Közigazgatásilag Martonos Helyi Közösségének része, lakossága főként tejtermelésből és földművelésből él. A faluban nincs óvoda, iskola, bolt és templom sem, közösségi életre a 2017 februárjában átadott faluház ad lehetőséget.

Megtelt a közösségi tér

2013-ban önerőből rendezték meg a kishomokiak az első falunapot, melyre a külföldre vándorolt és a környező településeken élő egykori lakosok is hazatértek. A rendezvény sikerességén felbuzdulva úgy döntöttek, hogy aratás után évente megtartják a falunapot, ezzel is erősítve az összetartozást a helyiek és a kis falutól távolabbra került kishomokiak között.

— Kishomokon nincs idő azzal foglalkozni, milyen az élet a településen, hiszen mindenki reggel kezdi és este fejezi a munkát. A tejtermeléssel foglalkozók sehova sem tudnak elmenni, számukra nincs nyaralás sem, hiszen a jószág napi törődést igényel. Nem rossz Kishomokon élni, hiszen a közelben fekvő Magyarkanizsa és Kispiac is könnyen megközelíthető. Sosem foglalkoztam az elvándorlás gondolatával, és boldogsággal tölt el, hogy fiaim is az itthon maradást választották. Egyikük sajtkészítéssel foglalkozik, a másik a földekben dolgozik, mi pedig a tejtermelés mellett besegítünk nekik, ahol tudunk. Ha valaki szeret és akar dolgozni, az nehezen, de meg tud élni — mondta a falunap szervezője, Sors Endre, aki huszonnégy éve képviseli Kishomokot Martonos Helyi Közösségének Tanácsában.

Sors Endre (balról) és Horvát Gergely

A kishomokiak bármilyen kérdés esetén bizalommal fordulhatnak Horvát Gergelyhez, Martonos Helyi Közösségének elnökéhez, aki Martonoson kívül Kishomok sorsát is szívügyének tartja. Elmondta, hogy a faluban összefognak az emberek, például Dukai Miklós helyi juhász már több éve két birkát ajánl fel, melyet mesterszakácsok készítenek el, és ingyen osztanak szét a falunapra látogatók között. Beruházások ebben a kicsiny faluban is történtek, az elmúlt évben ugyanis Magyarkanizsa Önkormányzatának köszönhetően aszfalt került a Dózsa György utcára, és mindannyian bíznak benne, hogy a közeljövőben az Akácos utat is aszfaltozzák. A tervek közé tartozik még a faluház fűtési gondjainak megoldása, mely esetén az épületet télen is megtölthetnék tartalommal.

Az ostorkai származású Nagy Ilona harmincnyolc évet élt Kishomokon, mielőtt 2008-ban Horgosra költözött.

— Nagyon jó volt itt élni, akkor még jobban összetartottak az emberek. Sokkal többen laktunk a faluban, az iskolánál mulatságokat szerveztek, ahova más településekről is érkeztek szórakozni vágyók. Lányom születési évében kilenc kisbaba született a településen. Gyakran visszajárok a faluba, rokonaim, barátaim élnek itt. Ha lenne rá lehetőségem, szívesen laknék újra Kishomokon — mondta Nagy Ilona.

A hazalátogatókat és a helyieket Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere köszöntötte, jelképesen kalapot emelve mindazok előtt, akik minden évben megszervezik a falunapot, és igyekeznek összetartani a kisközösséget. Kiemelte, ahogy eddig, úgy a jövőben is támogatják a kis falu rendezvényeit, törekvéseit. A művelődési műsorban a martonosi Testvériség Művelődési Társulat szakcsoportjai léptek közönség elé, majd Gutási Ákos horgosi plébános szabadtéri szentmisét celebrált. A kishomoki falunap zenés mulatsággal folytatódott.