Megnyílt az 5. és a 25. csatlakozási tárgyalási fejezet

Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter üdvözölte Szerbia 5. és 25. uniós csatlakozási tárgyalási fejezetének megnyitását, és kiemelte, hogy ez jó hír Szerbia és az EU számára is.

— Ez jelentős haladás az idei évben. Szerbia megnyitott tárgyalási fejezeteinek száma hatra emelkedett, ez pedig előrelépés Szerbia számára az EU felé vezető úton — mondta Lajčák.

A szlovák külügyminiszter szerint ez a bővítés hitelességének bizonyítéka, mely folyamat egyébként kétirányú utca.

Lajčák, akinek országa az év végéig az EU soros elnöklője, kiemelte, hogy a további fejlődés a reformoktól függ, valamint a Pristinával folytatott dialógustól, mely lényeges jelentőségű.

Jadranka Joksimović, az európai integrációval megbízott tárca nélküli miniszter kijelentette, hogy Szerbia a bővítési kritériumokat tekintve kiérdemelte volna a 26. tárgyalási fejezet megnyitását is, de Horvátországnak az volt a szándéka, hogy ezt átmenetileg blokkolja.

Joksimović megerősítette: az, hogy Szerbia nem nyithatta meg a 26. tárgyalási fejezetet, csak politikai döntésen múlt. (Tanjug)

Korhecz alkotmánybíró lett

Tomislav Nikolić szerb elnök öt alkotmánybíró kinevezéséről döntött, amit a szerb képviselőház is megerősített, és ami a Hivatalos Közlönyben is megjelent. Nikolić alkotmánybíróvá nevezte ki a belgrádi Dragana Kolarićot, Tijana Šurlant, Vesna Ilić Prelićet, Tatjana Babićot, valamint a szabadkai Korhecz Tamást.

Nikolić a tíz nevet tartalmazó lista alapján döntött, melyet a szerb parlament pénteken tett közzé. Erről a listáról a szerb elnök öt jelöltet választhatott.

A szerb szkupstina pénteken Snežana Markovićot, Milan Škulićot, Miroslav Nikolićot és Jovan Ćirićet választotta meg alkotmánybíróvá az alapján a nyolc nevet tartalmazó lista alapján, amelyet Nikolić elnök javasolt.

Az alkotmánybíróság tizenöt bíróból áll, és kilenc évre nevezik ki őket. Most nyolc bírónak járt le a megbízatása, egyikük — Kartag Ódri Ágnes, aki 2007 óta látta el ezt a tisztséget — pedig nyugdíjba mehetett.

Az alkotmánybíróságról még szerb körökben is úgy vélekednek, hogy a rezsimet szolgálja, és alkalmatlan emberekből áll. Vannak bírók, akiknek a havi fizetése a 700 000 dinárt is eléri. (Tanjug, Teleprompter.rs)

Baktériummal fertőzött zacskós tej

A felügyelőség ellenőrizni fogja mind a 22 tejgyárat, melynek termékeit a nemzeti fogyasztóvédő szervezet nemrég bevizsgáltatta. Mint ismeretes, a 22 zacskós tej közül 8-ban találtak baktériumot.

A vizsgálat kiterjed az épületekre, a munkakörülményekre, az ott dolgozókra, illetve a beérkező nyers tejet is ellenőrizni fogják, csakúgy mint a kész terméket — mondta Nenad Petrović, az Állategészségügyi Igazgatóság megbízott igazgatója, hozzátéve, hogy bármilyen szabálytalanság megállapítása estén az üzemet ideiglenesen be fogják záratni.

A NOPS, vagyis a szerb fogyasztóvédelem közzétette a honlapján azoknak a tejüzemeknek a listáját, ahonnan a baktériummal fertőzött tej származik. Köztük van a verbászi Dana, a mozsori Stado moje, az écskai Belkino tejüzem, valamint a pancsovai tejgyár is. (Tanjug, 021)

Az üzemanyag megjelöléséről szóló új rendelet

Ha egy jármű üzemanyagtartályában illegális eredetű üzemanyagot találnak, akkor 50 000 és 2 000 000 dinár közötti büntetéssel is számolhat a szabálysértő, ha a szerb kormány elfogadja az üzemanyag megjelöléséről szóló új rent.

— Az ellenőrzés elsősorban a szállító- és mezőgazdasági vállalatokat, vállalkozókat érinti. A pénzbüntetésen kívül a tervek szerint az érintett cég számára három évre megtiltják a munkavégzést is — nyilatkozta Tomislav Mićović, a szerbiai kőolajipari cégek egyesületének (UNKS) főtitkára.

Elismerik a vezetői engedélyt

A Németországban élő szerb állampolgároknak többé nem kell Németországban is gépjárművezetői vizsgát tenniük, mivel január 1-jétől ezentúl ott is elismerik a szerbiai jogosítványt minden kategória — kivéve a traktorok és a mezőgazdasági gépek — esetében. (Blic)

Egymillióval vagyunk kevesebben

Zorana Mihajlović építésügyi, infrastrukturális és közlekedési miniszter kijelentette, hogy 2000 óta Szerbia lakossága csaknem egymillió fővel csökkent, ami főleg a kivándorlással és a negatív népszaporulattal magyarázható. Szerinte az országnak jobban kellene „gazdálkodnia” az emberi erőforrásaival. (Slobodnimediji.com)