A neoavantgárd kiemelkedő képviselője 2022-ben ünnepelte a 80. születésnapját. Mi sem lehetne méltóbb mód az ünneplésre, mint egy válogatáskötet megjelentetése. Így az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában meg is született 2022 nyarán a 294 verset tartalmazó válogatáskötet, az Idővitorla. A versanyagát együtt válogattuk és szerkesztettük Ladik Katalinnal, aki határozott elképzelésekkel vágott bele a közös munkába, ami számára is rendhagyó volt, hiszen korábban majdnem mindegyik kötetét saját maga szerkesztette, állította össze. Egy ízig-vérig ladikos könyvet tarthat a kezében az olvasó, hiszen a címválasztás is a költő érdeme, valamint a borítón a Larghetto espressivo című képverse látható.

A kötet hat ciklusból épül fel, és külön ajándék az olvasónak a Lilith című, mely a költőnő újabb verseit tartalmazza. A könyv utószavát Hózsa Éva írta, aki arra is kitért, hogy Ladik Katalin versei mennyire aktuálisak ma is, és azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a költőnő versvilágát alkotó szövegek mindig is azok voltak, azok lesznek. A hatvan év versanyagából egyértelműen érződik, hogy az a fajta bátorság, hitelesség, kendőzetlenség, amelyet a költőnő a pályája elején célként tűzött ki maga elé, az évek alatt nem kopott, nem tűnt el. A szürreális képek az újabb szövegekben ugyanolyan frissességgel lüktetnek, mint a korai költeményekben. A születés- és halálversek, az erotikától túlfűtött, az identitáskereső, a más szerzőknek írt, rájuk emlékező versek találkozása a bibliai motívumokkal, a népköltészet hatásával egy rendkívül izgalmas és sokoldalú költői világot teremtenek. Az Idővitorla összegyűjtött versei nem időrendi sorrendben követik egymást, és a különböző korszakok eltérő hosszúságú versei megakadályozzák, hogy a csaknem négyszáz oldalas gyűjteménykötet monotonná váljon. Így vegyülnek el a rövid történetekként is olvasható prózaversek a kötet sűrű szövésében. A játékosság, a fájdalom, a visszatekintések gazdag költői képek, képzettársítások útján jutnak kifejezésre.

A kötet borítójának élénkzöld színe szinte hívja, csalogatja az olvasót, hogy vegye kézbe, olvasson bele, majd óhatatlanul merüljön el ebben a részegítő versfolyamban, mely egyszerre gyógyulás, zuhanás, rítus, extázis.