A napokban született meg az oktatási minisztérium határozata arról, hogy az általános iskolák végzősei, vagyis a nyolcadikosok kettő helyett hét tantárgyból írnak érettségi vizsgát a tanév végén.
De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke szerint a minősítő vizsgára szükség van, attól függetlenül, hogy a diákok az idő rövidsége miatt nehezen tudnak majd felkészülni rá.
Az iskolák a napokban kapták meg az értesítést, hogy a tanulóknak júniusban egy hét tantárgyat magában foglaló érettségi vizsgán kell bizonyítaniuk tudásukat. Az anyanyelven és a matematikán kívül tehát megmérettetnek biológiából, fizikából, kémiából, történelemből és földrajzból is.
De Negri Ibolya elmondta: szervezetük és a pedagógusok többsége szerint erre a minősítő vizsgára szükség van, annak ellenére, hogy sokan úgy vélik, a terjedelmes tananyag meghaladja majd a diákok és a tanárok erejét.
— Ez az előző évekhez képest jóval összetettebb érettségi vizsga elsősorban azért szükséges, mert fontos, hogy a diákok, a tanárok, sőt az iskolák is megmérettessenek. Az érettségi eredménye ugyanis megmutatja majd, milyen szinten van az általános iskolát elvégző gyermekek tudása, ugyanakkor rávilágít az oktatási rendszer vagy éppen a pedagógusok mulasztásaira is. A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy Szerbiában a tanítás módszertana, az alapos, a logikus gondolkodásra késztető tanítás háttérbe szorul, és mindig a lexikális tudás, a tananyag szinte szó szerinti visszaadása van szorgalmazva. Nekünk az a célunk — és most már az oktatási minisztérium is belátta ennek létjogosultságát —, hogy a diákok megtanuljanak önállóan gondolkodni, következtetéseket levonni, és hogy a megszerzett tudás alapos és mélyreható legyen. Egyedüli gondot jelen pillanatban az okoz, hogy az anyanyelven és a matematikán kívül a biológiára, fizikára, kémiára, földrajzra és történelemre még nem tudtak felkészülni a diákok, mert amíg nem lehetett biztosan tudni, hogy ezek a tárgyak is szerepelnek majd az érettségin, nem tartottak felkészítő órákat. Az ugyanis rendkívül megterhelő lett volna a diákok számára, akik eleve napi hét, sőt néha nyolc iskolai órát is végighallgatnak. A felkészítő foglalkozásokra viszont csakis az iskolai órák után kerülhetett volna sor.
Persze több iskola még az ősszel megszervezte a próbaérettségi megírását, mind anyanyelvből és matematikából, mind a kombinált tesztből. Az elsődleges eredmények azt mutatják, bizony szükség van az alaposabb felkészülésre.
— A tanárok az előző évi példatárakból dolgoznak, mert az idei évre vonatkozó feladatgyűjtemények még nem érkeztek meg. Az ígéretek szerint erre már a következő napokban sor kerül. A magyar ajkú diákok részére az anyanyelvi érettségi tesztet eddig minden évben kiváló szakemberek állították össze. Persze számítani kell rá, hogy a példatárakban szereplő feladatok egyike sem kap majd helyet a vizsgán ugyanolyan formában, így a jól bevált magolásnak ezúttal senki nem veszi hasznát.
A tavalyi visszaélések hallatán sok diák tart attól, hogy az idén is történik valami hasonló, ezért nem eléggé motivált, nem szívesen vesz részt a felkészítő órákon.
— Mi most is arra buzdítjuk a nyolcadikosokat, hogy vegyenek részt a felkészülési folyamatban, mert ez az ő javukat szolgálja. Ahhoz ugyanis, hogy abba a középiskolába iratkozhassanak be, amelyikbe szeretnének, nem elég csupán az eddig elért tanulmányi átlag, hanem bizony az érettségi eredményét is figyelembe veszik. Ezzel az összetett vizsgával az oktatási minisztérium célja nem más, mint hogy felmérje az általános iskolát befejezett fiatalok tudásszintjét, s egyben az iskolák és a pedagógusok is megmérettetnek általa — zárta a beszélgetést De Negri Ibolya.
