Igény az együttlétre

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Igény az együttlétre

Kanyó ZoltánJó hallani, hogy van olyan rendezvényünk, amelynek a szervezése zökkenőmentesen, gondok nélkül történik. Kanyó Zoltán, a Magyarkanizsai Írótábor szervezőbizottságának elnöke szerint most már minden simán, olajozottan halad, fő támogatójuk a községi önkormányzat, a helyi közösség...

Kanyó Zoltán

Jó hallani, hogy van olyan rendezvényünk, amelynek a szervezése zökkenőmentesen, gondok nélkül történik. Kanyó Zoltán, a Magyarkanizsai Írótábor szervezőbizottságának elnöke szerint most már minden simán, olajozottan halad, fő támogatójuk a községi önkormányzat, a helyi közösség, az Illyés Közalapítvány és a tartományi művelődési titkárság. Ezen a kijelentésen nem is kell csodálkozni, ha tudjuk, hogy a találkozó több mint ötvenéves múltra tekint vissza, pontosabban az idei, amely augusztus 31-én kezdődik és szeptember 3-án zárul, lesz az 53.
Persze, nem ment mindig minden ilyen egyszerűen, az írótábornak is viharos és hányatott története van, volt például olyan időszak is, amikor egyszerre kettő létezett belőle. De ne szaladjunk előre az időben, most még csak 1952-nél tartunk, amikor az alapítók először jöttek a Tisza-parti városba. Természetesen nem azzal a céllal, hogy írótábort hozzanak létre. Kanyó Zoltán információi szerint Bogdánfi Sándor, Gál László, Laták István, Majtényi Mihály és Sulhóf József inkább csak nyugalomra, csöndre vágyott.
- Azt hiszem, az akkori kommunista hatalmi szervek elől akartak egy kicsit elrejtőzni, hiszen az írók, a művészek minden diktatúrában gyanús személyek. Újvidéken figyelték őket, ezért ide utaztak, hogy pár napig békésen beszélgethessenek. Aztán annyira megtetszett nekik, hogy a kiruccanást a következő években is megismételték. Később bővült a kör, mások is csatlakoztak hozzájuk. Volt olyan időszak, amikor akkorára duzzadt az írótábor, hogy szinte már terhet jelentett az önkormányzatnak. Lengyelországból, Oroszországból, de még Kínából is érkeztek résztvevők. Ma már nem így van. Az esemény a vajdasági, a magyarországi, az erdélyi, a felvidéki magyar írók találkozójává vált, de azok a szerb és horvát írók is sajátjuknak érzik, akik valamilyen szinten ismerik és beszélik a magyar nyelvet - idézte fel a történetet Kanyó Zoltán.
Gerold László Jugoszláviai Magyar Irodalmi Lexikon (1918-2000) című művében a Kanizsai Írótábor címszó alatt azt olvashatjuk, hogy létrejöttét a vajdasági magyar íróknak az az igénye határozta meg, hogy évente legalább egyszer, lehetőleg több napig együtt legyenek, megvitathassák munkájukat, az irodalom kérdéseit. Már a két háború előtt is voltak kezdeményezések, amelyek emlékét idézte fel a csantavéri Helikon-szerű kirándulás (1952), majd a kanizsai kenyérünnep 1953. szeptember 8-án, amelyen Bogdánfi Sándor, Csépe Imre, Fehér Ferenc, Gál László, Laták István, Lévay Endre, Majtényi Mihály, Saffer Pál, Sulhóf József, B. Szabó György, Urbán János és Zákány Antal vett részt. Ezt követte 1954 augusztusában a kéthetes csantavéri táborozás, amelynek még nem volt programja. Nyilván ennek sikerén felbuzdulva került sor 1955-ben - a zentai járás kulturális tanácsának támogatásával - az első kanizsai írótáborra, amelyen nyolcan voltak. A következő évben már 22-en látogattak el Kanizsára, s az írótábornak hivatalos programja is volt: gyárlátogatás és irodalmi est.
