A zentai községi képviselő-testület a legutóbbi ülésén elfogadta az 1996-ban létrehozott iskolaközpont, a Stevan Sremac Általános Iskola munkaegységeinek szétválását, így a jövőben négy önálló, a testület véleménye szerint a mostaninál minden tekintetben hatékonyabb oktatási intézmény működne. Az új általános iskolai hálózathoz tartozik még a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola is.
Egyből négy
A szerbiai kormány március 29-ét szabta meg határidőként arra, hogy a hatályos jogszabályokkal összhangban — ezek közül talán a legfontosabb, hogy egy iskolában 480 tanulónak vagy 16 tagozatnak kell lennie — az önkormányzatok meghozzák az iskoláskor előtti intézményekre és az általános iskolákra vonatkozó javaslataikat. Mivel Szerbiában már nem működnek a zentaihoz hasonló, úgynevezett mamutiskolák, és az elmúlt időszakban a Tisza-parti városban is többször szóba került a megszüntetése, a Magyar Nemzeti Tanács által is jóváhagyott új tervezet több önálló intézményt lát elő.
— A jövőben négy általános iskolánk lenne: Tornyoson a Tömörkény István Általános Iskola, a kevi és a bogarasi kihelyezett tagozattal, Zentán pedig a Thurzó Lajos Általános Iskola, a jelenlegi November 11-e Általános Iskola, mely a jövőben a zentai származású, jeles szerb író, Stevan Sremac nevét viselné, valamint az eddigi Emlékiskola, mely Petőfi Sándor magyar költő nevét venné fel. Az átszervezéssel kihelyezett tagozatként az utóbbihoz tartozna a felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola is — ismertette az elképzelést Perpauer Attila, a községi tanács oktatással és művelődéssel megbízott tagja.
Az iskolaközpont felszámolását előkészítő tanulmány kidolgozói különös tekintettel ügyeltek arra, hogy egyetlen pedagógus munkahelye se kerüljön veszélybe, sőt, új dolgozók alkalmazása várható. A szétválás mellett szól az is, hogy sokkal hatékonyabban lehet igazgatni egy kisebb iskolát, mint egy több részből összetevődő komplexumot, az intézmények önállóan pályázhatnak és fejlődhetnek, az épületeken esedékes felújítási munkálatok könnyebben kivitelezhetőek. Már csak azért is, mert a központosítás inkább hátráltatta, mintsem segítette az eddigi munkát.
— Önálló iskolát vagy 16 tagozattal, vagy 480 tanulóval lehet alapítani, tehát az egyik feltétel teljesülése is elegendő. Úgy gondolom, a négy általános iskola hosszú távon eleget tud majd tenni a 16 tagozatra vonatkozó követelménynek — mondta Perpauer Attila.
(A 2018/2019-es iskolaévben a November 11. Á. I.-nak 400 tanulója és 24 tagozata, az Emlékiskolának 307/22, a Thurzó Lajos Á. I.-nak 446/30, a Csokonai Vitéz Mihály Á. I.-nak 92/9, a Tömörkény István Á. I.-nak 181/15 tanulója, illetve tagozata van, Bogarason 11, Keviben pedig 18 diák jut a 2-2 tagozatra.)
A községi képviselő-testület említett ülésén némelyek az Emlékiskola tervezett névváltoztatását kifogásolták, az oktatási intézmény ugyanis a II. világháború 1696, különböző nemzethez tartozó zentai áldozatának emlékére kapta ezt a nevet.
— A Petőfi Sándor-iskola 1957-ben alakult meg a mai Árpád utca 1. alatt, az Emlékiskolát viszont 1968-ban építették fel. A Petőfi-iskola nemcsak átkerült az új objektumba, hanem más nevet is kapott, most viszont szeretnénk visszaállítani a régi elnevezést — hallottuk Perpauer Attilától.
Az Emlékiskola bejárata (Tóth Lívia felvétele)
Ne keverjük össze a dolgokat!
