Május 12-én Zomborban méltóságteljes megemlékezéssel tisztelegtek Herceg János emléke előtt születésének évfordulója alkalmából. A rossz idő ellenére is sokan gyűltek össze az író, műfordító és publicista sírjánál, a Szent Rókus temetőben. Tisztelői, pályatársai, valamint a vajdasági magyar kulturális élet képviselői közösen idézték fel Herceg munkásságát és személyiségét.

Móger Tímea köszönti az egybegyűlteket

Herceg János 1909. május 11-én született Zomborban. A jugoszláviai magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjaként életműve máig meghatározó a vajdasági magyarság kulturális emlékezetében. Regényei, esszéi, publicisztikai írásai és műfordításai generációk számára nyújtottak kapaszkodót, miközben munkásságában különös érzékenységgel örökítette meg a délvidéki magyar közösség sorsát, mindennapjait és történelmi tapasztalatait.

Az egybegyűltek

– Herceg János jelenti számunkra az itteni, nyugat-bácskai irodalmat – nyilatkozott dr. Silling István nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató. – Ő a mi írónk, ahogy mostanában fogalmaznak, a nagybetűs író. Halála óta megalakult a Herceg János Emlékbizottság, mely minden évben megemlékezik az íróról, és megalapította a róla elnevezett irodalmi díjat is. Ha a nyugat-bácskai, sőt, ha a vajdasági magyar irodalomról beszélünk, mindenképp említenünk kell az ő nevét.

Nemrég jelentették be, hogy a Herceg János-díj idei díjazottja a Magyarkanizsához kötődő Bicskei Zoltán lett, aki számos műfajban jeleskedik: filmrendező, grafikusművész, esszéíró.

A megemlékezést a Dunatáj Egyesülés szervezte. Az esemény nyitóbeszédét Sutus Áron mondta, aki hangsúlyozta, Herceg János a közösségi szolgálat fényességét, a meg nem ingatható hitet, a nemzeti ügyet, a délvidéki magyar közösséget képviselte, s mindenkori korparancsként testálta reánk, hogy e vidék magyarságát mi őrizzük meg.

Sutus Áron koszorút helyez az író sírjára

– Megemlékezünk róla, aki Mák Ferencet, a tavalyi Herceg János-díjazottat idézve „pontosan tudta, a kisebbségi sors megszámlálhatatlan kényszere kellett ahhoz, hogy ráébredjünk, teljesen magunkra vagyunk utalva, egyedül és kizárólag rajtunk múlik, hogy vállaljuk-e a saját sorsunk alakításáért folytatott küzdelmet” – hangzott el a beszédben.

Sutus Áron beszédet mond

Az író sírjánál több vajdasági magyar intézmény és szervezet képviselője helyezte el a kegyelet virágait. A Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében Dubacz Éva és Kanizsai Tamás koszorúzott. A Magyar Nemzeti Tanács nevében Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke rótta le tiszteletét. Jelen volt továbbá a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség részéről Sutus Áron elnök, illetve a megemlékezésen részt vett a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója, Antalovics Péter is.

Szlákó József és Cselenák Kornél

A Magyar Polgári Kaszinó elnöke, Szlákó József és ügyvezető titkára, Cselenák Kornél is koszorúztak. A szervező Dunatáj Egyesülés nevében Gellér Eszter és Szili Zsuzsanna, míg a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület nevében Gellér Enikő helyezte el az emlékezés virágait. A jelenlévők között ott voltak a nyugat-bácskai művelődési egyesületek képviselői, valamint számos helybeli tisztelő is.

A rendezvény a koszorúzás után kötetlen beszélgetéssel és állófogadással folytatódott a Laza Kostić Kultúrközpontban.

Gellér Enikő koszorút helyez a sírra 

Hugyik Richárd és Móger Tímea

Gellér Eszter és Szili Zsuzsanna

Kanizsai Tamás és Dubacz Éva koszorúznak