Kovács Géza - Szabó Attila fotója

Azt mondják, a betegség és az időjárás az, ami igazán kiszámíthatatlan. Amíg azonban a betegség kialakulását még befolyásolhatjuk némiképp mi magunk is, az időjárást valami csodálatos, ember feletti erő irányítja. A széljárás, az esőzések, a ciklonok és anticiklonok tevékenysége az ember részéről befolyásolhatatlan, ugyanakkor érdekes, mondhatni: varázslatos jelenségek.
Negyvenéves rekordok dőltek meg
- A jelenlegi időjárás rendkívülinek mondható - hallottuk Kovács Gézától. - A június első tíz napjára jellemző sorozatos esőzések egyébként nem jellemzőek az évnek erre az időszakára. Ilyenkor plusz 25 Celsius-fok van általában, most azonban legalább 10 fokkal kevesebbet mértünk. A május végén, illetve június elején mért 13-15 fokkal 40 éves hőmérsékleti rekordok dőltek meg, és ahelyett, hogy beköszöntött volna hozzánk a nyár, a június első két hetében történő sorozatos esőzések és a rendkívül alacsony hőmérséklet határozták meg az időjárásunkat. Egy-egy ilyen rövidebb ideig tartó periódus minden évben szokványosnak mondható, de az ilyen hosszan tartó már nem nevezhető annak. Június első nyolc napján térségünkben összesen 70 liter eső esett, ami már önmagában elképesztő adat. A másik nagyon szokatlan dolog, hogy ez a hosszan tartó esőzés mind csendes esőként hullott, nem záporok, zivatarok formájában, mint ahogy az elmúlt esztendőkben megszoktuk. Ennek az lehet az oka, hogy a Földközi-tengeri ciklontevékenység szokatlanul aktív volt az említett időszakban, és térségünket több ciklon is érintette egy időben. Ez már önmagában is ritka jelenség, ezért természetes, hogy a meteorológusok igyekeznek minél többet megtudni róla. Például azt, hogy mi lehet az oka kialakulásának. Véleményem szerint az egyik az, hogy az északnyugatról és északról érkező hűvös levegő az eddiginél sokkal több alkalommal érte el térségünket, a Földközi-tenger térségében erőteljes ciklonképződést okozva, amellyel egyidejűleg a meleget hozó magas légnyomás eltávolodott, a Brit-szigetek felett viszont napokig ott maradt. Ugyanakkor térségünkben az esőzés és a hűvös idő napokig eltartott. Az ilyen helyzetekben a légmozgás lelassul. Ez történt Közép-Európa felett is, melynek következtében a tőlünk délebbre elhelyezkedő ciklon is lelassult. Ennek a hatását éreztük hetekig a hosszas esőzések és rendkívül alacsony hőmérséklet formájában.
A klimatikai változások hatása időjárásunkra
- Ez a rendkívül aktív ciklontevékenység semmiképpen sem mondható szokványosnak - véli Kovács Géza. - Inkább igazi érdekességnek, amely felkelti a meteorológusok figyelmét és érdeklődését, hiszen éppen e jelenségnek a következménye a térségünkben tapasztalható szokatlanul hűvös időjárás. Az elmúlt hetekben olyannyira váltakoztak a ciklonok a Balkán-félsziget felett, hogy az feltétlenül külön tanulmányozást igényel. Valójában nem is a sok eső, hanem a túl alacsony hőmérséklet az, ami elgondolkodtató. Egyébként egész Európára a hűvösebb időjárás jellemző az idei nyáron. Vajdaság időjárására is több paraméter hat ki. Ilyen például az alacsony légnyomás vagy ciklon, ami zömmel csapadékot és felhősödést hoz magával. A másik a magas légnyomás vagy anticiklon, amely nyáron napos, télen száraz, ködös időt eredményez. A téli hónapokban általában a földközi-tengeri ciklon hoz csapadékot, főként hó formájában. Ez a ciklon ősszel, télen és tavasszal a leggyakoribb, és a csapadék zömét adja e térségben. Az Atlanti-óceáni ciklontevékenység szinte az egész év folyamán meghatározója időjárásunknak. Télen enyhülést, nyáron viszont lehűlést és zivatarokat okoz. A szibériai anticiklon télen aktív, minél közelebb kerül a középpontja, vagyis a magja térségünkhöz, annál hidegebbek a telek. Ez a légköri jelenség nyáron nem figyelhető meg térségünkben. Az igazi nyári melegért az azori anticiklon a ,,felelős, amely Spanyolországtól délnyugatra húzódik. Ha a magja közel kerül térségünkhöz, akkor délnyugat felől afrikai hőséget hoz magával. Ám a fent említett rendkívül aktív légköri mozgások miatt az azori anticiklon - legalábbis egyelőre - nem igazán tud érvényesülni térségünk felett, ezért a hőmérséklet is jóval az ilyenkor mért átlag alatt marad.
Óvatos előrejelzés
- Sajnos, igazán jó hírrel a legnagyobb jóindulattal sem szolgálhatók - mondja Kovács Géza. - Június végén ismét lehűlés várható, a legmelegebb időszak az idén nyáron július végére és augusztus elejére tehető. Augusztus második felében már beköszönt az ősz, de azért lesz még vénasszonyok nyara is. Sietek hozzátenni, hogy a meteorológiában az előrejelzések csak nagy vonásokban fogadhatók el, nem szabad teljes bizonyossággal támaszkodni rájuk. Az időjárás szinte percről percre változik, és csak a mérések, megfigyelések szolgálnak némi adattal arra, hogy milyen változás esedékes. Ami az esőzést illeti, nagy valószínűséggel elmondható, hogy augusztus második felében ismét csendes, hosszan tartó esőzés várható. Igazi tikkasztó hőségtől, kánikulától nem kell tartanunk, a hőmérséklet ugyanis kevés alkalommal emelkedik majd 30 Celsius-fok fölé.
Aggodalomra nincs ok
- Felméréseim során rábukkantam olyan adatokra, amelyek azt bizonyítják, hogy a múltban ugyan előfordultak hűvös nyarak, de a következő nyár már jelentősen melegebb volt. Az ideihez hasonlóan hűvös volt például az 1978-as nyár is. És bár hosszú távú előrejelzésekbe bocsátkozni nem lehet, az már látszik, hogy az elkövetkező esztendőkben csupán mérsékelten meleg nyarak következnek. Aggodalomra tehát nincs ok: jövőre melegebb lesz a nyár. Igaz, nem olyan forró, mint évekkel ezelőtt, de az ideinél minden bizonnyal melegebb lesz - zárta a beszélgetést Kovács Géza.