A CMH irodáit Vajdaságban két évtizeddel ezelőtt a magyarigazolvány igényléséhez kapcsolódó feladatok hívták életre, a 2002 és 2010 közötti időszakban a 6 területi információs iroda 121 075 magyarigazolvány-kérelmet bonyolított le — foglalta össze Bús Ottó. Mint mondta, a magyarországi vízumkényszer idején a vízumkérvényezésnél segédkeztek az irodák munkatársai, majd az idő előrehaladtával változtak a feladatok és bővültek a tennivalók.

Bús Ottó, a CMH-irodák koordinátora (fotó: KARTALI Róbert)

— A 2004/2005-ös iskolaévtől az egyesület a lebonyolítója a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési, továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatási, valamint a hallgatói támogatási pályázatnak. 2008. január 1-jétől a magyarországi ösztöndíjpályázatok lebonyolítását a CMH szabadkai irodája látja el. 2008 januárjától 2014 decemberéig a Szerbiában élő magyarok a CMH-irodák közreműködésével igényelhették a magyarországi egészségügyi ellátáshoz a támogatást. 2011 januárja óta a CMH részt vállal az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérelmek hatékony és zökkenőmentes benyújtásának elősegítésében. A CMH, a Vajdasági Magyar Szövetséggel együttműködve, 2012. január 23-án ingyenes vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs jogsegélyszolgálatot indított. A vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs kérdések mellett az ügyfelek polgári és büntetőügyekben is kérhetnek jogi tanácsadást. 2012 óta a CMH fogadja az MNT által meghirdetett felsőoktatási és demonstrátori ösztöndíjpályázatokat. Az Európa Kollégium leendő lakói is a CMH irodáiban jelentkezhetnek. A CMH 2015. november 1-jén indította el a falugondnoki szolgálatot, mely ma 20 falugondnokkal 17 önkormányzat 50 településén működik. A Vajdaságban működő 6 területi iroda 2002. január 7-én kezdte meg a munkát, ezért úgy határoztunk, hogy most megtartjuk a tisztújító közgyűlést, de nem adunk neki ünnepi jelleget. Jövőre, az év elején szeretnénk egy szakmai tanácskozást szervezni Szabadkán, és méltóképp megünnepelni, vagy megemlékezni arról, hogy a magyarigazolvány mérföldkő volt a nemzetpolitikában. Ez volt az első lépés, melyet Magyarország a határon túli magyarság irányába tett. A magyarigazolványnak ma már nincs akkora jelentősége, mivel 2011 óta már állampolgárok is vagyunk, viszont akkor ez volt a legfontosabb feladatunk, ezért jöttünk létre. A vízumkényszer idején is mi segítettünk, de az a feladatkör is feledésbe merült. Volt olyan időszak, amikor kérdéses volt a CMH további sorsa, amikor úgy tűnt, hogy lassan kezdenek elfogyni a feladatok. Akkor sietett a segítségünkre Pásztor István, a VMSZ elnöke, akinek nagy érdemei vannak abban, hogy a CMH még most is működik, mert a Kárpát-medence többi régiójában már nem igazán működnek azok a testvérszervezetek, amelyekkel mi együtt indultunk. De a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács tudott olyan új feladatokat találni számunkra, amelyeknek köszönhetően mi még mindig működünk. Érdemes is volt a CMH-irodák kapacitásait kihasználni, hiszen kiépített hálózatuk volt, és az emberek ismerték ezeket az irodákat. Nagyon sok olyan kollégánk van, aki 2002. január 7-e óta nálunk van munkaviszonyban, tehát húsz éve itt dolgozik. Az, hogy most itt vagyunk, nélkülük nem sikerült volna. Hála a gondviselésnek, hogy 2001 végén is sikerült olyan embereket találnunk, akik megállták a helyüket, az elmúlt húsz év alatt bizonyítottak, és ugyanez elmondható 2015-re is, amikor a falugondnoki szolgálatot indítottuk útjára, hogy sikerült olyan 20 falugondnokkal megkezdeni a szolgálatot, aki a mostani járványügyi helyzetben, a legnehezebb időkben is helytállt.

— A CMH-iroda húsz éve a vajdasági magyarság sikertörténetének alakítója, egy fontos láncszem volt a történetben — emelte ki lapunknak nyilatkozva Dudás Károly. Mint mondta, az egyesület működése tekintetében nem az elnök személye a fontos, hanem a munkatársaké, akik hűségesen és megbízhatóan végezték és végzik most is a feladataikat.

Dudás Károly, a CMH elnöke (fotó: Hodolik Boglárka)

— A nemzeti kormány támogatása nélkül mi nem tudtunk volna előrehaladni, Pirityiné Szabó Juditot mindenképp ki kell emelni, aki a legnagyobb támogatónk volt, ezúttal is köszönjük neki. Itthon pedig Pásztor István elnök úr nemcsak támogatott bennünket, hanem feladatokat is adott, ruházott ránk, amelyeket örömmel végzünk. Köszönjük neki is, és Hajnal Jenő elnök úrnak is, mert a Magyar Nemzeti Tanáccsal szintén nagyon szoros az együttműködés. Egyébként az indulás volt a legszebb számomra, 2001 telén, amikor a magyarigazolványokat elkezdtük intézni, azt gondoltuk, hogy majd jön néhány ember, de az első napon már több mint százan érkeztek, és sorba álltak a csikorgó hidegben. Aki élt és mozgott, az teát hozott az embereknek, aztán nem csak teát, pálinkát is. A családtagokat is mozgósítottuk, hogy át tudjuk venni a kérelmeket. Ez hatással volt az egész közösségre, az emberek rádöbbentek arra, hogy érdemes ismét magyarnak lenni. A magyarigazolványokért való folyamodás a gödörből való kikapaszkodás volt. Az emberek magukra ismertek, hogy ők magyarok. Innen jutottunk el a gyorsított honosítási eljárásig, melyben szintén a CMH-iroda vállalt főszerepet.

Csoportkép a CMH munkatársairól (forrás: CMH)

A Szabadkán található székhely mellett a CMH területi irodákat működtet Zentán, Zomborban, Nagybecskereken, Temerinben és Újvidéken. A többi, vajdasági magyarok által lakott településen kihelyezett ügyfélfogadások alkalmával gondoskodik a folyamatos jelenlétről. Az egyesületnek 34 főállású alkalmazottja van. A külmunkatársak száma változó, havonta 15 és 20 között mozog, gépparkja 29 személygépkocsiból áll.