. Végigsétáltunk a központon, egy picit ünnepi hangulatba rázva magunkat, aztán megindultunk a báni palota irányába, hiszen ennek homlokzatát használta Živadinov az előadása helyszínéül. Vasból készült óriási állványok, piros neonbetűk a palota tetején: Zenit — hirdetik. A reflektorok már bekészítve, érezzük, valami nagyon látványos dologban lesz ma itt részünk. Közeledünk a bejárat felé. Nagyobb tömegre számítottam, de örültem, hogy nincs az a nagy hömpölygés. A kapunál egy rövid biztonsági ellenőrzés után az önkéntesek kis táskát akasztanak a nyakunkba. Majd amikor a házigazda felszólít bennünket egy tósztra, akkor nyissuk ki a táskát, és emeljük a poharunkat a levegőbe — mondják. Vajon mit rejthet a kis táska, vajon mit? Természetesen pálinkát. Az előadás jelképesen, mégis másodpercre pontosan 20.22-kor kezdődik el. Zenével, fényárral, üdvözléssel: Újvidék egy olyan város, amely kétszer ünnepli az újévet, ahol több vallás, több nemzet él együtt — sorolja a házigazda. Aztán közösen elismételjük kétszer, hogy Noviiii Sad, Noviiii Sad, SAD! S a tömeg egy emberként koccint.

Dragan Živadinov Zeniteum című darabja akrobatikus-zenés-drámai előadás volt, vizuálisan és mondanivalójában is lenyűgöző. A Mihajlo Pupin körúton híd épült a Đorđe Tabaković építész által tervezett Újvidéki Kereskedelmi Ifjúsági Ház és Dragiša Brašovan építész báni palotája között, melynek tornyát is körülállványozták, messziről valóban hasonlított egy rakétakilövő állomásra. Ezen sétált Anita Mančić (Mileva Marić Einstein) és Boris Isaković (Milutin Milanković), valamint a többi, szkafanderre hasonlító jelmezbe öltöztetett statiszta, illetve a zenészek is. Lassan haladtunk a Zenit felé, lépcsőről lépcsőre, emeletről emeletre. „Kis lépések visznek minket a zenit felé.” A sötétségből a fényre. A megvilágítás, a megvilágosodás felé.

Az előadás főszereplője ugyanis két matematikus volt: Mileva Marić Einstein (1875—1948) és Milutin Milanković. A tudomány és a művészet, valamint azok összefonódása, a matematika mint eszköz és nyelv, mely lehetővé teszi az ember számára, hogy leírja szellemi termékeit. Az ünnepségen a tudományt és a művészetet dicsőítették a kultúra nevében. A harmadik, esztétikai főszereplő pedig maga Ljubomir Micić s ötlete, a Balkán modernizálása a Zenit magazin 43 számával (Moholy-Nagy László, Tatlin, Gropius, Kandinsky, Malevics). A szcenográfia esztétikája pedig a konstruktivizmus és a szuprematizmus posztgravitációs újraértelmezésének szellemét követi.

A világ nem létezhet tudomány és művészet nélkül” — hirdették több nyelven a falra vetített feliratok.

A megnyitó címe is a zenitizmus transznacionális művészeti mozgalomból, a már említett Zenit folyóirat művészétől és szerkesztőjétől, Ljubomir Micićtől (1895—1971) származik, aki nemzetközi folyóiratával igen sokban formálta a modernista művészetet a két világháború között Belgrádban, Zágrábban, Párizsban, Berlinben, Milánóban és Moszkvában.

Záróakkordként a lebegő, gravitációmentes térből két tudós köszöntötte Újvidéket mint kulturális fővárost Oroszországból, a bajkonuri űrrepülőtérről, illetve egy amerikai tudós a Kennedy Űrközpontból. S azért, valljuk be, ez egy nem mindennapi látvány.

Nagyon tetszett ez a nem csöpögős, nem szokványos, a látvány kedvéért nem teletűzdelt megnyitó, melynek fontos üzenete volt. Nem vált giccsessé, olyan előadást hoztak létre, amelyre mindenki emlékezni fog, aki látta.    

Megnyílt tehát. Újvidék hivatalosan is egy évig Európa kulturális fővárosa lesz, érdemes lesz tehát odalátogatni, figyelni a programokat, hiszen koncertek, kiállítások, színházi előadások, irodalmi események várják majd a közönséget a hivatalos program keretében. A szervezők nagy hangsúlyt helyeztek a város multikulturális múltjának és jelenének bemutatására is.

Megnyílt az Idő és Világűr című kiállítás is az M Stúdióban, ahol a látogatók egy virtuális térkép segítségével ismerkedhetnek meg az idő művészetének a történelmével, évszázadokra lebontva. A kiállítás két tudós, dr. Dušan Jovović és dr. Aleksandar Petrović ötlete által valósult meg, akiket Milutin Milanković munkássága inspirált.

A program narratívája Az új hidakért jelmondatra épül, mely az együttműködések hídjainak kiépítését jelképezi egyének, szervezetek, intézmények és régiók között. Négy programhíd lesz Szivárvány, Szabadság, Szeretet és Remény néven, ezek különféle univerzális és aktuális témákat dolgoznak fel, előtérbe helyezve a város történetét és multikulturális karakterét. Az év folyamán nyolc programívben 1500 kulturális eseményen 4000 hazai és külföldi művész fog szerepelni.

1985 óta egyébként Európának 62 kulturális fővárosa volt. 2016-ban döntöttek úgy, hogy ezt a címet Újvidék is elnyeri, méghozzá elsőként Szerbiában, s a város a pandémia miatt korlátozásokkal teli 2021 helyett 2022-ben szőheti tele kulturális programokkal a helyszíneket. A sajtóreferens Gala Gajin arról is beszámolt, hogy egy hónappal ezelőtt Drezdában átvették a díjat a legjobb európai trendmárkáért a kultúra területén, illetve elnyerték a Melina Mercouri-díjat is az egyik legjobb európai kulturális fővárosért, tehát máris elismerték a munkájukat. Most kezdődik a megvalósítás éve. Újvidék az Európa kulturális fővárosa címen a luxemburgi Esch-sur-Alzette-tel és a litvániai Kaunasszal osztozik, jövőre pedig Veszprém, Temesvár és a görögországi Elefszína következik.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..