Kemence, gémeskút, ólak

A nagybecskereki városháza dísztermében bemutatták azt a tervezetet, amely Erzsébetlakot (Belo Blato) és környékét idegenforgalmi központként képzeli el. Ugyanis az 1450 lelket számláló közép-bánsági települést víz és nád veszi körül. Befelé vezet ugyan egyetlen megviselt aszfaltút, de úgy tűnik, kifelé egy sem. Habár Nagybecskerektől csak 20, Belgrádtól pedig 60 kilométer a távolság, az elérhetőség sokszor igen nagy gondot okoz. A szomszédságban 2160 hektáron fekszik az écskai Halgazdaság, amely Európa legnagyobb halastavai közé sorolható. A szemben elterülő Császár-tó pedig természeti rezervátum, valamint ismert és igen népszerű kirándulóhely. Megtekintésére sok iskola szervez tanulmányi utat a diákjai számára. Az Óbega és környéke tavasztól őszig számos nagyvárosi látogatót, vadászt és sporthorgászt vonz. Mintegy 295 madár és 20 fajta hal él ezen a vidéken, a faluba 25 gólyapár tér vissza. Az 1600 hektáros rezervátumot Szerbia különleges jelentőségű területei között az első kategóriában tartják számon, a ramsari egyezmény alapján pedig a világ legjelentősebb vizes élőhelyei közé tartozik. A jövőbeli ökológiai-etnológiai komplexus tervezésére és kiépítésére létrejött egy civil szervezet, amely a tartományi környezetvédelmi titkársággal közösen dolgozik a program megvalósításán. Ez két egységet foglalna magában, az úgynevezett zöld utat, valamint a nemrégiben átadott erzsébetlaki tájházat, amely a falusi turizmus fejlesztését szolgálja.
A faluból a tóra vezető zöld út 800 méter hosszúságú lenne, kilátóval végződne, ahol a természetbarátok a madarakban és más mocsári élőlényekben gyönyörködhetnének. Az út falusi szakaszán aligha található villanypózna gólyafészek nélkül, így ennek a Gólya utca nevet adják, a többi részét pedig eperfákkal ültetik be. A nád vágásából és feldolgozásából számtalan család kereste meg a mindennapi kenyerét. A nádfeldolgozó privatizálása során a holland többségi tulajdonos lótenyésztéssel bővítette a vállalkozását, lovaglóiskola és lóversenypálya kiépítését tervezi. Természetesen vannak más lehetőségek is, mint a földigiliszta-tenyészet és az ökológiai brikett gyártása.
Az új tájház a falu multinacionális hagyományán alapul, a lakosság egymás iránti példás toleranciájának a jelképe. Az iskola udvarában közös munkával felhúzott parasztház a vidéken található természetes anyagokból készült, náddal fedték, agyaggal tapasztották. Az udvarból nem maradt ki a gémeskút, a kenyérsütő kemence, a különböző ólak jószág tartására, de a felfűzött fűszerpaprika is megtalálható a tornácon, valamint a muskátli az ablakban. Az objektum és a hozzá tartozó létesítmények három évig épültek. A helybeliek még néhány ilyen típusú házat terveznek, amelyek negyven fekvőhellyel állnának a vendégek rendelkezésére.
Úgy tűnik, Erzsébetlak idejében felismerte az idegenforgalmi lehetőségeit, amely fontos megélhetési forrássá válhat az ott élők számára. A természeti szépségek adottak, a főváros is közel van. Az emberek már régóta tudják, hogy kizárólag a földművelésből nem lehet megélni. Ki kell használniuk a vizet, a nádat, az élővilágot, de olyan módon, hogy Vajdaság határain túl is megismerjék a kínálatukat. Csak így nyílhatnának új munkahelyek, amelyek a fiatalság ottmaradását biztosíthatnák, valamint hozzájárulhatnának a kihalással küszködő falu fellendítéséhez is. A projektum végrehajtásához azonban sok pénzre van szükség, ezért várják a hazai és a külföldi befektetőket.