Temetésének szertartását az a Joseph Ratzinger bíboros vezette, aki néhány nappal később — XVI. Benedek néven — pápa lett.

Karol Wojtyła 1920. május 18-án született a lengyelországi Wadowicében. Édesapja nagy tisztelője volt IV. Károly magyar királynak, innen kapta a család legfiatalabb tagja a keresztnevét. Kilencévesen elveszítette a bátyját, három évvel később az édesanyját is, majd édesapja is elhunyt, amikor betöltötte a huszonegyedik életévét. Érettségi után beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába, ám mivel a náci megszállás idején az egyetemet bezárták, előbb egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben kezdett el dolgozni. Szeretett sportolni is, tehetséges labdarúgó és úszó volt, emellett pedig kajakozott és síelt is.

1946-ban szentelték pappá, ezután a krakkói főegyházmegye érseke Rómába küldte, hogy doktori tanulmányokat folytasson. 1958-ban szentelték püspökké, illetve nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1964-ben Krakkó érseke lett, 1967-ben pedig bíboros. 1978-ban, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, mely megválasztotta I. János Pál pápát, aki harminchárom nap után mindmáig tisztázatlan körülmények közt elhunyt — a hivatalos közlemény szerint halálát szívelégtelenség okozta, de mivel a pápák holttestét nem boncolják fel, ezt csak a tünetek alapján tudták megállapítani.

Wojtyła érsek ezután visszatért Rómába, ahol 1978. október 16-án őt választották pápává. Elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet,  hozzá hasonlóan ő is kerülte a látványos ceremóniákat, és szeretett volna hű maradni ahhoz, amit a Servus Servorum Dei (Isten szolgáinak szolgája) címe kifejez. Egyszerűbb beiktatási ceremóniát akart, és nem viselte a pápai tiarát.

Ő volt a történelem második legfiatalabb pápája a megválasztása pillanatában, ám huszonöt év apostoli tevékenység és két merénylet (1981-ben és 1982-ben) után egészsége már nem volt a régi. Lassan, ám folyamatosan romlani kezdett az állapota. 1991-ben megállapították, hogy Parkinson-kórban szenved, ám a Vatikán ezt csak a pápa halála után erősítette meg. Utolsó éveiben gyakran vetették fel, hogy mondjon le a pápaságról, hiszen bizonyos szertartásokon már nem is tudott részt venni. II. János Pál pápa azonban keményen kitartott amellett, hogy nem mond le betegség miatt: haláláig ül a trónján, Istenre bízva a döntést, hogy meddig kell betöltenie hivatalát.

2005. március 31-én egy fertőzés következtében belázasodott, de kérésére nem vitték kórházba, mert a Vatikánban szeretett volna meghalni. Április 1-jén állapota egyre rosszabbodott, szívrohamot kapott. Április 2-án, 21 óra 37 perckor hunyt el. Temetésére április 8-án került sor a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A szertartást a bíborosi testület dékánja, Joseph Ratzinger vezette, akit alig néhány héttel később pápává választottak, és a XVI. Benedek nevet vette fel.

A hívek már néhány héttel II. János Pál pápa halála után kezdeményezték a szentté avatását. A szabályok szerint viszont öt évet kell várni valakinek a halála után, hogy megkezdhessék a procedúrát. Végül 2014. április 27-én, húsvét második vasárnapján, az Isteni Irgalmasság ünnepén avatták szentté. A Szent Péter-bazilikában levő végső nyughelyéhez 2014-ben Mehmet Ali Ağca is ellátogatott, aki 1981-ben megpróbálta megölni őt. A látogatásról egy olasz tévécsatorna egy rövid felvételt is bemutatott, melyet egy Ağcát elkísérő újságíró készített. A videó szerint Ağca azt suttogta a sír előtt, hogy ezer köszönet a szentnek, és sokáig éljen Jézus Krisztus.

(Forrás: Magyar Kurír)
Fotó: Szent II. János Pál pápa szobra a párizsi Notre-Dame mellett