Az Országgyűlés 2015. július 6-án fogadta el azt a törvényt, amely közérdekű használati jogot ad a magyar államnak, hogy azokat a határokat, amelyek nem tartoznak a schengeni egyezménybe, rendkívüli védelem alá vegye, és ott ideiglenes biztonsági határzárat építsen. A Belügy– és a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei 2015. július 13-án megkezdték egy 150 méter hosszúságú mintaszakasz megépítését. A határzártól a migránshullám csökkenését, illetve teljes megszűnését várják.

Miközben az Ásotthalomra vezető, erdővel övezett úton haladunk, tekintetünkkel migránsokat keresünk. A településre érve a főutca mentén a pedánsan nyírt füvön egy nagyobb csoport üldögél. Tagjai falatoznak, beszélgetnek, tekintetükkel a messzeségbe révedve pihenik ki a hosszú út fáradalmait. A helyiek már hozzászoktak a látványhoz, tudomást sem véve róluk karikáznak el mellettük kerékpárjukkal a boltba vagy a pékhez sietve.

— Ma még nem találkoztam egy menekülttel sem, tegnap viszont az orvostól hazafelé menet láttam néhányat, amint a padon feküdt — mondta a település központjában, a migránsoktól háromszáz méterre egy idősebb hölgy. — A lakosok félnek tőlük, én is. A biztonsági kerítést nem tartom jó ötletnek. Aki akar, az úgyis átjön — mondta, és már sietett is tovább, hiszen az unokák már türelmetlenül várták a nagymamát.

Nem mindenki gondolja így. A főutca melletti parkolóban lévő homokot lapáttal simítja egy középkorú férfi, aki szerint a kerítéssel megállítható a menekülthullám, sőt az illetékeseknek mindez hamarabb eszükbe juthatott volna. Szerinte a migránsok a településen eddig nem okoztak semmilyen gondot, arról viszont hallott, hogy a kinti tanyavilágban már igen. Nem tart tőlük, de állítása szerint vannak, akik félnek.

Készül a mintaszakasz

Hende Csaba, Pintér Sándor és Kovács Zoltán a sajtótájékoztatón

Ásotthalmot elhagyva a Kissori úton újságírók várakoztak. Mi is csatlakoztunk hozzájuk, és megtekinthettük a 150 méter hosszú biztonsági határzár mintaszakaszának építését. A honvédség tagjai néhány nappal korábban elvégezték a terepmunkálatokat, ottjártunkkor pedig az országhatártól számított 2,5 és 10 méter közötti sávban elhelyezkedő oszlopokhoz rögzítették a drótkerítést.

Pintér Sándor belügyminiszter a kerítés előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormány egy négy méter magas ideiglenes határzár felállításáról döntött, arról azonban a napokban születik határozat, hogy milyen legyen a biztonsági kerítés összetétele, milyen módon épüljön ki úgy, hogy elérje a célját, és anyagilag is kivitelezhető legyen. A kormány az anyag– és a munkaköltségekre 6,5 milliárd forintot különített el.

— A kerítéshez szükséges anyagot a Büntetés-végrehajtási Intézet adja, az intézet rabjai gyártják le, a kerítés felállítását pedig szintén államilag oldjuk meg. Ideiglenes határzárat építünk. Azért ideiglenes, hogy bármely pillanatban, amikor már feleslegessé válik, le tudjuk bontani. Jelenleg más választ nem tudunk adni a 81 333 illegális határátlépésre — emelte ki Pintér.

Elmondta még, hogy Szerbiának rendőri és technikai támogatást adtak a Macedónia felőli határ védelme érdekében.

Hende Csaba honvédelmi miniszter kiemelte, hogy a honvédség katonái a minta-határzárszakaszt négy különböző technológia alkalmazásával építik meg, és különféle tesztelések után kiválasztanak közülük egyet.

— A teljes, azaz a 175 km hosszú kerítés november 30-ára készül el. A munkát 10-12 szakaszon kezdjük meg, és egyidejűleg 900-an vesznek benne részt. A kerítés tetején álló keresztvasakra szögesdrót kerül, és ez nem szép látvány — mondta Hende.

