home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Intelligens házőrzők között
Tóth Tibor
2022.11.11.
LXXVII. évf. 45. szám
Intelligens házőrzők között

A tornyosi Tót Horgosi családban a libatenyésztés családi hagyománynak számít, hiszen a tanyán már húsz éve megtalálható ez az intelligens, kiváló házőrző, az időjárás-változásra érzékeny, az embert arcáról felismerő szárnyas. A libatenyésztést Zoltán családja fehér (hagyományos háztáji) libákkal kezdte, majd némi szünet után feleségével, Ritával áttértek a nemesített, hibrid francia szürke liba tenyésztésére.

A Tót Horgosi család, Zoltán és Rita főprofilja a naposbaromfi eladása. A libák mellett kacsák, hazai, parlagi és kettős hasznosítású csirkék is vásárolhatóak a farmon, de hét-nyolc éve a felsoroltak mellett pulyka, gyöngytyúk és fürj keltetését is elvégzik korszerű keltetőgépeiken. A piacon elismerésre tettek szert a naposbaromfi-eladás és -keltetés terén egyaránt.


Tót Horgosi Zoltán és Rita

A kisliba súlya tíz hét alatt eléri a 6 kilogrammot. Az első öt hét alatt rendkívül felelősségteljes nevelést igényel, óvni kell, mint egy csecsemőt, hiszen ekkor még nem alakul ki a hőérzékelő képessége. A naposlibák saját testmagasságukban 32 fokos meleget igényelnek, víznek állandóan lennie kell az edényükben, friss szalmát és fűrészport kell tenni alájuk, a liba lábának nem szabad nedvességgel érintkeznie.

— Öt és fél hetes korában a pihét tollra váltja, mely átmenet nagyon látványos, hiszen a kisliba két-három nap alatt teljes átalakuláson esik át. Ettől kezdve melegítésre és hűtésre sincs szüksége, és az időjárás-változás sem zavarja. A liba északi sarkövi állat, így a fagypont alatti hőmérsékletet jobban szereti, mint a nyarat. Tollas állapotban egész évben a szabad ég alatt tartható, nem árt neki sem eső, sem hó. Öt és fél hetes koráig magasabb energia- és fehérjetartalmú tápot igényel, utána már lehet etetni házi gabonából, búzából, kukoricából, napraforgóból álló keverékkel is. Ahogy mondani szoktuk, ha az első öt és fél hétben jól megindult, utána már a levegőtől is hízik. A legjobb eredmény a szemes gabona és a szabadföldi legeltetés vegyítésével érhető el — ecsetelte Zoltán.


Francia szürke libák a legelőn

A libatenyésztés gazdasági részére terelve a szót a gazda elmondta, a megnövekedett gabona- és energiaárak miatt már nem kifizetődő 3-4 kg-os libát vagy 1,5 kilós csirkét nevelni. A költségek egyik napról a másikra duplázódnak, és nagy kérdés, hogy az eladási ár mennyire képes követni a magas költségeket. Tudatosan kell gazdálkodni, a kiadások csökkentése érdekében a költséghatékony nevelésre kell helyezni a hangsúlyt, és ki kell választani azt a baromfifajtát, amelyik a leginkább megfelel a háztáj adottságainak.

— Azért választottuk ezt a középsúlyú francia szürke libát, mert ezzel lehet a legjobban „játszani”. Az intenzív és az extenzív tenyésztés között meg lehet találni azt az arany középutat, amely megfelel a gazdának — tudtam meg, majd a házigazda kitért a francia szürke liba húsának minőségére is. — A húsa a vörös húsok közé tartozik, minősége tökéletes, a fehér libáétól eltérő. A hús között láthatatlan zsírrétegek vannak, ami omlóssá, puhává teszi a húst, a sütés másnapján sem lesz rágós és kemény.

A naposlibák nevelése és eladása mellett libazsírt is készítenek, mely gyógyhatású, kiváló különféle légúti betegségekre a mellkasra vagy a hátra kenve. Emellett a libazsír rendkívül ízletes, kenyérre kenve nagyon finom reggeli készíthető belőle. A gazdaságban egész évben kapható, többen néhány száz kilométert is utaznak, hogy a fiatal házaspártól libazsírt vásároljanak.