— Nem az osztályok megnyitásáról van szó, amely minden évben kérdés, hiszen a diákok létszámától függ, hanem az ország oktatási intézményrendszerének a megszervezéséről — hangsúlyozza Nyilas Mihály, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság vezetője. — Az iskolahálózatról van szó, vagyis arról, hogy mely tanintézmények léteznek egy község vagy egy város területén, illetve összesen a tartományban, az országban. Ez az átalakítás jelenleg az általános iskolai hálózatra vonatkozik, hiszen a középiskolák esetében ez tavaly megtörtént. Tudni kell, hogy egy intézménynek lehetnek kihelyezett tagozatai, tehát az iskolaépületek száma általában több szokott lenni, mint az intézményeké. A tartományban 45 önkormányzat van, ezekben 344 általános iskola működik, és 224 kihelyezett tagozat. Most tehát ezt a rendszert szeretnénk optimalizálni, rendbe tenni. A legutóbbi nagyobb átszervezés a ’70-es években történt, a mostanira pedig azt követően kerül sor, hogy egy új szerbiai törvény, illetve kormányrendelet született ebben a kérdésben 2018-ban. Ezt a mostani átalakulást követően ki tudja, meddig nem fog változni a hálózat, tehát ez a kérdés most aktuális.
A Thurzó Lajos Általános Iskola felújított homlokzata a magyar címerrel
Óbecse meg Zenta esete
Az általános iskolák hálózatát az önkormányzatok határozzák meg, ezt utána felsőbb szinten jóváhagyják, mely Vajdaság esetében a tartomány. A kormányrendelet értelmében minden önkormányzat köteles felülvizsgálni, átgondolni a meglevő hálózatát, intézményszervezését, az iskolák számát a rendeletben megfogalmazott mércék szerint.
— Ez egy rugalmas rendelet, a diáklétszám mellett figyelembe kell venni azt is, hogy többnyelvű-e az oktatás, kisebbségi nyelven folyik-e tanítás, és ennek alapján kell a hálózatot kialakítani. Az önkormányzatok nagy többsége megőrzi a meglevő hálózatot, amihez adott a jogi keret. Kivétel is van, ahol változtatni szeretnének, viszont nem mindig indokolt ez a lépés, még akkor sem, ha a jogi keret azt lehetővé tenné, viszont az észszerűség és a kisebbségi jogvédelem azt kívánja meg, hogy ezek az egyesítések mégse történjenek meg. Ez volt Óbecsén, Nagykikindán és másutt, ahol végül is a józan ész kerekedett felül. Zenta esete egyedülálló, ott épp az ellenkező folyamat történik. Egy hatalmas tanintézmény működik itt, ekkora mamutiskola nincs is sehol máshol, és ez több problémát okozott a múltban. Ezt ismerte fel az önkormányzat, és helyesen úgy döntött, hogy ezt a nagy centralizált iskolát úgy kell átalakítani, hogy ebből az egy hatalmas intézményből négy önálló iskola alakuljon ki. Ez több szempontból előnyös lesz, hiszen pályázni többen tudnak, és így több forráshoz fognak jutni, akár a mi tartományi pályázatainkon, akár másokon. Magyar szempontból is sokat jelent, ha nem egyetlen vegyes tannyelvű iskolánk van ott, hanem három teljes egészében magyar tannyelvű és egy vegyes tannyelvű iskola — fogalmazott Nyilas Mihály.
A tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi — nemzeti közösségi titkár elmagyarázta, hogy március 29-én járt le az önkormányzatok határideje, hogy meghozzák döntésüket, és a nemzeti tanácsok véleményezésével megküldjék jóváhagyásra a tartományi kormánynak. Az önkormányzatok kétharmada ezt jóval a határidő lejárta előtt megtette. Akik késtek, például azért, mert hosszabb ideig tartott az önkormányzati folyamat, azoknak a törvény értelmében további 30 napot hagynak jóvá minderre. Ha ekkor sem döntenek az iskolahálózatról, akkor a tartomány teszi meg ezt az önkormányzat helyett. Hogy a folyamat végére hány általános iskola és kihelyezett tagozat lesz Vajdaságban, az ezután derül ki.
