Húszéves fennállását ünnepelte Palicson a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége. A szervezet 2006. június 11-én szintén Palicson alakult meg, akkor még Észak-vajdasági Agrár Egyesületek Szövetsége néven, 13 gazdaszervezet összefogásával. Közülük 9 ma is aktívan működik, az alapító egyesületek munkáját a jubileumi eseményen köszönőlevéllel ismerték el.

Az évfordulóhoz kapcsolódva megtartották a szövetség idei közgyűlését is. A szokásos márciusi időpont helyett ezúttal júniusban ültek össze, hogy az ünnepi alkalommal együtt értékeljék az elmúlt év eredményeit, elfogadják a költségvetést, valamint ismertessék az idei terveket. Szó esett az alapszabály módosításáról is, mely a szervezet jövőbeli működésének fenntartását segíti.

Nagy Miklós, a VASZ elnöke szerint az alapítás legfontosabb célja az volt, hogy a termelők ne maradjanak magukra a mindennapi adminisztrációs feladatok, a tájékozódás és a szakmai fejlődés területén. A kezdetekkor 29 falugazdász állt munkába, ám a hálózat létszáma 2011-ben, pénzügyi nehézségek miatt, minimálisra csökkent. A falugazdász-hálózatot 2017-ben tudták újraindítani, és mára ismét olyan rendszerré fejlődött, amely nélkül sok gazda nehezen igazodna el a folyamatosan változó előírások és elektronikus ügyintézési felületek között.

Jelenleg 20 falugazdász dolgozik a szövetség keretében, és mintegy 14 000 termelővel ápolják a kapcsolatot. Nagy Miklós elmondása szerint a gazdák tavaly mintegy 40 000 alkalommal fordultak hozzájuk segítségért. Ez jelzi, hogy a falugazdászok munkája a termelők mindennapjainak része.

A mezőgazdaság az elmúlt két évtizedben alapjaiban változott meg. A termelőnek ma már nem elég jól ismernie a földet, az időjárást, a növényeket vagy az állatokat. Egyre több olyan rendszerrel kell dolgoznia, amely elektronikus ügyintézést, informatikai alaptudást, digitális eszközök használatát követeli meg. A modern gazdálkodás ma már sokszor informatikai és műszaki jártasságot is kíván.

A szövetség ebben is igyekszik segítséget adni. A Cibus Hungaricus Alapítvánnyal együttműködve két évvel ezelőtt Zentán digitális oktatótermet alakítottak ki, ahol a termelők egyebek között a GPS-sorvezető használatával ismerkedhetnek, és szimulátoron gyakorolhatják a korszerű gépkezelés alapjait. Ez már alkalmazkodás ahhoz a világhoz, amelyben a mezőgazdasági munka technológiai tudást is feltételez.

A falugazdász-hálózat jelentőségét a termelők oldaláról Tomik Nimród mezőgazdasági termelő foglalta össze. Mint mondta, falugazdászra ma akkora szükség van, mint a napra. Szerinte a gazdák leginkább a papírmunkában, a gazdaságok újrabejegyzésében, a különféle adatok bevitelében és az ügyintézésben kapnak nélkülözhetetlen segítséget. A termelők többsége a földeken szeretne dolgozni, nem pedig űrlapokat, határidőket és elektronikus rendszereket böngészni.

Tomik Nimród szerint a falugazdászok értéke nemcsak az eljárások ismeretében van, hanem abban is, hogy Vajdaság-szerte kapcsolatban állnak egymással. Egyedi gondok esetén gyorsan tudnak egyeztetni, tapasztalatot cserélni és megoldást találni. Sok gyakorlati információ fut be hozzájuk: tudják, hol milyen pályázat érhető el, mikor jár le egy határidő, milyen dokumentumokat kell beszerezni, de sokszor még arról is hallanak, ki adna bérbe vagy árul földet.

Különösen fontos a pályázatoknál nyújtott segítség. A termelők községi, tartományi és országos támogatások esetében is fordulhatnak hozzájuk. A falugazdászok elmagyarázzák, milyen dokumentumokra van szükség, segítenek összeállítani az anyagot, és figyelmeztetik a gazdákat a határidőkre. Tomik Nimród szerint nemegyszer előfordul, hogy egy termelőt külön figyelmeztetnek: már csak néhány napja maradt beadni egy támogatási kérelmet.

A VASZ munkája természetesen nem merül ki az adminisztratív támogatásban. A szervezet szakmai képzéseket, előadásokat, tájékoztatókat szervez, rendezvényeket koordinál, és arra is lehetőséget teremt, hogy a termelők bemutassák saját termékeiket a közönségnek.

A gyakorlati szolgáltatások között szerepel a gyors talajanalízis is. A szövetség olyan eszközt szerzett be, amely kimutatja a talaj nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát, valamint a hiányzó mikroelemeket. Ez közvetlen segítség a tápanyag-utánpótlás megtervezéséhez. A borászok számára laboratóriumi vizsgálat is elérhető, a mustot és a bort tudják ellenőriztetni. Nagy Miklós hangsúlyozta, hogy ezeket a szolgáltatásokat a szövetség ingyenesen kínálja.

A VASZ tevékenységének humanitárius oldala is van. A Magyarok Kenyere program keretében évente több mint 30 tonna gabonát gyűjtenek össze a vajdasági termelők adományaiból. Ebből liszt készül, melyet 33, gyermekekkel foglalkozó szervezet között osztanak szét.

A szövetség az utánpótlás-nevelésre is figyel. Két ösztöndíjprogramja működik: az egyik a már említett Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódik, ennek keretében 2 fiatalt támogatnak, a másik pedig az Agrárminisztérium segítségével valósul meg, 8 ösztöndíjassal, a támogatottak vajdasági, mezőgazdasági szakirányon tanuló fiatalok.

Nagy Miklós szerint a fiatalok mezőgazdasághoz való viszonya összetettebb annál, mint hogy egyszerűen azt mondjuk: tömegesen visszatérnének a földekhez. Úgy látja, azok választják nagyobb eséllyel ezt a pályát, akik otthon már kaptak valamilyen mezőgazdasági előéletet, tapasztalatot, kötődést. Vajdaságban mintegy 117 000 bejegyzett gazdaság működik, a fenntartók átlagéletkora pedig a hatvanhoz közelít. A generációváltás tehát nem távoli kérdés, hanem olyan folyamat, amely előbb-utóbb mindenképp végbemegy.

A VASZ húszéves jubileuma kapcsán elhangzott, hogy a vajdasági magyar gazdák világa mennyire átalakult két évtized alatt. A falugazdász ma már nem csak tanácsadó: ügyintéző, információs központ, pályázati segítő, technológiai közvetítő és sok esetben az első ember, akihez a gazda fordul, ha elakad. Az alapszabály módosítása, a többletforrások keresése, a digitális képzések, a laboratóriumi szolgáltatások és az ösztöndíjprogramok pedig mind ugyanabba az irányba mutatnak: a VASZ nemcsak megemlékezni akar, hanem felkészülni is a következő húsz évre.