Ezt nem csak a már választási propagandával is megspékelt hazai nyilatkozatokban hallhatjuk, ezt jósolják a nemzetközi szervezetek is, olyanok például, mint a Világbank vagy az IMF. Ha önmagában a növekedés ütemét nézzük, azt szinte valamennyi európai ország megirigyelhetné. Ha viszont abból a perspektívából szemléljük, hogy ilyen tempóban mennyi idő kell a felzárkózásunkhoz, akkor lehangoló is lehet. Sok esetben azonban az ilyen összehasonlítgatásoknak és számítgatásoknak nem sok értelmük van. Szenzációhajhász újságcikkekben viszont gyakran élnek az ilyen hasonlítgatásokkal, és olyan címek jelennek meg, hogy 50—100 év kell, mire gazdaságilag utolérjük ezt vagy azt.

Jobb híján mégis a növekedés tempója alapján tudunk ítélni, és ha a szektorok, egyes ágazatok teljesítményét nézzük, akkor világosan látszik, hogy az IT-szektorban lehet a kitörési pont. Szinte hihetetlen, de Szerbiában évente 30 százalékkal bővül az IT-szektor. Ez az ágazat teremti meg a tavalyi adatok szerint a bruttó hazai termék 6 százalékát. Ilyen tempóban viszont gyorsan 10 százalék fölé mehet, főleg, ha a „konkurens” ágazatok továbbra is lassabban fejlődnek.

Az IT-szektor rohamos bővüléséhez nyilván az is jelentősen hozzájárul, hogy IT-szakemberként jól lehet keresni. A jelenlegi nettó átlagbér több mint háromszorosát, mintegy 180 000 dinárt a légi közlekedésben dolgozók vihetik haza. A nyerskőolaj- és földgázkitermelő vállalatok alkalmazottjai havi 150 000 dináros átlagbérrel szintén nagyon jól vannak fizetve a hazai körülményekhez képest. A bányászok átlagbére 140, a dohányiparban dolgozóké 130 000 dinár, és az IT-szektorban tevékenykedők is ennyit keresnek átlagosan. Az IT-szektor több mint 900 millió eurós külföldi megrendelést teljesített az év első kilenc hónapjában, így jó eséllyel jelentősen meghaladja majd a tavalyi mintegy 1 milliárdos exportját. A nemzeti bank statisztikája szerint a szeptemberig jegyzett eredmény 25 százalékkal jobb, mint a tavalyi év azonos időszakának részarányos teljesítménye. A szerbiai számítástechnikai vállalatok 35-40 000 embert foglalkoztatnak, de ha volna, szinte azonnal még ennyien munkába állhatnának. Az is jelzi a trendet, hogy az idei a tizenharmadik egymás utáni év, mely bővülést hozott ebben az iparágban.

Minden ismert paraméter szerint az IT-szektorban rejlő lehetőségek meghozhatják Szerbia számára a gyors gazdasági felépülést. Az IT-szolgáltatások kivitele 2018-ban 1 milliárd 16 millió euró volt, mely összeg 2017-hez viszonyítva 34 százalékkal nagyobb. A kivitel, a bevételek és a foglalkoztatottság két számjegyű növekedése egyaránt magasan az átlag felett van, sőt, a szektor a jövedelmezőség szempontjából is a négy vezető tevékenység között szerepel. Becslések szerint azonban ahhoz, hogy elérjük a 2 milliárd eurós IT-kivitelt, további 30 000 szakemberre van szükség.

Az elvándorlást is mérsékelheti az IT-ágazat fellendülése. A legtöbb esetben ugyanis az ilyen munka végzéséhez nem feltétel, hogy helyben legyünk. Elég, ha van egy jó internetkapcsolatunk. Egyelőre viszont nincs megfelelő módon körülírva, törvényileg szabályozva az ilyen otthoni munka. Az érintettek általában azt mondják, semmit sem kérnek az államtól, de az állam se kérjen tőlük semmit! Paradox módon talán valóban ez lehet most mindkét fél érdeke? Hosszú távon viszont olyan megoldásokra van szükség, amelyekből mindenki profitálhat.