A rendezvény vendége a kezdetekre visszaemlékezve elmesélte, hogy budapesti egyetemi tanulmányai éveiben diákmunkát keresve talált rá egy cégre, mely turistáknak értékesített a főváros utcáin és terein különféle programokat, a többi közt hajókirándulásokat, folklórshow-kat. Akkoriban egy mappával és jegyzettömbbel a kezében állítgatta meg a potenciális vendégeket — és megtetszett neki a dolog.

— Megjártam a ranglétrát, mely a turizmuson belül létezik. Van egy utazásszervező cégem, Vajdaságba, Szerbiába és a Nyugat-Balkánra, illetve Magyarországra viszünk vendégeket. A fő csapásvonal, hogy magyar vendégeket szállítunk Szerbiába. A koronavírus-járvány előtt nagyon sok kínai és közel-keleti, üzleti céllal utazó vendégünk volt, őket fogadtuk, és szerveztünk számukra programokat. Most mindezt folytatjuk, ha a jóisten is úgy akarja — utalt optimistán a járvány utáni nyitásra.

A COVID-válság miatt a turisztika kapta a legnagyobb pofont, az üdülőturizmustól az utazóturizmusig — fogalmazott a Szabadkán született vállalkozó, és hozzátette, valószínűleg ez utóbbi fog utoljára felállni a lejtmenetből.

— Ahogy egy picit is engedtek a megszorítások, az emberek a szabadidejüket, hétvégéjüket valamilyen belföldi desztináción töltötték el. Ráébredtek arra, hogy gyönyörű szép környezetben élnek, és háromnegyed részét nem ismerik. Mára ez egy tendencia lett, a természetközeli dolgokat keresik.

Megannyi gyönyörű hely van Szerbiában, Vajdaságban, ahová el lehet utazni — hangzott el a beszélgetésen.

— Nekem évek óta nagy szerelmem Monostorszeg, Bezdán, a Duna menti természeti rezervátumok és környékük, mindenkinek javaslom. Jó minőségű szállások, apartmanok találhatóak Nyugat-Bácskában. Galambóc vára, valamint az Ezüst-tó lesz az idei nagy kedvenc. Aztán Zlatibor és környéke, Tara, Bajina Bašta, аz Uvac-kanyon nagyon nagy sláger — sorolta. — Ezek aktív pihenésre alkalmasak, hiszen lehet kerékpározni, túrázni, kajakozni, kenuzni, családi kirándulásokra is tökéletesek. Ha valaki igazán vadregényes tájakra vágyik, és még mindig Szerbián belül akar maradni, akkor látogasson el a Stara planinára és környékére, mert az valami hihetetlen!

Fogalmunk sincs, mennyire káprázatosak ezek a helyek — mondta, és hozzátette, ő maga is véletlenül fedezte fel Stara planinát, a tévécsatornákat pásztázva az MTV 2-es adóján ráfutott egy műsorra, melyben csodálatos hiúzokat, sasokat, tájat látott. Micsoda Arizona meg Grand Canyon — gondolta, a végén viszont kiderült, hogy egy német dokumentumfilmbe csöppent, melyet a Stara planinán forgattak. Hű, ez itt van, nálunk? Gyerünk azonnal, nézzük meg! Azóta többször is felkereste a kelet-szerbiai, érintetlen természetet, és mindig lenyűgözte.

Itthoni programkínálatok keresésére ajánlotta az utazni vágyóknak a Szerbia Idegenforgalmi Szervezet magyarul is elérhető kiadványát, melynek címe 52 hétvége Szerbiában. Akár kéthetes belföldi nászútajánlatok is találhatóak, érdemes kutatni, turisztikai irodát felkeresni — biztatott az Alpha Travel SEE utazásszervező cég tulajdonosa.

A szabadkai vagy akár újvidéki, belgrádi kétnyelvű vagy magyar városnéző túrák, séták közkedveltek. Baráti, ismerősi körében születésnapi bulikra való ráhangolódásnak is kiválónak bizonyultak.

— A Szabadka és Palics közötti negyvenesek megdöbbenve tapasztalták, milyen gazdag Szabadka épített öröksége. Ezek a városnéző túrák jó alkalmak arra, hogy megismerjük környezetünket. Bízom abban, hogy ezek újraélednek, hiszen tavaszi és őszi programoknak tökéletesek, keresik majd őket az emberek.

Melyek Vajdaság turisztikai kincsei? — tette fel a kérdést a VM4K rendezvényének házigazdája.

— Rengetegen érdeklődnek a várak és a kastélyok iránt, annak ellenére, hogy nagyon soknak rossz az állapota. De olyanok is vannak, amelyeket gyönyörűen felújítottak.

Az utazni vágyók fegyelmébe ajánlotta Nyugat-Bácskát a monostorszegi földvárral, a természeti rezervátummal, a zombori városnéző sétával és a bezdáni halászlével, Kupuszinával, valamint Bánátot a nagykikindai vasútállomás szabadkainál is régebbi épületével, a Deliblátói-homokpusztával és megannyi, alig ismert látnivalójával.

A közösségi hálókon és weboldalként is látogatható a Szerbia magyarul című platform, turisztikai portál, mely azzal a céllal jött létre, hogy az utazni vágyók egy helyen megtaláljanak mindent e csodálatos országról, és kedvet kapjanak megismerésére.

— Arra törekszünk, hogy minél több magyarországi utazót csábítsunk ide, de a vajdasági magyar szűk kis közösségünk figyelmébe is olyan helyeket ajánlunk, amelyek elsősorban Vajdaságban vannak, illetve a dél-szerbiai részek mindegyikét. Magyar idegenvezetővel és szervezett utakkal is felkereshetővé fogjuk tenni ezeket a desztinációkat.

A COVID-válságig éves szinten 27—32 százalékos növekedés volt tapasztalható a Magyarországról Szerbiába érkezők vendégéjszakáinak számát illetően.

— Az anyaországi és a szerbiai oltási kampány is jól sikerült, ezekről folyamatosan hallani lehetett a hírekben, volt olyan, amikor Szerbia külföldi oltakozni kívánókat, köztük nagyon sok magyart ingyenesen beoltatott, ez nagyon jó PR-t kapott Magyarországon, akárcsak az itteni szigorú óvintézkedések, ami bizalmat szült az emberekben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik szokásos, pénteki Kossuth rádiós interjújában kiemelte, hogy a környező országokban nem olyan jó a járványügyi helyzet és az átoltottsági arány, mint Magyarországon — kivéve Szerbiát. Köszönjük neki! Ez még nagyobb lökést adott a turizmusnak, és bízunk abban, hogy ezt meg tudjuk lovagolni.

A járvány során nagyon sok minden átértékelődött a turizmusban — szögezte le Dankó Dénes. A szakember véleménye szerint jobban oda fogunk figyelni, hogy a mi kis ökológiai lábnyomunkat ne tegyük rá olyan nagyon arra a természeti környezetre, amelyet szeretnénk évente többször is visszajáró vendégként meglátogatni, és egy kicsit gyúrunk arra — legalábbis a szakma mindenképp —, hogy egy hosszú távon fenntartható turizmust fejlesszünk.