Az épülő sportpálya

Zsíros-Jankelić Anikó, a zentai községi képviselő-testület elnöke 2005 decemberének elején vett részt az UNICEF prezentációján, melyen az első szerbiai gyermekjóléti terveket mutatták be. Az akcióba akkor még csak három kísérleti községet (Kragujevac, Pirot, Sjenica) vontak be, de az elnök asszonyban máris megfogalmazódott a gondolat, hogy ezt Zentán is meg kellene valósítani. Még ugyanabban az évben elfogadták a szándéknyilatkozatot, 2006 elején pedig felvették a kapcsolatot az UNICEF-fel, és sikerült bekerülniük a tizenhat kiválasztott szerbiai község sorába. Az UNICEF segítsége az első szakaszban abból állt, hogy tanfolyamokat szervezett az érdeklődők részére, majd minden haladt a maga útján: aláírták az együttműködési nyilatkozatot, kinevezték a bizottságot, amely feladatul kapta a terv kidolgozását. Ebben a csoportban különböző szakemberek kaptak helyet: logopédus, gyermekorvos, pszichológus, óvónők, tanárok, rendőrségi felügyelőnő stb., de nem maradtak ki a képviselői azoknak a civil szervezeteknek sem, amelyek gyermekekkel (is) foglalkoznak, mint például a Vöröskereszt, a Szociálisvédelmi Központ, a Kéz a kézben, a Locator, a nagycsaládosok egyesülete. A községi képviselő-testület Zsíros-Jankelić Anikót jelölte ki koordinátornak, aki most már a kész projektumról, sőt, megvalósulásának első lépéseiről számolhatott be.
- A továbbképzés után közvélemény-kutatást szerveztünk, amely során 789 városi és falusi háztartásba jutottunk el, több mint ezer felnőttet, illetve gyermeket kérdeztünk meg. Az adatokat felhasználtuk a terv kidolgozásában. A következő fordulóban kerekasztal-beszélgetéseket tartottunk, mert arra törekedtünk, hogy sok embert kapcsoljunk be, és több szempontból megvilágítsuk a problémát. A roma populáció gondjaival úgynevezett fókusz csoportokban foglalkoztunk. A Téged is kérdeznek elnevezésű akció az oktatási intézményekben zajlott, az óvodások, az általános és a középiskolások bevonásával. Természetesen mindenkit a korosztályának megfelelő módszerekkel kérdeztünk ki. Ez a konzultációs periódus három-három és fél hónapig zajlott, majd az összegzés után közvitára került az elsődleges javaslatunk. Munkánkban a következő mottó irányított minket: Önök és mi azért a Zentáért, ahol a gyermekek otthon érzik magukat. A tervet, amely több hazai és nemzetközi dokumentumon alapul és négy évre szól, 2006. december 29-én fogadta el a községi képviselő-testület. Prioritásokat állapítottunk meg, amelyekről szeretnék bővebben is szólni.
A gyermekszegénység csökkentése
- A Szociálisvédelmi Központ adatai alapján 553 család kap támogatást, családi pótlékra pedig 1350 gyermek jogosult. Ez némi csökkenést jelez az előző évihez viszonyítva, ami nem az életszínvonal növekedésének, hanem inkább annak tulajdonítható, hogy megszigorították az odaítélés mércéit. Zentán eredményesen és szépen működik a Tisza menti Nagycsaládosok Egyesülete (TINCSE), amely különböző formában támogatja a nagycsaládokat, a Vöröskereszt tavaly összesen 650 egyszeri segélyt osztott szét, a Caritas humanitárius szervezet Nagy József főesperes irányításával ingyenebédet biztosít a legszegényebb gyermekek részére, de a Napraforgó civil szervezet is igyekszik mérsékelni ezt a gondot.
Elsőként összesített adatbázisra van szükségünk, amelyet február végére meg is teremtünk. Kutatjuk a lehetőségét annak - donátorok, vállalatok stb. -, hogy a nehéz anyagi körülmények között élő gyerekek ingyenes uzsonnát és tankönyveket kapjanak. Úgy tapasztaltuk, hogy a közösségünk szenzibilitását is magasabb szintre kellene emelni. Ezt a célt szolgálják a jótékonysági koncertek, előadásokkal egybekötött kiállítások, aukciók. A tavalyi év végén például megszerveztük A mosoly vonalán című képzőművészeti pályázatot, melynek legsikeresebb alkotásait árverésre bocsátottuk, és ebből az összegből a szegénysorú gyermekek osztálykirándulását támogatjuk. A közgazdasági-kereskedelmi középiskolában minden évben tartunk segélygyűjtési akciót. Előfordult már, hogy a Vöröskeresztnek, illetve a gyermekkórháznak ajándékoztuk az összegyűlt adományokat, legutóbb a Kéz a kézben civil szervezetnek vittük el, amely fogyatékos fiatalokkal foglalkozik. Ezt a példát a többi iskola is követhetné. Ezen a téren komoly feladat lesz még annak a mobil csapatnak a megszervezése a Szociálisvédelmi Központ keretén belül, amely könnyebben jutna ki a falvakba.
