Hivatottak vagy választottak?

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Hivatottak vagy választottak?

A Lázár-kastély udvaraA médiaoktatásról tanácskozott a Magyar Újságírók Romániai EgyesületeA helyszínGyergyószárhegy, a 3700 lakosú község, a történelmi Magyarország legkeletibb részén, a Gyergyói-medencében, Székelyföld szívében található. Lakosságának 97 százaléka magyar anyanyelvű, felek...

A Lázár-kastély udvara

A médiaoktatásról tanácskozott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete
A helyszín
Gyergyószárhegy, a 3700 lakosú község, a történelmi Magyarország legkeletibb részén, a Gyergyói-medencében, Székelyföld szívében található. Lakosságának 97 százaléka magyar anyanyelvű, felekezeti hovatartozását tekintve római katolikus. A vidék egyik legrégibb települése, már az 1235-ös években említik az írásos feljegyzések. Itt található Erdély egyik legszebb reneszánsz stílusú kastélya, amely a XVI-XVII. században épült. Ebben nevelkedett a korán árvaságra jutott Bethlen Gábor fejedelem.
A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűződik, aki 1631 körül bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül az épületet. Ebben az időben készült a homlokzat reneszánsz díszítése is. 1707-ben a labancok felégették a kastélyt, Lázár Ferenc állíttatta helyre. Neki tulajdonítják a lovagterem építését is, ahol később, hosszú időn keresztül széki gyűléseket tartottak. Az épület később még kétszer leégett, a második tűzvészben (1872) az állapota nagyon leromlott. Restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, az a cél, hogy a kastély újra régi szépségében csillogjon.
A Lázár-kastély homlokzati részén található emeletes kapubástya egy időben lakótoronyként is szolgált. Az épület udvarára torony boltíves bejáratán juthatunk be. A kert bal oldali fala mentén az egykori konyha, cseléd- és katonalakások, a kovácsműhely és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali fal mellett álló emeletes épület az Asszonyok háza, ahol a vár úrnői laktak. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárataként szolgált. A bejárattal majdnem szemközt található a tatarozott lovagterem, ami leginkább tanácskozások színhelye volt, de itt szállásolták el a vendégeket is.
A kastély emeleti termeiben kiállítások tekinthetőek meg, ugyanis csaknem három évtizede képzőművészeti és népművészeti tábor él a kastély falai között, illetve a kastély szomszédságában, festői környezetben meghúzódó ferences kolostorban. A kolostor közelében szabadtéri szoborparkban bolyonghatnak a látogatók.
Az esemény
Ez a festői környezet volt a helyszíne annak a találkozónak, amelyet Médiaoktatás címmel szervezett meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Magát a tanácskozást, amelynek Gyarmati József (Magyar Szó, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke), Léphaft Pál (Magyar Szó), Klemm József (Újvidéki Rádió), Sándorov Péter (a BBC nyugalmazott szerkesztője) és az alulírott személyében délvidéki résztvevői is voltak, a ferences kolostor tágas ebédlőjében tartották meg. A témák között szerepelt -- többek között -- a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium és a különböző mesterkurzusok bemutatása, az átalakuló egyetemi képzés, a romániai magyar újságíró-társadalom a kutató szemével, a vajdasági magyar újságíróképzés tapasztalatai (a Pro Media civil szervezet újságíró-iskolája és a Bánáti Újság nyári újságíró-tanfolyama), a haditudósítás szabályai, a karikatúra mint az újságírás Lúdas Matyija stb.
Ambrus Attila, a MÚRE elnöke, a Hivatottak és választottak címet adta megnyitó szövegének, amelyben szó esett arról is, hogy azok a fiatalok, akik manapság ismerkednek a szakmával, inkább sztároknak készülnek, mintsem újságíróknak, ezért a legtöbbször nem az írott sajtót választják. Erre a problémára később többen is visszatértek felszólalásukban. Megállapították, hogy divatszak lett a média, az anyaországban sorra nyílnak a drága médiaképzők, amelyekben főleg ,,lapszabászat'-ot tanítanak. Tiszta igazságok nincsenek, csak tiszta műfajok, amelyeket ildomos lenne betartani, de az érdeklődőket erre készítik fel a legkevésbé. Persze vannak jó példák is, amikor tudatosítják a hallgatókban, milyen óriási hatalom került a kezükbe, a tájékoztatás lehetősége mellett a nyilvánosság pozitív értelemben vett minipulálásának az eszköze is. Az a remény, hogy a jövőben a magyar médiában egyre többen lesznek a hivatottak és egyre kevesebben a választottak, akár végszó is lehetett volna, de a záróakkord mégsem ez volt.
A díjazottak
Méltó kulisszák között, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély lovagtermében alkalmi fogadás keretében adták át a MÚRE idei díjait. Az egyesület ,,lovagjává', örökös tagjává választották azokat, akik megalapították és felépítették a szervezetet: Hecser Zoltánt, Kántor Lajost, Ágoston Húgót és Csép Sándort. Farkas Árpád MÚRE-életműdíjat kapott, a nívódíjat pedig Majtényi Ágnesnek és Ferencz Imrének ítélték oda. Petki Judit és Szőcs Géza dicséretben részesült, Simonffy Katalin a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont különdíját, Brandusa Armanca pedig a Pro amicitia (Barátság) díjat érdemelte ki.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Hivatottak vagy választottak?
Nézőpont
  • dr. MÉSZÁROS Zoltán
  • 2017.07.25.
  • LXXII. évfolyam 29. szám
Facebook

Támogatóink