A könyvet, az írott szót ünnepelték csaknem egy héten keresztül a szegediek. József Attila születésének századik évfordulója tiszteletére, valamint a Tisza-parti város nagy szülöttének - Juhász Gyulának - április 4-i születésnapjára Betűvetés elnevezéssel nyílt meg az I. Szegedi Könyvkiállítás és Vásár. A szabadkaiak által is jól ismert Mars téri autóbusz-állomás tőszomszédságában lévő Piac- és Vásárigazgatóság úgynevezett U-pavilonjában mintegy 60 magyarországi és külhoni kiadó hozta el legújabb könyvtermését.
Hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a város az első ilyen könyvünnepnek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maga dr. Botka László polgármester írt rövid lírai hangú bevezetőt a rendezvény meghívójául szolgáló ízléses és tartalmas katalógusban. A látványos megnyitóünnepségen a város vezetőin kívül megjelentek és méltatták e dicséretes kezdeményezés létrejöttét a szegedi művészeti élet jeles képviselői is. Tóth Béla, József Attila-díjas író például azért tartja jelentősnek a kiállítást, mert végre a ,,könyvnek is van saját fesztiválja”, tudniillik eddig csak sör-, bor-, grill- és egyéb fesztiválokat tartottak a városban, ezentúl az írott szóról is megemlékezhetünk évenként egyszer... Fontosnak tartotta kiemelni, hogy - noha nem teljes számban - sikerült Szegedre elhozni az elcsatolt területek irodalmi alkotásait, s így alkalmat adni a honi olvasónak a velük való megismerkedésre.
Dr. Majzik István, a kiállítás ötletgazdája, aki egyébként a Bába és Társai Kiadó ügyvezető igazgatója, a Hét Napnak adott nyilatkozatában elsősorban azt emelte ki, hogy 60 kiadó hozta el termését Szegedre. A szépirodalom mellett itt vannak a tankönyvkiadók, a hitélettel foglalkozó könyvek kiadói, de szép számban találhatunk itt gyermekirodalmat, képzőművészetet, idegenforgalmi szakkönyveket, a közelmúlt történelmét feldolgozó műveket is.
Dr. Majzik István elmondta, hogy a rendezvényen Ölelő karunkban címmel szervezték meg a külhoni irodalom bemutatkozását. A kétórás műsorban a határon túli irodalom reprezentánsainak kellett volna bemutatkozniuk, ám különféle okokból kifolyólag ezen nem vettek részt a kárpátaljai és a vajdasági kiadók. Szép számban jelentek meg viszont Erdélyből és a Felvidékről. E műsor keretében mutatták be Tóth József kolozsvári író Szenátor voltam című történelmi életírását, amely nagy sikert aratott a szegediek körében. A felvidékiek közül a pozsonyi, dunaszerdahelyi, kassai, komáromi könyvkiadók jöttek el a szegedi rendezvényre, de megjelent egy stuttgarti érdekeltségű magyar kiadó is, amely német és magyar nyelvű könyveket publikál.
A szegedi könyvkiállítás és vásár azért nem maradt ,,délvidéki vonatkozású,, szerző és könyv nélkül. Pásthy Júlia, palicsi származású, Bródy Sándor-díjas írónő, Belvárosi életképek címmel a napokban megjelent könyvét ismerhette meg a közönség.
Pál Ildikó, a Szegedi Vásár és Piac Kft. rendezvényszervezője elégedett a kiállítás és vásár sikerességével, de hozzáteszi, hogy a már taglalt hiányosságon kívül, jelesül, hogy nem minden határon túli magyar környezetből érkeztek kiállítók, kifogásolja a szegediek és környékbeliek meglehetősen passzív hozzáállását. ,,A nagyszámú értelmiség és a mintegy 30 ezer egyetemista városában a könyv iránti vonzalomnak, érdeklődésnek jóval magasabb szinten kellene kifejezésre jutnia. Igaz, teszi hozzá, ez az első ilyen rendezvény, levonjuk a szervezésből adódó tanulságokat, s a jövőben még hatékonyabb, sikeresebb kiállítást és vásárt szervezünk majd.” Pál Ildikó nehezményezte azt is, hogy a sajtó igen lagymatagon kezelte e kulturális rendezvényt, továbbá az iskolák, a művelődési intézmények, az egyetemek sem vettek részt olyan mértékben e megmozdulásban, amint azt egy ilyen léptékű városban el lehetett volna várni tőlük. Ennek ellenére bíznak abban, hogy a színvonalas kísérőrendezvények, amelyek idén is nagyszámú érdeklődőt vonzottak, a jövőben még több látogatót csalnak majd az U-pavilonba.
A szegediek egyébként hagyományteremtőnek szánták a Betűvetést, amelyet a jövőben is minden év tavaszán megtartanak majd.