home 2024. április 27., Zita napja
Online előfizetés
„Hogy változtassunk!”
Tomek Viktor
2016.03.20.
LXXI. évf. 11. szám
„Hogy változtassunk!”

Beszélgetés Varga László köztársasági parlamenti képviselővel, a Magyar Mozgalom Ideiglenes Ügyvivői Testületének tagjával.

Varga László szerint a Szerb Haladó Párt olyan törvények megszavazását kényszerítette rá a VMSZ-re, amelyek homlokegyenest ellentétben álltak a magyar emberek érdekeivel.

* Hogyan értékeli az elmúlt két évet a köztársasági parlamentben?

— Az elmúlt két év politikai értelemben két részre bontható. Az egyik a 2014. esztendő volt, aztán valamikor 2014 végén, 2015 elején történt egy olyan hozzáállásbeli változás a Szerb Haladó Párt részéről a Vajdasági Magyar Szövetség irányába, amely kettészakította ezt a kétéves időszakot. A 2014. év egy valódi partnerségről szólt, a VMSZ és az SZHP közötti koalíciós szerződésben megfogalmazott alapelvek működtek. Ez egy olyan időszak volt, amikor valóban olyan eredményeket sikerült elérni — például a kollektív bűnösség elvének az eltörlésével —, amelyekre évtizedeken át nem volt esély. De ezután mintha valami eltört volna. 2015 elejétől egy teljesen más időszak következett. A VMSZ és az SZHP közötti koalíciós megállapodás valójában működésképtelenné vált olyan értelemben, hogy — néhány apróbb jelentőségű eredménytől eltekintve — semmi sem valósult meg. Nagyon világosan megállapítható, hogy ez a törés mikor következett be: a 2015. évi költségvetés elfogadása környékén. Igazából akkor derült ki, hogy az a koalíciós megállapodás, amelynek értelmében a magyarlakta területekre a befektetési célú költségvetési eszközöknek egy kézzelfogható része érkezik majd, érvénytelenné vált. Az SZHP eme vállalása nem realizálódott. Ebben a költségvetésben a szabadkai Népszínház épületére 55 millió dinárt irányoztak elő — de ezenkívül más nem valósult meg. Holott a koalíciókötéskor az volt a megállapodás, hogy nagyságrendileg a magyar közösség részarányával összhangban kerülnek majd ezekre a területekre fejlesztési eszközök. Éves szinten legalább egymilliárd dinárról volt szó. Ennek a töredéke valósult meg. Ezek után már csak látszatkoalícióról lehet beszélni, az SZHP nem tekintette partnernek a VMSZ-t.

* A VMSZ parlamenti frakciójának volt a tagja, ez alatt az idő alatt milyennek írná le a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség közötti viszonyt?

— A parlamenti kapcsolat jó volt, ez nem változott. Ami megváltozott, az a koalíciós megállapodásban foglalt prioritások meg nem valósulása. Például 2014 végén felállt az a munkacsoport, amely a mezőgazdasági termelők járulékfizetési rendszerének átalakítását kellett volna, hogy kidolgozza. Mégis úgy ért véget ez a mostani parlamenti ciklus, hogy a kormány majdnem másfél éven át ezt az egy problémát sem volt képes megoldani. Azt gondolom, ez nagyon erőteljes bizonyítéka annak, hogy 2014 végétől valami megváltozott. Amellett, hogy a koalíciós megállapodás legfontosabb prioritásai nem valósultak meg, a kormány olyan törvények megszavazását kényszerítette rá a VMSZ-re, amelyek homlokegyenest ellentétben álltak a magyar emberek érdekeivel. Például az, ami a földtörvény kapcsán történt, szerintem ennek az ékes bizonyítéka. Tiltakozásképp ekkor kiléptem a VMSZ-frakcióból.

* Ezek szerint a Szerb Haladó Párt folyamatosan megszegte azt a koalíciós megállapodást, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetséggel kötött. Ennek ellenére a VMSZ és az SZHP közötti együttműködés mégsem lett felülbírálva. Mit gondol, miért?

