* Hány birkózóval kezdődött az új tanév? Vannak-e új tehetségek, akiket felvettek az akadémiára?

— 16 fiú és 12 lány készül az akadémián, tehát az összlétszám 28. 7 új akadémista kezdte meg a munkát szeptember elején: Kúláról és Zentáról 2-en-2-en érkeztek, 1-1 fiatal birkózó pedig a felsőhegyi Herkulesből, a nagykikindai Atkis Birkózóklubból és a bácskossuthfalvi birkózóiskolánkból került hozzánk, tehát 3 lánnyal és 4 fiúval gyarapodott az akadémián dolgozó versenyzők száma. 2 birkózót még tudtunk volna fogadni, viszont ők meggondolták magukat. Lehetőségeinkhez, a tehetséges gyerekek és a pluszmunkát vállaló fiatalok számához képest a 28-as létszám optimálisnak mondható.

Bálint Zoltán

* Milyen újításokat vezettek be az akadémián, miben változtattak az edzésmódszereken?

— Elégedetlenek vagyunk az idei évben elért eredményekkel. Tavaly 2 érmet nyertünk a világversenyeken, az idén egy sem jött össze. Újhelyi Balázs és Emilija Jakovljević két 5., Habi Orsolya pedig egy 7. helyet szerzett a korosztályos Európa-bajnokságokon, melyek nem lebecsülendő eredmények, de versenyzőinktől legalább egy érmet vártunk. Az említett kontinensviadalokon birkózóink, főleg a lányok, győztek már az európai élvonalhoz tartozó ukrán és lengyel versenyzők ellen is, tehát akadémistáink bizonyos fejlődésen mennek keresztül. Az új idényben a kötelező edzések mellett minden birkózónk számára egyéni programokat is összeállítottunk. A munkát nagyon átfogó, az állóképességre, a gyorsaságra, az erőre és a technikára kiterjedő felméréssel kezdtük. A fiatalok testösszetételét kéthetente ellenőrizzük, a gyorsaságra és a kitartásra vonatkozó teszteket havonta, az erővel kapcsolatos felmérést pedig minden három hónapban végezzük el. Újdonságként motivációs rendszert is bevezetünk. A saját felkészülési szintjéhez képest havonta legtöbbet fejlődő lány és fiú pénzjutalomban részesül, és azon gondolkodunk, hogy a legnagyobb előrehaladást elérő birkózót nézőként elküldjünk egy felnőttvilágversenyre. Mindent be kell vetni a motiváció növelése céljából, pedig elvárnánk, ha valaki az akadémiára kerül, akkor az Ide nekem a medvét, szétszagattom a babát elv szerint dolgozzon, de nem éppen így működik a dolog. A gyerekek a péntek esti edzés után mehetnek haza, ha nincs hétvégén verseny. A hivatalos versenyekre mi szállítjuk, és anyaegyesületeik ott veszik át őket tőlünk. Figyelünk arra, hogy a gyerekeknek a családdal és az otthoni egyesülettel való kapcsolata ne szakadjon meg. Az idei évből hátravan még a Balkán-bajnokság, ahol 12 akadémistánk lép szőnyegre. Tavaly 2 aranyat, 2 ezüstöt és 4 bronzot nyertünk. Bízunk benne, hogy a megszerzett érmek között az idén is lesz arany.

Nagy Fanni arany-, Losonc Szabolcs pedig bronzérmet nyert a magyar országos bajnokságon

* Generációváltás is folyamatban van, és a kisebb korosztályokban sikeres versenyzők a nagyobbak között nem érnek el azonnal jó eredményeket.

— Amikor a versenyző az U17-es korosztályból az U20-as mezőnybe kerül, ott ő a legfiatalabb, és nem mindegy, amikor a szőnyegen szemben találja magát a két évvel idősebb birkózókkal. Egyes birkózók mindezt nehezebben, míg mások könnyebben dolgozzák fel. Próbáljuk versenyzőinkkel elhitetni, hogy aki egyszer bajnok lett, annak mindig bajnokként kell felállnia a szőnyegre. Nagy probléma, hogy egyesületeinkben nagyon gyenge munka folyik, egyre kevesebb a birkózó, és klubjaink nehezen tudják megtartani a felnőtt versenyzőket. A valamikori Jugoszláviában nagyon erős volt a birkózás, az I. ligát 10, a II. ligát 12, felnőttekből álló csapat alkotta. Ma két-három egyesületnek van számottevő felnőttcsapata, a többi klub színeiben pedig serdülő és ifjúsági birkózók lépnek szőnyegre. Akikből nem lesz nemzetközi szinten sikeres sportoló, azok saját egyesületükben folytathatnák tovább pályafutásukat, ez azonban ritkán történik meg. Nekünk ezeket a fiatalokat is valahogy motiválnunk kell, hogy továbbra is teljes erőbedobással dolgozzanak, felkészültek legyenek, hogy legjobbjainknak megfelelő edzőpartnereik lehessenek.

