A Radnóti Biennálé ötvenegy éves múltra tekint vissza, a Radnóti-díjat 1971-ben alapította a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság. A díjalapítás céljai között a mártír költő emlékének ápolásán túl a kortárs magyar költészet támogatása, népszerűsítése, valamint az irodalmi alkotók munkájának segítése is szerepel.

A Győrben minden második év novemberében megrendezett országos versenyen két kategóriában érdemelhető ki a Radnóti-díj: az előadói díj az ország legjobb felnőtt amatőr vers- vagy prózamondóját, a pedagógusdíj az irodalmat népszerűsítő, köztiszteletben álló személyt illeti. A verseny két csoportban folyik: a 16—21 évesek az ifjúsági kategóriában a Radnóti-diplomáért, míg a felnőtt versmondók a Radnóti-díjért indulnak.

Fotó: Facebook

A pandémia miatti kényszerpihenő után négyéves kihagyással rendezte meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Radnóti Biennálét, azon belül a XXVII. Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Versenyt. A rendezvény védnöke dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere volt. A Radnóti Biennálé támogatója Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kulturális Államtitkársága.

Az esemény rangját jelzi, hogy ide csak a Kárpát-medencei és az országos vers- és prózamondó versenyek győztesei kapnak meghívást. Vajdaságból a Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozó legjobbjait illeti meg ez az elismerés. A versenyek versenyének is nevezett rendezvényre Hajvert Ákosnak, a VMPE elnökének a kíséretében hét fiatal érkezett: Jaksa Dominika, Kőműves Csenge, Szabó Rebeka, Sziveri Emese, Tóth Katarina, Vajda Noa Pálma (középiskolások) és Kerekes Zalán. Utazásukat a Magyar Nemzeti Tanács, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete támogatta.

Az előadóknak három művel kellett készülniük: egy Radnóti-verssel, prózával vagy műfordítással, valamint a teljes magyar irodalomból két verssel, melyek közül az egyiknek klasszikus, a másiknak élő költő alkotásának kellett lennie.

A negyven fellépő teljesítményét a zsűriben a Magyar Versmondók Egyesületének négy Radnóti-díjas művésze bírálta el: Lutter Imre előadóművész, költő, a zsűri elnöke, Pataki András rendező, kulturális helyettes államtitkár, Tóth Zsóka előadóművész, közművelődési szakember és Wiegmann Alfréd rendező. A verseny házigazdája Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Versmondók Egyesületének oktatási alelnöke volt.

A résztvevők ellátogattak Abdára, Melocco Miklós Radnóti-szobrához, ahol 1944. november 4-én vagy 9-én (a pontos dátum nem ismert) a költőt és társait agyonlőtték a magyar nyilasok. A program részeként bemutatták a nagyközönségnek a december elejére könyvesboltokba kerülő kötet különlegességet, a Triangulumot, mely Devecsery László, Lovass Adél és Lutter Imre asszociációs verseinek vadonatúj gyűjteménye.

A XXVII. Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Verseny eredményei:

A versmondókat felkészítő tanároknak, irodalmat népszerűsítő személyeknek járó Radnóti-díjat Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója vette át. 

Ifjúsági kategóriában a különdíjat Haszonics Anettnek, míg a felnőtt kategóriában Péteri Istvánnak, Varga-Bodó Anitának, Árvai Péternek, Csiha Mariannának, Horváth Péternek és Kotán Sándornénak ítélték oda.

Az ifjúsági kategóriában az első helyezést és a Radnóti-diplomát Petrov Kata nyerte el, a második és a harmadik díj pedig Vajdaságba került, hisen a topolyai Szabó Rebeka és a muzslyai Sziveri Emese érdemelte ki.

A felnőtteknél 2022-ben a legjobb versmondónak járó Radnóti-díj tulajdonosa Tóth Benedek Ernő, második Horváth Róbert, harmadik a vajdasági, óbecsei Péter Lea.