A KÖZGYŰLÉS ELÉ: némi statisztika

Az otthonban úgy vélik, érdemes számokban is kimutatni az egyesület tavalyi munkájának eredményét, hiszen azok aligha kerülhetnek az egész tagság elé. Nem árt ugyanis, ha a szövegekben elmondott „ezt-azt csináltukot” kiegészítjük a valahogy mindig hitelesebbnek ható számokkal.

KEZDJÜK A TAGSÁGGAL!

Alakulásában érdekes hullámzás mutatható ki. Míg az egyesület a léte során néhány év alatt felküzdötte magát a 13 000 fő fölé, utána — többé-kevésbé — ingó mozgásba kezdett, ami főként az életszínvonal alakulásától függött, és 11 000 fő alá csökkent. Néhány éve még 12 000 tagunk volt, utána azonban gyarapodtunk, és az idén 13 491 fővel rekordot döntöttünk. Az ok ismeretes: miután a reform miatt csökkent az ellátmány, az egyesület népszerűbbé vált, lehetőséget kínál ugyanis, hogy a tagok a számukra legfontosabb cikkeket a piacinál olcsóbban vásárolhassák meg, háromtól tízhavi részletre. Ez a kedvezmény az egészségügyi és a gyógyszerellátásra is vonatkozik (vér-, szem-, vércukorszint-vizsgálat, a felesleges gyógyszerek begyűjtése és kiosztása stb.).

AZ ELLÁTÁS STATISZTIKÁJA

2014/15 telére az egyesület 781 tagjának vásárolt tüzelőt: 1468 köbméter tűzifát, szárított szénből 860, lignitből 700, kőszénből pedig 145 tonnát. Az élelmiszer-ellátás négy két hónapos szakaszban folyt le — a nagy egyházi és állami ünnepek előtt. Alig van olyan tagunk, aki az idők folyamán ne vette volna igénybe ezt a szolgáltatást, ám az idén — nyilván az előállt életszínvonal-csökkenés miatt is — a megszokott 1000 fő helyett csak 746 megrendelő volt. Számukra a beszerzési osztály nyers és füstölt húsból, valamint húsáruból 3213, fagyasztott zöldségből 3160, finom- és grízeslisztből 2330, cukorból 1290, friss halból 720, édes és savanyú télirevalóból 441, édes és sós süteményekből, rétestésztából 283 kilogrammot, illetve 586 liter étolajat rendelt.

Ide kell — vagy illik — sorolni az egyesület Soko Banjában működő üdülőjét, hiszen az is az ellátás kategóriájába tartozik. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy ez a létesítmény Szerbia legnevezetesebb és legnagyobb múltú légfürdőjében működik. Munkája és bevétele révén is nyomon lehet követni idős társadalmunk elszegényedését. Kezdetben ugyanis azt szerették volna, hogy a főidény előtt és után minél tovább nyitva tartson, tettek is ez ügyben lépéseket, de a próbálkozásokból nem lett semmi. Érdemes egy kicsit foglalkozni a látogatottsági adatokkal. Jobb időkben nem a kedvezőbb ár miatt volt igény az elő- és az utóidény meghosszabbítására, hanem azért, hogy minél több ember üdülhessen. Tavaly már csak a főidényben voltak érdeklődők (90 százalékos kihasználtsággal), az elő- és az utóidényt rövidíteni kellett, és így is csak 50 százalékos volt a kihasználtság. Az üdülő mindössze 261 vendéget fogadott. Ha a Subotica-trans turisztikai irodája nem ápolna jó kapcsolatot az idős embereinkkel, azaz ha a múltbeli együttműködés és a remélt jövőbeli sikerekre való tekintettel nem adna némi kedvezményt, akkor az idősek nem fűzhetnének reményeket a 2015. évi főidényhez.

SEGÍTETTÜNK KÁROSULTJAINKNAK                                               

Még két statisztikai adat. Az egyik, hogy a tagság létszáma alapján A HELYI SZERVEZETEK SORRENDJE a következő: Csantavér, Peščara, Sándor, Hajdújárás, Palics, Tavankút, Királyhalom, Kisradanovác, Vasutastelepülés — és ezeknek mind több mint 100 tagjuk van. Fontos hangsúlyozni, hogy a létszám inkább a szervezetek munkájának színvonalától függ, mintsem a település/városrész lakosainak számától. A másik: NEM FELEDKEZETT MEG A TAGSÁG a tavaly tavaszi árvíz károsultjairól. A végrehajtó bizottság határozata alapján az egyesület 100 000 dinárt utalt át a folyószámlájukra. Az összeget az adminisztráció dolgozói 25 000, az alapszervezetek tagjai pedig 50 000 dinárral toldották meg.

SÚLYOSAN ÉRINTETTE A TAGSÁG LEGIDŐSEBB...

...részét az a tény, hogy — miközben a külvárosi alapszervezetek nemcsak ösztökélték a vezetőséget, hogy a legidősebbek számára harcolja ki az ingyenes buszközlekedést, hanem el is küldték az erre vonatkozó kérvényüket, sőt még tárgyaltak is az illetékesekkel — újabb megszorításra került sor, mely a nyugdíjasokat sem kímélte! Így aztán az ügyből tiltakozás lett arra hivatkozva, hogy Belgrádban például minden 65 évesnél idősebb ember mindössze 407 dinárért utazhat egész éven át. Ennek oka pedig az, hogy minden jelentős vállalatunk székhelyét a fővárosba költöztetik, tehát ezek a cégek ott adóznak, ezért Belgrádban a legnagyobb az átlagfizetés is, azaz több pénz jut a városi költségvetésbe és a nyugdíjalapba is.