A törökszentmiklósi Bán Andrea néprajzkutató 2017-ben vette át a Kézműves Örökség Egyesület elnöki tisztségét. Megbízatásának kezdetétől az értékmentő munkába bevonta a Nagykunság kunok lakta településeit, valamint a testvértelepüléseket is. Az első közös projektumot 2019-ben valósították meg, amikor a kun hímzés felkerült a szellemi kulturális örökség listájára. A kezdeti sikereket továbbiak követték: múzeumok hímzett párnacsuklyáinak motívumait varrták és hímezték újra, majd olyan táborokat szerveztek, amelyek célja a különféle kézműves-foglalkozások felelevenítése, életben tartása és a mindennapokba való visszavezetése volt.

Az értékmentő tábor résztvevői

– Az első kunhímzéses-kollekció, melyben nagykunsági és vajdasági hímzőasszonyok közösen dolgoztak, 2021-ben jött létre. A közös munka eredményeként huszonkét darabos kollekció született. Elhatároztuk, hogy az értékmentő tábort minden évben más nagykunsági településen rendezzük meg, ahova vajdasági tagjainkat is várjuk alkotni, tervezni és értéket menteni. A tematikus táborokat Bácskossuthfalván először 2022-ben szerveztük meg, ahol magyarországi és vajdasági tagjaink dolgoztak együtt. Tavaly az itteni táborban a fehér hímzés mintái kerültek levételre, Törökszentmiklóson pedig ezek továbbgondolása és tervezése folyt. Az idei táborban a fehér hímzések feldolgozása mellett a nagykunsági szűcshímzés motívumaiból szeretnénk egy huszonnégy darabos viseleti garnitúrát létrehozni. A kollekciónak, melyet több településen is bemutatunk majd, a jövő év augusztusáig kell elkészülnie. Fontos megjegyezni, hogy a ruhák nem modellekre, hanem hétköznapi emberekre készülnek, és ők is mutatják be őket. Azt szeretnénk, ha a kollekció darabjait kortól és testalkattól függetlenül mindenki magáénak érezné – mondta Bán Andrea néprajzkutató.

Nagykunsági szűcshímzés

A Bácskossuthfalván fellelhető fehér hímzések mintáit tavaly vették le, az idei táborban pedig ezekből az újrarajzolt mintákból tervezték a fehér hímzéses vetett ágy motívumait.

– Nyolc párnavéget és egy ágyra való lepedőt terveztünk. Ezek kivitelezése már a következő projektum része lesz. Emellett a Kézműves Örökség Egyesülettel közösen a Nagykunságban is több projektumon dolgozunk. A művelődési központ keretében működő Singlik kézimunkacsoport két évvel ezelőtti megalakulásakor tizennégy lány jelezte, hogy szeretne hímezni tanulni. Közülük többen már gyermekkoruk óta részt vesznek fonalgrafikai táborunkban, ahol a tű helyes használatát is elsajátították. A lányok nagyon szépen dolgoztak, munkáik egyebek között a MIRK-en is ki lettek állítva. Bizonyára eljön majd az az idő, amikor egyéb elfoglaltságaik miatt már tudnak az Adyba hímezni járni, de bízunk benne, hogy valami maradandót nyújtottunk nekik, amit később is bármikor elővehetnek. A táborban rendkívül értékes munka folyik, hiszen ezek a mintakincsek a táborok nélkül elvesztek volna, és nem tudnánk őket visszacsempészni a mindennapokba – mondta Tímár Gabriella, az Ady Endre MK elnöke, hozzátéve, hogy a tábor a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.

Bán Andrea (balról) a kisújszállási Monoki Annamáriával és a Tarka Virág kézimunkacsoport vezetőjével, Torok Mártával az egyik mintát tanulmányozzák

A bácsfeketehegyi Major Márta, a Hestia Nők Egyesületének elnöke két ruhára tervezett mintát, melyből az egyik Kunmadarasra kerül, a másikat viszont ő hímezi ki.

– Hímzéssel csaknem negyven éve foglalkozom. Édesanyám gyakran hímezett, sokszor maga mellé ültetett, én pedig figyeltem, hogyan dolgozik. Végül nagy szerelem lett belőle. Arra biztatom a fiatalokat, hogy próbálják ki a hímzést, hiszen nem kell hozzá más, csak akarat, türelem és némi kézügyesség. Hagyományainkat tovább kell adnunk a következő nemzedéknek, értékeinket nem szabad veszni hagyni – fogalmazott Major Márta.

Folyik a munka a táborban

A bácskossuthfalvi Lovas Etelka nyolc éve a Tarka Virág kézimunkacsoport csapatát erősíti. Már kislány korában hímezett, számos technikát kipróbált, a fortélyokat édesanyjától és a kézimunkákkal foglalkozó asszonyoktól leste el. Hosszú kihagyás után, a nyugdíjhoz közeledve fogott hozzá újra a hímzéshez. Korábbi tudását könnyen felelevenítette, de fontosnak tartja a folyamatos fejlődést és az új technikák elsajátítását is. 

– A hímzés megnyugtat és kikapcsol. Örömet szerez az, amit saját kezünkkel alkotunk. Egy-egy munka elkészültekor gyönyörködünk benne, kiállításokon mutatjuk be, és mások munkáját is megdicsérjük. A táborban különféle tárgyakra és anyagokra tervezünk mintákat, melyekhez saját ízlésünket és elképzeléseinket is hozzáadjuk. A folyamat hosszadalmas, hiszen mindent pontosan le kell mérni, majd a motívumokat úgy kell összerakni, hogy egységes mintát alkossanak. A rajzolás és az anyagra történő átvitel után kezdődhet maga a hímzés – tudtam meg Lovas Etelkától.

Az értékmentő tábor június végén Kisújszálláson folytatódik.

A minták kirajzolása nagy pontosságot igényel