* A hazai versenyek mellett a közelmúltban a magyar országos bajnokságon is érmeket nyertek az akadémia növendékei.

— A Magyar Birkózók Szövetsége több éve meghirdette az Egy nyelven, egy szőnyegen! nevű programját, melynek köszönhetően a magyar állampolgárságú külhoni magyarok elindulhatnak a magyar országos bajnokságon. Akadémiánkról Nagy Fanni 76 kilóban aranyérmet, Losonc Szabolcs 55 kilóban bronzérmet nyert, a Zentai Birkózóklub tagjai közül pedig Vámos Antal 82, Almási Bence pedig 97 kilóban végzett a dobogó harmadik fokán. Sokat kell még birkóznunk, hogy utolérjük a Kozma István Magyar Birkózóakadémiát, mely Európa- és világbajnokságokon az idén összesen 18 érmet nyert.

* Tizenhárom alközpontban folyik a munka. Mennyire elégedettek az alközpontok működésével, és tervezik-e újabbak megnyitását?

— Alközpontjainkban összesen 300 gyerekkel foglalkozunk. A birkózóiskola megnyitásához nem elég a befogadó közeg, megfelelő szakemberekről is gondoskodnunk kell, ami a legnehezebb. Ahogy távolodunk az olyan vidékektől, ahol vannak aktív birkózóegyesületek, egyre nehezebb megfelelő edzőt találni. Hamarosan birkózóiskolát nyitunk Palicson, a megbeszélések már előrehaladott állapotban vannak, és Szabadkán, a sándori általános iskolában. Nemesmilitics számomra erkölcsi feladatnak számít, hiszen a XX. század legjobb jugoszláv birkózója, Horváth Pista bácsi, aki nekem szövetségi edzőm volt, ebben a faluban született. A nyugat-bácskai Bezdánban is szeretnénk meghonosítani sportágunkat, ahogy a bánáti Magyarittabén is. Ezt az öt iskolát úgy hiszem, az idén megnyitjuk, jövőre pedig anyagi lehetőségeinktől függően Óbecse, Péterréve és Muzslya kerülhet sorra. Alapítónkat meg kellett változtatnunk, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat továbbra is alapító maradjon, ezért cserét kellett végrehajtanunk, ez még folyamatban van. Az új dokumentumok birtokában szeretnénk mellékfoglalkozásként gazdasági tevékenységet is végezni, az edzőtáborokat kivinnénk a nemzetközi piacra, és ebből a saját bevételből pénzelnénk majd az újonnan nyitott iskolákat. Hat korábbi birkózó operatív edzői oklevelet szerzett, közöttük két lány is található, ami nagyon fontos, hiszen külön feladatunk legalább egy női edző kinevelése. Szép számú kislány érdeklődik a birkózás iránt Bácskossuthfalván, Magyarcsernyén, Csantavéren, Tornyoson. Már ezen az őszön egy-egy központban kéthetente megjelenik egy női edző, és egy napot foglalkozik a gyerekekkel.

* Birkózásban nem egy-két év alatt lesz valakiből bajnok, ehhez többévnyi kitartó, lemondásokkal teli munka szükséges.

— Legalább hat-nyolc év szükséges ahhoz, hogy egy birkózó a nemzetközi mezőnyben is érmet tudjon szerezni. Egyesületeink már nagyon korán elkezdenek a gyerekekkel foglalkozni, ami lehet akár gond is, de ennek is megvan a miértje. A sportágak között ádáz harc dúl minden egyes gyerekért, és mindenki próbálja minél korábban soraiba csábítani a sportolni vágyókat. Félő, hogy mire a gyerek eléri azt a korosztályt, amelyben jelentős eredményekre számíthatna, egész egyszerűen kiég. Nagyon nehéz megtalálni a legideálisabb közös utat, melyen haladva a klubok fennmaradnának és fejlődnének, megtartanák a versenyzőket, az akadémia pedig a legtehetségesebbekből csúcsversenyzőket tudna nevelni.

Jövő heti számunkban Bálint Zoltánnal a párizsi nyári olimpiáról és a birkózás világában végbemenő jelentős változásokról beszélgetünk.