Honn vannak?
Fehér Márta
2021.05.26.
LXXVI. évf. 21. szám
Honn vannak?

Ezzel az otthonról hozott nyelvjárási szófordulattal kezdte beszédét a csíksomlyói pünkösdi búcsún a csángó magyar származású Salamon József gyimesbükki plébános, az idei szentmise szónoka, és így válaszolt rá: „Igen, honn vagyunk itt a nyeregben, eljöttünk Mária köszöntésére, fogadalmunk betartásának évfordulóján, mert fontos nekünk követnünk őseink fogadalmát, évről évre, újabb kincseket színre hozni, folytatni hivatásunkat.” És bár ezúttal nem lehettem ott, örömmel töltött el az útnak induló és megérkező zarándokok boldogsága, a fent idézett kérdés és válasz pedig a távolból is megnyugvással, békével töltött el.

Mert erre csak örömmel tudok felelni: igen, itthon vagyok. Vajdaságban, ahol huszonöt templom újul meg a magyar kormány és az itthoni magyar képviselet együttműködésének köszönhetően, köztük Tóthfaluban is, ahol élek; ahol magyar fociakadémián kapuskodhat a fiam; ahol a barátja pünkösdi király lehet; ahol harmadik lovastáborát szervezheti, immár tartományi támogatással, az Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület; ahol saját házam, otthonom lehet a Prosperitatinak köszönhetően; ahol vasárnap délután a párom csirke-, liba-, kacsa- és pulykaólat falaz, én pedig, ha megírom ezt a jegyzetet, retket és spenótot fogok szedni.

Itthon vagyok Magyarkanizsán, ahol vasárnap délelőtt végre vásárt tartottak, és szemmel látható, tapintható volt, hogy mennyi kézművesünk, állattenyésztőnk van; ahol a járás a természet megannyi arcát mutatja; ahol újra remeg a szélben a pipacstenger, csivitelnek a fecskék, hajlik a búzakalász, zúgnak a traktorok.

Itthon vagyok Szabadkán, ahol a szerkesztőségünk dolgozhat; ahol magyar óvoda épül; és ahol lapunk is arról számolhat be, hány és hány iskolában várják a magyar gyerekeket, köztük Újvidéken is.

És igen, itthon vagyok a Fruška gorán is, ahol reményeink szerint jót sátorozunk majd, ha eljön a nyári szabadság ideje, és itthon vagyok a Tiszánál, mely nemsokára virágzik majd, és különféle eseményeknek nyújt otthont a partja, mint megannyi település a saját hagyományos fesztiváljának, rendezvényének, melyet most, hogy úgy tűnik, bő egy év után fellélegezhetünk, hihetetlen lelkesedéssel és várakozással szerveznek.

Itthon vagyok, bármerre is nézek, és örömmel tölt el, hogy látom, mennyien érzik ugyanígy.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Jegyzet rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..