Az értékesítésről szólva Rita elmondta, a francia szürke kislibák iránt van kereslet a piacon.

— Olyan piacot építettünk rá, amelyre lehet alapozni. Az anyaállományt évente legalább száz libával növeljük, mert van rá kereslet. Nem tudunk annyit keltetni, amekkora érdeklődés van irántuk, amennyit az emberek megvásárolnának. A kislibákkal a vásárokat és a piacokat járjuk, sokan házhoz jönnek, de a legnépszerűbb közösségi oldalon is megtalálhatóak vagyunk (facebook.com/T.H.inkubatorska.stanica). Vannak olyan vevőink, akik három-négyet, de olyanok is, akik tíz-tizenöt libát vásárolnak, majd meglátja a szomszéd, az ismerős, és ő is felkeres bennünket. Számunkra azok is fontosak, akik három-négy kislibát vesznek — hangsúlyozta Rita, hozzátéve, hogy egy kisliba ára 600 dinár.

— A tavalyi állományunk 300-ra csökkent, az idén 200-zal gyarapodtunk, tehát a jövő évben 500 fős állománnyal indulunk, holott az elmúlt évet 400-zal kezdtük — veszi át a szót Zoltán. – Hat év alatt saját piacot építettünk fel. A libafajta választása ideálisnak bizonyult, hiszen egyszer kell eladnunk, és további reklámra nincs szükségünk, mert a liba bizonyít. Tíz hét alatt vághatóvá válik, sokan el sem hiszik, hogy ennyi idő alatt mekkorára képes nőni. A konkurenciától nem félünk, mert genetikailag tiszta állományunk van, mely nehezen szerezhető be, és a keltetése sem egyszerű. A liba idényjellegűen rak tojást. Az első tojásoknak február 14-e körül kell megjelenniük. Ha ez megtörténik, az arra utal, hogy az állomány kiváló állapotban van, és a takarmányozás is megfelelő volt. A tojásrakás folyamata június végéig tart, a tíz napnál fiatalabb tojásokat heti szinten rakjuk a keltetőgépbe. A libák 30—40 tojást raknak le, a keltetés 28 napig tart, a tavaszi idényben hetente 300—500 kisliba kel ki. A keltetés rendkívül fárasztó munka, hiszen a gépek 24 órás felügyeletet igényelnek, mely családi vállalkozásként kivitelezhetetlen. Az idény alatt hetente rakjuk be a tojásokat, lámpázunk, azaz átnézzük, melyik tojás termékeny és melyik nem, átrakjuk őket a bújtatóba, ahol a kislibák kikelnek, majd a szedés következik. Ez mind kemény, órákon át tartó munka. A magas energia- és gabonaárak miatt az idén pozitív nullával vagy minimális haszonnal dolgoztunk, de nem hagyjuk abba, hiszen nagy elismertségre tettünk szert a térségben, és szeretünk a libákkal foglalkozni — mondta Zoltán, majd kiemelte, hogy az utóbbi időben egyre több fiatal vásárol libát, ami a korábbi években nem volt jellemző.

A fiatal házaspár célja az állomány — gazdasági évtől függően — évi 50—100 libával való növelése. Zoltán és Rita a keltetőgépeket lehetőségeikhez mérten korszerűsítik, megpróbálnak minél újabbakat, precízebbeket, jobb teljesítményűeket beszerezni. A további terveik közé egy, a naposbaromfi fogadására alkalmas, kisebb helyiség kialakítása tartozik, ahol a kikelt példányokat három—öt napig tartanák.

Márton-naphoz közeledve szót ejtünk a libából készült finomságokról is. Rita már készített töltött libanyakat, tárkonyos libalevest, kirántott libamellet, kásás libamájat, libatepertőkrémet, libapörköltet, füstölt libacombot, libatepertős pogácsát és zöldséges ludaskását is, de létezik libamájtorta is, melyet majd a jövőben próbál ki.

A tartalmas beszélgetés végén, miközben a libákat kihajtják a legelőre, eredményes gazdálkodást kívánva intünk búcsút a fiatal házaspárnak, abban bízva, hogy a következő év jobb lesz az ideinél.

A keltetőgépekben több ezer tojás kap helyet (Forrás: Facebook.com/T.H.inkubatorska.stanica)

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..