Ötvenhatra emlékeztek Párizsban

Magyarok és franciák közösen emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének ötvennyolcadik évfordulójáról az ismeretlen katona sírjánál, a párizsi diadalív alatt. A hagyományos koszorúzási ünnepség kezdetén a megemlékezők a lezárt Champs-Élysées felső szakaszán érkeztek a diadalívhez, és a magyar kormány képviseletében Trócsányi László igazságügyi miniszter, volt párizsi magyar nagykövet, Sujánszky Jenő, a francia—magyar emlékbizottság elnöke, valamint a francia Charles de Gaulle Emlékbizottság képviselői megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját. Ezután a magyar forradalom áldozatai, hősi halált halt mártírjai és a megtorlásban kivégzettek tiszteletére gyújtottak lángot. Az emlékbizottság más francia szervezetekkel közösen 1957 óta a párizsi diadalívnél minden évben megemlékezik a forradalom hőseiről. Az ünnepségen a rendszerváltás óta a magyar kormány is képviselteti magát.

Vörös festék és félmeztelenre vetkőzött nők

Milánó központjában rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe az Ázsia—Európa-csúcstalálkozó idején, a magas rangú vendégeket azonban mindez látszólag nem érdekelte. François Hollande a gálavacsora előtt rövid sétát tett a Dóm téren. Angela Merkel is kiment Milánó utcáira, ahol az arra járó olaszok megtapsolták, illetve fényképezkedtek vele. Vlagyimir Putyin pedig régi barátjával, Silvio Berlusconival találkozott. Az adócsalásért elítélt volt olasz kormányfő külön engedélyt kapott a bíróságtól, hogy az esti órákban elhagyhassa lakóhelyét, és Milánóba utazhasson Putyinhoz. A csúcstalálkozó előtt egy különös eseménynek lehettek szemtanúi a milánói dóm előtt tartózkodók. Három FEMEN-aktivista, pontosabban három félmeztelenre vetkőzött nő vörös festékkel öntötte le magát. Performance-ukkal az Ukrajnában zajló vérontásra akarták felhívni a figyelmet.

A katalánok elszántak

Katalónia november 9-én „alternatív szavazás” keretében kéri ki a lakosság véleményét a régió Spanyolországtól való esetleges elszakadásáról — jelentette be Artur Mas katalán miniszterelnök, miután kiderült, hogy az eredetileg tervezett referendumot alkotmányos aggályok miatt nem lehet megtartani. A katalán kormányfő szerint kormánya nem táncol vissza, és továbbra is szeretné elérni, hogy egy későbbi időpontban hivatalos szavazáson dönthessenek majd a 7,5 millió lakost számláló északkelet-spanyolországi régió függetlenségéről. Az önállóság kérdése egyébként továbbra is megosztja a katalánokat. Egy minapi felmérés szerint csak 23 százalékuk véli úgy, hogy az alkotmánybíróság döntése ellenére a népszavazást meg kell tartani.