Július 15-én járt le a nemzeti konzultáció határideje. A csaknem egymillió visszaküldött és a több mint 60 000 interneten kitöltött kérdőív azt mutatja, hogy szinte minden magyar ember egyetért azzal, hogy határozottabban kell fellépni a már-már népvándorlásszerű illegális határátlépés jelenségével. Kovács Zoltán kormányszóvivő hangsúlyozta, tisztában vannak vele, hogy a kerítés nem megoldás, viszont egy olyan szükséges és elkerülhetetlen lépés, amely igyekszik törvényes és ellenőrizhető keretek közé terelni az illegális migránsok áradatát.

Ellenőrizetlen helyzet

Épül a kerítés (Szabó Attila felvételei)

Mórahalom korábban a méltán népszerű fürdőjével szerepelt a híradásokban, manapság azonban a migránsokkal kapcsolatban foglal el vezető helyet a hírműsorokban. A település parkjában két középkorú férfi kerékpáron ülve beszélget.

— A migránsok ellepik az egész országot. Így is szegények vagyunk, lassan már kenyérre sem telik. Tartunk tőlük, de sajnáljuk is őket, amiért menekülni kényszerültek hazájukból. Rengeteg jugót és románt befogadtunk már, most meg jönnek a közel-keletiek — mondta a kerékpárjára könyökölve az egyik férfi.

Társaságunkhoz egy újabb kerékpáros csatlakozik, akiről kiderült, hogy kolléga: Savanya László, a Rádió 90 munkatársa. Arról még nem hallott, hogy a menekültek valamely településen kárt okoztak volna, viszont a tanyavilágban néhol összetaposták a termést, és előfordul, hogy az üresen álló tanyákba is bemennek.

— Első városként Budapestet emlegetik, majd Londont. A célország számukra nem Magyarország. Általában útbaigazítást kérnek, GPS-ük, iránytűjük van, és észak felé tartanak. Nem agresszívek, még akkor sem, ha húszan vannak egy csoportban. Vizet már többször adtam nekik, az egyik ismerősöm kekszet is vitt. Nem biztos, hogy a határzár végleges megoldás. Régebben a csempészek megfékezésére árkokat ástak, de ők feltalálták magukat, és valahogy mégis átvitték a határon a 10-20 milliós terepjárókat. A vasfüggönyt lebontottuk, most azonban építünk egy másikat. Ha nem lesz a kerítés mellett valamilyen védelem, akkor nem fog sokat érni — vélekedett Savanya.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere kiemelte, hogy az elmúlt éjszaka (július 15-éről 16-ára virradóra) több száz fő haladt át a város közigazgatási területén. 

— A helybeliek nagy várakozással tekintenek a kerítésre, hiszen a helyzet jelenleg ellenőrizetlen. Ha a hatóságok nem lépnek, akkor a migránsok száma még jobban meg fog nőni, hiszen aki nehézség nélkül bejut az unióba, az majd szól az otthon maradtaknak, hogy jöhetnek. A hírek szerint két és fél millióan vannak úton Törökország, Macedónia és Szerbia útjain. Reményeink szerint a kerítésnek visszatartó ereje lesz, csökkenteni fogja ezt a nyomást. Azt azonban nem hisszük, hogy teljesen meg is szünteti. Ehhez az Európai Unió egységes állásfoglalására és döntéshozatalára van szükség. Azt tapasztaljuk, hogy az unió vezetői elmentek nyaralni, és majd valamikor az ősz folyamán, talán külügyminiszteri szinten, hajlandóak lesznek foglalkozni a kérdéssel, végül pedig 2016 első vagy második felében napirendre is tűzik ezeket a kérdéseket. Addig viszont a mi életkörülményeink romlani fognak. Szeretnénk elkerülni azokat a feszültségeket, amelyek a migrációs nyomásból fakadóan kialakulhatnak. Meg akarjuk előzni őket, ezért is támogatjuk az ideiglenes határzár kiépítését — mondta Nógrádi.

Amint látható, a kerítésnek egyaránt vannak ellenzői és támogatói. Azzal azonban mindenki egyetért, hogy a helyzet tarthatatlan, és valamilyen megoldást kell rá találni. Hogy ez a kerítés megépítése-e, azt majd az idő eldönti.