— Azt gondolom, hogy a VMSZ egyetlen dolog miatt ragaszkodik ehhez a koalícióhoz, ez pedig egy olyan számítás, amely szerint föltételezhetően az SZHP nyeri majd meg elsöprő fölénnyel a mostani tavaszi előre hozott köztársasági választást, ezenkívül a vajdasági parlamentben is erőteljes képviseletet szerez, illetve az önkormányzatokban sem lesz ez másként. A VMSZ újra a hatalom részese szeretne lenni, semmi más nem számít. Ez a számítás egyvalamit nem vesz figyelembe, mégpedig a magyar emberek érdekét. Ma egyetlen dolog számít a VMSZ-nek, az, hogy a párt elnöke és a párt tisztségviselői a választások után olyan pozíciókban legyenek, amelyeket ők maguk fontosnak tartanak.

* A pártérdek felülírta a közérdeket, a magyar érdekképviseletet?

— Pontosan ez történt, és pontosan ez az, ami miatt olyan nagy a barátság a VMSZ és az SZHP között. A Szerb Haladó Párt világosan látja, hogy a VMSZ egy lojális, az érdekképviselet szempontjából határozottságot nem mutató politikai szervezet lett. Valójában ennek tudható be az is, hogy a haladók engedményekre sem kényszerülnek már.

* Mi jellemezte az elmúlt parlamenti időszakot?

— A VMSZ a kudarcokat, illetve a teljesen jelentéktelen eredményeket megpróbálta történelmi sikerként bemutatni. Például a tartományban és a helyi önkormányzatokban foglalkoztatottakról szóló törvénnyel a VMSZ egy olyan megoldást fogadott el, amelynek semmi köze a részarányos foglalkoztatáshoz, hiszen a szabályozás működésképtelen. Úgy gondolom, a VMSZ lemondott arról a lehetőségről, hogy a közszférában a foglalkoztatottak részaránya a magyar kisebbség számára kedvezően változzon meg. Az új szabályozás ugyanis arra épül, hogy ha két ember azonos képesítéssel jelentkezik egy tartományi vagy önkormányzati munkahelyre, és a két jelentkező közül az egyik szerb, a másik pedig kisebbségi, akkor az utóbbi előnyt kell hogy élvezzen a kisebbségi volta miatt, és a munkaviszonyt vele kell létrehoznia az érintett szervnek. Ez viszont azért működésképtelen, mert az alkotmány szerint senki sem kötelezhető, hogy nyilatkozzon a nemzeti hovatartozásáról, vagyis ebben az esetben senkit sem lehet pozitívan diszkriminálni. Ha pedig erre mégis sor kerülne, akkor a munkaviszony létesítéséről szóló döntés egészen biztosan meg fog bukni a bíróságon. Mindeközben hónapokon át próbáltuk meggyőzni a közigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumot arról, hogy egy működőképes mechanizmust fogadjon el, és ez kerüljön be ebbe a törvénybe is. A működőképes mechanizmus az lett volna, ha a nyelvtudáshoz kötődne a pozitív diszkrimináció. A nyelvtudás alapján, a kisebbségi nyelv ismerete alapján lehet előnyben részesíteni valakit. Valamely kisebbségi nyelv ismerete egy objektív körülmény, melyet bizonyítani lehet. Ez egy mérhető kritérium. Teljesen világos, hogy a minisztérium ezt azért nem fogadta el, mert ez egy működőképes mechanizmus lett volna, vagyis nem volt őszinte a szándék, hogy bármi változzon.

* A Magyar Mozgalom indul a választásokon, és köztársasági listája is lesz. Ön továbbra is a köztársasági parlamentben politizál majd?

— A Magyar Mozgalom — hogy változtassunk! — VMDK választási lista a napokban kezdte meg a támogató aláírások gyűjtését. Az MM ügyvivő testületének döntése és a VMDK-val kötött együttműködési megállapodás értelmében a lista első helyén az én nevem fog szerepelni. Április 24-én a választók fogják eldönteni, hogy szükségét érzik-e annak, hogy a szerbiai parlamentben továbbra is legyen határozott, felismerhető magyar parlamenti érdekképviselet, olyan, amely nem viszonyul megalkuvó, odasimuló módon a haladók vezette kormánytöbbséghez.


Kattinson az alábbi képre, és tekintse meg a szerző adatlapját is!
Tomek Viktor

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..