Minőségi nevelés és oktatás minden gyermek számára
Zenta község területén a Hófehérke óvoda tizenegy épületben működik (hét a városban, négy a falvakban), a Stevan Sremac Általános Iskolai Központnak pedig öt munkaegysége van (három a városban, egy-egy Felsőhegyen és Tornyoson), de sikeresen dolgozik a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola is. Az oktatási kép a négy középiskolával, a budapesti kertészeti főiskola és a kruševaci menedzserképző főiskola kihelyezett tagozatával válik teljessé. A község tervezett költségvetése a múlt évben 315 millió dinár volt, ebből több mint 57 milliót különítettek el az oktatási rendszerre.
- Szeretnénk korrigálni az óvoda munkaidejét - mondja Zsíros-Jankelić Anikó -, a szülők közül ugyanis egyre többen dolgoznak 16 óráig, vagy még tovább. Megbíztuk az igazgatónőt, mérje fel, hol lenne szükség az ügyelet meghosszabbítására. Ha ez elkövetkezik, akkor természetesen az eddiginél több óvónőt kell alkalmazni. Zentán egyébként nincs olyan óvoda, amely fogadhatná a súlyos fejlődési rendellenességgel küszködő kicsinyeket. A beindításához azonban szakembereket, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, logopédust stb. kell kinevelnünk. A községi ösztöndíjból támogathatnánk azokat a fiatalokat, akik hiányszakmákat választanak: a felsoroltak mellett szükség lenne még szociális gondozókra, pszichológusokra, gyermekorvosokra és -fogorvosra. Fontos lenne a roma gyermekek ,,beóvodáztatása” is, mert ez az első lépés a szocializálódásukhoz, de először az óvó- és tanítónőket kell megfelelő továbbképzésben részesítenünk. A falusi gyermekeknek, például Bogarason és Keviben, nem egyszerű eljutniuk az óvodába, szükség lenne egy kombira, melyet természetesen az általános iskolások is használhatnának, hiszen ez a probléma náluk is jelentkezik. Vannak rossz állapotban lévő óvodai objektumaink, de erre a célra a községi képviselő-testület elég szép pénzösszeget hagyott jóvá a 2007. esztendőre. A legnagyobb gond, amit ebben az évben nem is tudunk orvosolni, hogy Bogarason egyáltalán nincs tornaterem. Ennek az építését 2008-ra tervezzük. Ugyanebben a faluban, valamint Tornyoson iskolai és óvodai étkezdét szeretnénk létesíteni. Ennek megvalósításáért különböző forrásoknál pályázunk.
A szülők panaszkodtak, nem megfelelő a szerb nyelvnek az oktatása. Ezen a téren már vannak bizonyos kezdeményezések, az óvodákban és az általános iskolák alsós tagozataiban új programokat vezettek be, mi csak támogatni tudjuk, hogy az illetékesek a felsősök számára is találjanak érdekesebb, elfogadhatóbb módszereket. Kiállunk amellett is, hogy az óvoda minél nyitottabbá váljon a család és a társadalmi környezet iránt. Edukációs programokat, műhelymunkákat, előadásokat kínálunk fel a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt. Úgy véljük, hogy az általános iskolai oktatással minden gyermeket fel kellene ölelni, közöttük a romákat is, támogatni azoknak a pedagógusoknak a továbbképzését, akik a különböző rendellenességekkel küszködő gyermekekkel foglalkoznak. Ebben az évben felújítják a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola épületét, de a November 11-e Általános Iskola objektumában is vannak hiányosságok. Az iskolai étkezdéket már említettem, Keviben és Bogarason viszont központi fűtés sincs. Tervbe vettük az iskolai könyvtárak felszerelését, számítógéppel való ellátását, 2008-ban pedig az iskolai sportpályák rendbetételét. Ezeknek a beruházásoknak a megvalósításához a tartomány, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv támogatását szeretnénk kérni.
A beszélgetések során szóba kerültek a biztonsági intézkedések is. A javaslatokban iskolarendőrök alkalmazása, kamerák felszerelése, a közvilágítás javítása, fekvőrendőrök, jelzőlámpák, kerékpárutak létesítése szerepel. Ezek egy részét a községi vezetőség, illetve a helyi rendőrállomás is jóváhagyta.