Az idei programban is szerepel mindaz, ami korábban már hagyományossá vált: a koszorúzás, az ünnepélyes megnyitó, az irodalmi és a felolvasóest, a találkozás a lakossággal, ezúttal a Halász téren. Az írók ugyanis minden évben kivonulnak egy-egy utcába vagy térre, ahol felolvasó délutánt tartanak, az ott élők pedig megvendégelik őket. A műhelymunkához számítógépek állnak rendelkezésükre, lesz szociográfiai műhely, és tervezik a műfordítói műhely beindítását is. A vendégek fogadása viszont új helyszínen, a nemrégiben elkészült József Attila Könyvtárban történik, amely a magyarkanizsaiak egyik büszkesége. Mivel egy kicsit előbbre kellett hozni az írótábor dátumát, az iskolák látogatása egy napra korlátozódik. A központi tanácskozáson, mely a Gyilkosok közt élünk? címet viseli, várhatóan a háborús megrázkódtatások, az átalakulás és a városi zűrzavar irodalmáról vitatkoznak majd. Kanyó Zoltán azt is reméli, hogy végre sikerül egy kötetet is megjelentetni, ugyanis az írótábornak 1976 óta nem volt kiadványa. Ebben az utóbbi két-három év anyagát adnák közszemlére.
A beszélgetés végén arra a kérdésre próbálunk választ találni: mi a titka annak, hogy ez a rendezvény ennyi évtizeden át megmaradt.
- Minden korszaknak megvolt a maga elvárása. Először az internacionalizmus volt a követelmény, majd a miloševiæi időkben az akkori politikai garnitúra nem értett egyet sem a szervezés módjával, sem azoknak a névsorával, akiket meghívtak. Ezért ellentábort hoztak létre, miközben a másikat, az úgynevezett polgári írótábort is megtartották. Ez kifelé elég csúfos képet mutatott, de nem a hagyományos írótábor szervezőinek kellett szégyellniük magukat, hanem azoknak, akik rá akarták kényszeríteni Magyarkanizsára ezt a politikai összejövetelt. Néhány évben a pénzszűke is meghatározó volt, de aztán lassan rendeződött a helyzet. Többször is felvetődött már a fiatalítás kérdése, de ez egyelőre inkább az idősebb korosztály rendezvénye. Természetesen nem hagyjuk ki az ifjakat sem, de tény és való, hogy ők vannak kevesebben. Talán ezen sem ártana változtatni. Azok az írók jönnek el, akik érdeklődnek mások munkája iránt, és minket is érdemesnek tartanak arra, hogy három napig a vendégeink legyenek. Az irodalomnak politikamentesnek kell lennie, de nem zárhatja ki magát a történésekből, és ezt az idei tanácskozás témája is bizonyítja. Súlyos kérdés ez, amelyhez minden bizonnyal sokaknak lesz hozzászólnivalójuk - mondta Kanyó Zoltán, a Magyarkanizsai Írótábor szervezőbizottságának az elnöke.
Az 53. Magyarkanizsai Írótábor programja
2005. augusztus 31-szeptember 3.
2005. augusztus 31. (szerda)
15.00-17.00 - A vendégek fogadása a József Attila Könyvtárban (Damjanich utca 2.)
17.30 - Az írótábor emlékművének a megkoszorúzása a Népkertben
19.00 - Az írótábor ünnepélyes megnyitója a Városháza dísztermében
20.00 - Vacsora
2005. szeptember 1. (csütörtök)
9.30-12.00 - Alkotóműhely számítógépes lehetőséggel (Cnesa)
10.00 - Műfordítói műhely (Cnesa)
13.00 - Ebéd
16.00 - Szemtől szemben - irodalmi közönségtalálkozó a Halász téren
19.00 - József Attilára emlékezünk - irodalmi est a Városháza dísztermében
21.00 - Vacsora
2005. szeptember 2. (péntek)
9.00 - Alkotóműhely számítógépes lehetőséggel (Cnesa)
9.30-12.00 - Rendhagyó irodalomórák Magyarkanizsán és környékén
10.00 - Szociográfiai műhely (Cnesa)
13.00 - Ebéd
16.00-18.00 - Alkotóműhely számítógépes lehetőséggel (Cnesa)
19.00 - A vendégek bemutatkozása - felolvasóest a Városháza dísztermében
21.00 - Vacsora
2005. szeptember 3. (szombat)
9.00-12.00 - Gyilkosok közt élünk? (A háborús megrázkódtatások, az átalakulás és a városi zűrzavar irodalma), tanácskozás - Művészetek háza, pinceklub
13.00 - Ebéd, hazautazás

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink