A templom udvarában tartott ünnepségen Balley Ingrid elszavalta Kölcsey Ferenc: Himnusz című költeményét, majd Katona Róbert, a királyhalmi helyi közösség elnöke köszöntötte a vendégeket: Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Pintér Attilát, Magyarország belgrádi nagykövetét, dr. Babity Jánost, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulját, Buhajda József vezetőkonzult, az egyházi méltóságokat és a többi vemdéget.

Dudás Károly, a VMSZ Tanácsának elnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy legnagyobb nemzeti tragédiánk szülte egyik legfontosabb emléknapunkat, a Nemzeti Összetartozás Napját.

-- Különleges a pillanat, szerencsésebb csillagzat alatt született népek számára egészen érthetetlen és felfoghatatlan. Abból próbálunk erőt meríteni, előnyt és lehetőséget kovácsolni, ami másokat bizonyosan rég elpusztított volna. Mert arról egy pillanatra sem feledkezhetünk meg nemzeti összetartozásunk szép emléknapján sem, hogy a trianoni döntés értelmében a magyar királyság területének mintegy kétharmadát elcsatolták, és az elcsatolt területekkel együtt közel 3,5 millió magyar élet került a határokon túlra. De  nemcsak a határokon túlra, hanem idegen és ellenséges népek kezére, ebek harmincadjára. A Nemzeti Összetartozás Napjának 2010. május 31-ei törvénybe iktatásával valamekkora kő esett le a szívünkről. A súlyos, hatalmas szikla egy kicsinyke darabkája. Mi, itt, a királyhalmi emléknapon összesereglők valóban hiszünk benne, hogy nemzetünk tragédiájára emlékezve, ugyanakkor történelmi felelősségünket szem előtt tartva, a gyászévforduló szülte emléknap lehetőség is egyben, hogy közösen megmutassuk, külső hatalmak ugyan elválaszthattak bennünket, de kulturális gyökereinktől, közös nyelvünktől, nemzeti hovatartozásunktól nem foszthattak meg, hiszen az országhatárok szabdalta magyar nemzetünk oszthatatlan egész. Abban is hiszünk, hogy a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság a legnagyobb történelmi tragédia után is képes a megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására. Ám ez a mi esetünkben csak akkor lesz érvényes, ha végképp rádöbbenünk, legyünk bár annyifélék, mi délvidéki magyarok, összetartozunk, és ha az örökös áskálódás helyett megbecsüljük végre azokat, akik próbálnak tenni ezért a közösségért. Soha ne feledjük, hogy ezt az almafát itt Királyhalmán és a többit, Szarvason, a Kárpáthaza közepén, Nagyszelmecen, Kisszelmecen, Marosvásárhelyt, Csúzán, Dunaszerdahelyen és Őrszigeten azért ültettük 2012-ben, mert a közös múltat, a közös gyökereket szimbolizálják. Az alma szakrális gyümölcsünk, amely a világmindenséget és az együvé tartozást jelképezi és arra figyelmeztet bennünket, hol az otthonunk, hol a hazánk, és ha eltévedünk, segít bennünket hazatalálni. Engedje Isten, hogy az évek, évtizedek során a sok-sok nagyranövő almafa egészen körülöleljen, összetartson bennünket -- mondta ünnepi köszöntőjében Dudás.

A művelődési műsor keretében előbb a hajdújárási-királyhalmi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulójának, Sejdić Alexnek a szavalatát hallhatta a közönség, majd a Venyige néptánccsoport szentbenedeki táncokat adott elő. Szalai Klaudia, Radnóti Miklós: Nem tudhatom című, a hazaszeretetről szóló versét mondta el, majd a Parlandó női kar és a Vinea Regis gyermekkar népdalcsokorral lépett fel. A műsort pedig Török István zárta a Szózat előadásával.

A művelődési műsort követően Pásztor István, Dudás Károly, Pintér Attila és dr. Babity János megöntözték a magyarság közös múltját, a közös gyökereket és a közös jövőt jelképező almafát.

Tekintse meg a cikkhez kapcsolódó képgalériánkat is!