A középiskolákban elsősorban új tagozatok bevezetésén kellene gondolkozni, hiszen évtizedek óta ugyanolyan profilú szakembereket képezünk, nem ártana valamilyen oktatást, műhelymunkát szervezni a fogyatékos fiataloknak, hogy ők is a közösségünk hasznos tagjaivá váljanak. Minden szinten javításra szorul a szülők, a tanulók és a tanárok közötti párbeszéd, és nagy jelentőségük van az erőszakmentes kommunikációval foglalkozó edukációs programoknak. A terepi közvélemény-kutatás során a megkérdezett tanulók 45%-a a tanár-diák viszonyon, 32%-a az előadások módján, 31%-a a tanárokon, 22%-a a tananyagon, 19%-a pedig a tankönyveken változtatna.
Egészségvédelem, sport és rekreáció
A falusi környezetekben problémát jelent, hogy általános orvos sincs, aki fogadná és ellátná a beteg gyermekeket is. Két faluban az orvoslakás is megvan, csak nincs, aki ott vállalna munkát. A községhez tartozó településeken a gyermekorvosi szolgálat hathetenként megszervezi a tanácsadást, és beadja a védőoltásokat, de a gondozószolgálat és a gyermekfogászat (szintén káderhiány miatt) nem működik. Ami a káros szokásokat illeti, a megkérdezett fiatalok 50 százaléka kipróbálta a dohányzást, 80 százaléka az alkoholt, ezzel szemben 79 százalékuk azt nyilatkozta, hogy még soha nem kínálták meg droggal. A gyermekjóléti terv keretében többek között előirányozták a terhes nők pszichofizikai felkészítését a szülésre, a szülők iskoláját (az apukák részére is), a szoptatás, majd később a helyes táplálkozás népszerűsítését. Komoly edukációs programokat terveznek a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a pszichoaktív szerek káros voltára való figyelemfelkeltése céljából, valamint a kiskorúak terhességének megelőzés és a nemi úton terjedő betegségek arányának a csökkentése céljából. Idetartoznak még a környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetések és előadások, a parlagfűirtási és szelektívhulladék-gyűjtési akciók, a város és a zöldterületek tisztán tartása stb.
Sajnos, Zentán nem létezik semmiféle intézményesített megoldás a bántalmazott és elhanyagolt gyermekek védelmére. A mobil, gyors reagálásra képes rohamcsapat mellett S.O.S-telefonra és menhelyre lenne szükség. Nincs megszervezve a tanügyi dolgozók képzése a gyermekek feletti fizikai és lelki erőszak jeleinek a biztos felismerésére. A Szociálisvédelmi Központ nyilvántartása szerint 98 fiatalkorú bűnöző van, ami kimondottan sok a lakosság számához viszonyítva. A fogyatékos gyermekeket is el kell fogadtatni és beilleszteni őket a társadalmi élet minden formájába. Jelenleg a Kéz a kézben egyesület szervez számukra nappali tartózkodást a valamikori internátus épületében, amely nagyon elhanyagolt állapotban van. Az önkormányzat pályázott az általuk használt rész adaptálására és egy jármű biztosítására, a gyermekjóléti terv eszközeiből pedig bebútorozzák számukra az egyik helyiséget, valamint havonta egyszer tanácsadást tartanak a szülőknek. A szülői gondoskodás nélkül maradt gyermekek jogainak a biztosítása inkább a Szociálisvédelmi Központra tartozik, de mások is népszerűsíthetik a családokban való elhelyezésükre irányuló akciót.
Ha a gyermekek kulturális és sport-, illetve rekreációs életéről beszélünk, akkor megállapíthatjuk, hogy a városban a civil szervezetek mellett 28 sportklub működik, de a falusi populáció itt is hátrányban van. Nagyobb gond, hogy az értékrendszerek megváltozásával nincs igényük a felkínált lehetőségekre: nagyon kevesen sportolnak, és csak alig húsz százalékuk olvas a szabad idejében. Támogatni kellene az iskolai szakkörök megalakítását, és talán nem ártana javítani a fiatalok tájékozottságán sem. Sokan hiányolják a nyitott sportpályákat, hiszen nem mindenki akar, vagy van módja klubokba járni. A város központjában már épül egy kosárlabda-pálya, amelyet a téli időszakban esetleg korcsolyázásra is használhatnának az érdeklődők, valamint terveznek egy hasonlót a Kertek helyi közösségben is, a Népkertben viszont akadálypályát létesítenek a tartományi sporttitkárság segítségével.
Zentának nincs lokális tévéállomása, helyi és iskolai újságja. Működik viszont a No Limit nevű rádió, amelynek a szerkesztői hajlandóak gyermekműsort indítani, illetve teret biztosítani a bemutatkozásra. Mivel minden iskolának van diákparlamentje, a következő lépés a községinek a megalakítása lenne.
Zsíros-Jankelić Anikó végül leszögezte: a négyéves stratégiai terv valóban szerteágazó, és azt is tudják, hogy az idén sok mindenre nem jut pénz. De annak nincs akadálya, hogy a képzések, gyűjtések, jótékony célú rendezvények, valamint a pályázások és donátorok felkutatása folyamatossá váljék.