Zombor főtere - Szabó Attila fotója

Egy évvel ezelőtt, ebben az időszakban, fekete zászló lengett a zombori Magyar Polgári Kaszinó homlokzatán. A vezetőség a gyászlobogóval fejezte ki hangulatát és véleményét a sikertelen anyaországi népszavazás miatt. Amikor legutóbb Zomborban jártunk, akkor is hallottuk azt a megfogalmazást, hogy a szórványmagyarság hármas koporsóban érzi magát. Az egyikbe a velük együtt élő szerbek zárták őket, a másikba az anyaország, a harmadikba pedig az itteni, de tömbben élő nemzettársaik. Kemény, de elgondolkoztató szavak.
A Zombori Polgári Kaszinó Egylet 1867-ben alakult meg. Lássuk az alapszabályzatának első paragrafusát, amely az alapítás évéből származik, és a célokat foglalja össze. ,,A polgári osztályban a közszellemet emelni és annak szellemi mívelődését elősegíteni, miáltal az kívántatik eléretni, hogy kölcsönös eszmecserék, a tapasztalások és ismeretek egymássali közlése következtében a kereskedés és ipar, általában minden korszerű és közhasznú dolog elősegítessék és emeltessék, ezen egylet által a közönség egykori érintkezés folytán szorosabban összekapcsoltatván a társas élet emeltetik, hírlapok megszerzése által a mívelődés és jóízlés terjedése elősegíttetik és általában a társas életben a jó és hasznos a széppel egyesíttetik.' Valami hasonlón ügyködnek most a kései utódok is, megpróbálják egyesíteni a szépet és a jót a hasznossal.
A Magyar Polgári Kaszinó udvarában mesterekkel találkoztunk, akik szinte már az utolsó simításokat végzik egy új létesítményen. A befejezéséhez közeledő építkezés október közepén kezdődött. Az intézmény két új helyiséggel bővül, amelyeknek a bérbe adásából szeretnék megvalósítani további elképzeléseiket. Kollár Béla, a Kaszinó ügyintézője elmondta, hogy a munkálatok abból a pénzből folynak, amelyet az Illyés Közalapítvány meghívásos pályázatán nyertek el.
- Többféle variáció került szóba a támogatás felhasználására. Az egyik az volt, hogy a meglevő épületet tatarozzuk, szigeteljük, újjávarázsoljuk, a másik, hogy csatlakozzunk a városi gázvezetékre. A Magyar Polgári Kaszinó és az Illyés Közalapítvány vezetősége végül a harmadik ötlet mellett döntött, hogy két üzlethelyiséget alakítunk ki, amelyeknek a bérbeadása további pénzt hozna, biztos és állandó jövedelemforrást jelentene. Abból tovább csinosíthatjuk az épületet, esetleg a gázvezeték is megvalósulhat. Amit renováltunk, az tulajdonképpen egy fáskamra volt, de az utcai fronton helyezkedik el, ezért felel meg üzleti tevékenységnek. Ötmillió forintnak megfelelő eurót kaptunk, amit átváltottunk dinárra. Elegendő lett volna, de az engedélyek miatt nem tudjuk teljesen befejezni. Ez védett terület, különféle dokumentumok kellettek Újvidékről, a Műemlékvédelmi Intézetből, a zombori illetékek is jóval drágábbak lettek, mint ahogyan számítottuk, éppen azért, mert utcai részre vonatkoznak. Mivel nem fértünk bele a kapott keretbe, most szeretnénk megegyezni a bérlővel, vagy valamilyen más módot találunk arra, hogy kulcsrakész állapotba hozzuk. Ilyen rövid idő alatt lehetetlen pénzt szereznünk, inkább kiadnánk, amilyen gyorsan csak lehet.
Kollár Béla örömmel tette hozzá azt is, hogy az épület még nem készült el, de már vannak érdeklődők. Az egyikkel már folynak a tárgyalások, s ha vállalja, hogy befejezi a munkálatokat, a ráfordított pénzt pedig a ,,kaszinósok' levonják a lakbérből, akkor már ebben a hónapban beköltözhet.
Az egyesület szakcsoportjai az év utolsó hónapjában is szorgalmasan dolgoznak. Az óvodásokkal, valamint az általános iskola első és második osztályosaival várják a Mikulást, a gyerekek csomagot kapnak, a nemrégiben alakult kézimunkacsoport december közepén kiállításon mutatkozik be. Vendégül látják a nagykikindai Egység Művelődési Egyesület színészeit, akik a Biedermann és a gyújtogatók című darabot adják elő, amivel az idén megnyerték a vajdasági magyar amatőr színjátszószemlét. Bizonyára nagy sikert aratnak majd a bácskertesiek is, akik a Lúdas Matyival érkeznek. Megtudtuk azt is, hogy rendhagyó, úgynevezett családi szilveszterezésre készülnek. Ez azt jelenti, hogy azok a házaspárok is jöhetnek, akik nem tudják kire bízni a gyerekeiket. Ha elég gyermek lesz, akkor nekik külön teremben rendeznek diszkóestet, hogy a szüleik zavartalanul szórakozhassanak. Ilyesmiben ugyan még nincs tapasztalatuk, de remélik, sikerül.
A Magyar Polgári Kaszinó udvara sajátos emlékhellyé alakult át az utóbbi időben, ami különleges hangulatot ad a helynek. A falakon két emléktábla található, az egyik Schweidel József aradi vértanúé, a másik a Nyitott Távlatok adománya, mivel Zomborban is fogadták egy rövid időre az 1956-os menekülteket. Schweidel József honvéd tábornok Zomborban született 1796-ban, vagyontalan német polgári családban. A város neki emelte az első köztéri szobrot, amely egykor a Megyeháza előtti téren állt, de szétverték. A szülőházán emléktábla is volt, de eltűnt. A mostani Schweidel-tábla az elképzelések szerint csak ideiglenesen van az udvarban, tervezik a kihelyezését, de még nem kaptak rá engedélyt. Az aradi vértanú szülőháza egyébként jelenleg általános iskola. Az emlékhelyet kopjafával a temetetlen halottaiknak létesítették. Azt mondják, ha nem lehet máshol, akkor legalább itt emlékeznek meg róluk. Szerencsére, maga az épület a civil szervezet tulajdonában van. Amikor körülnéztem, már akkor feltámadt bennem az érzés, amit később mások is megerősítettek, hogy a Magyar Polgári Kaszinó udvara ,,védett' hely, oázis, ahol az azonosan gondolkodók zavartalanul gyülekezhetnek, emlékezhetnek. Az avatatlan szemektől, rosszindulatúan vélekedőktől elzárva. Ha másként nem lehet!