Harc a magasabb ligáért

Harc a magasabb ligáért

Az 1913-ban alakult kishegyesi Egység Labdarúgóklub az ’50-es években élte az aranykorát, amikor a csapat a Vajdasági Ligában szerepelt, színeiben pedig olyan egyéniségek rúgták a bőrt, mint Csőke András — Bandi, Tóth, Bacsa, Szilágyi, Baranyi, Komáromi, Dudás…

A kiváló játékosok közül a Spartacusban próbajátékon szerepelt Csőke emelkedett ki, aki a pálya bármely részén bevethető volt: ha kellett, beállt a kapuba, vagy éppen csatárként rugdosta a gólokat, illetve hátvédként is képes volt kiváló teljesítményt nyújtani. Később a Đinđić, Đurović, Ferenc István, Kovács Róbert fémjelezte csapat remekelt a mérkőzéseken, majd a ’80-as évek végén, Ország Miklós visszatérésével újra egy olyan együttes formálódott, amelyről még ma is gyakran beszélnek a helyiek. A hullámvölgyek az Egységet sem kerülték el, így a csapat a Vajdasági Liga után több évig ingázott a Bácskai, a Szabadkai Körzeti és a Topolyai Liga között.

Jelenleg a legalsó osztályban, a Topolya—Kishegyes—Verbász—Óbecse—Szenttamás Községközi Ligában focizik az Egység, ahol a főleg hazai erőkből álló együttes az őszi bajnok Tomislavci mögött két ponttal lemaradva, a 2. helyen zárta a bajnokság első részét. Nem elégszik meg azonban ennyivel, hiszen az Egységnek nem az úgynevezett betonligában a helye.

— Az elmúlt idény tavaszi részében megerősítettük a csapatot, majd most nyáron még néhány színvonalas játékost igazoltunk. A keret erősségét nézve egyértelmű, hogy fel kell jutnunk a magasabb osztályba, viszont ebben a ligában semmi sem biztos, hiszen rengeteg tényezőtől függ, melyik csapat örülhet a végén. A téli szünetben két-három erősítést tervezünk, egy középső védőre nagy szükségünk lenne, hiszen több gólt megszakításból kaptunk, továbbá egy jó középpályást és csatárt is szívesen látnánk sorainkban. Mindent megteszünk, hogy a következő idényben már magasabb ligában focizzon az Egység — mondta Baranyi Béla, az Egység elnöke, a felnőttcsapat vezetőedzője.


Baranyi Béla és Rápóti Zsolt

A kétpontos hátrány nem ledolgozhatatlan, hiszen amellett, hogy a csapatnak +27-es a gólaránya, az sem elhanyagolandó, hogy a közvetlen riválisok közül a Tomislavcit és a torzsai Budućnostot hazai pályán fogadják a kishegyesiek, viszont a Mladost Radost ellen Szenttamáson mérkőzik a csapat. A többi meccsen szinte borítékolható a három pont, habár ilyet nem ildomos kijelenteni, hiszen ebben a ligában a szerencsének és egyéb tényezőknek is óriási szerepük van.

— Lehet, hogy én vagyok az egyetlen Kishegyesen, aki nincs teljesen megelégedve ezzel az eredménnyel. A játékosok mindent megkapnak, nekik csak a három pont megszerzése a dolguk. Természetesen nem rossz eredmény az őszi bajnok mögött mindössze két ponttal lemaradva a másodiknak lenni, de ennél lehettünk volna jobbak, és minden meccset megnyerhettünk volna. A Budućnost elleni idegenbeli 2:2 esetében a fiúk mentségére szóljon, hogy kapusunk hiányzott a mérkőzésről, és egy játékos állt be védeni. Tomislavci teljesen más történet. A hazaiak mindig a fogat fogért elv szerint lépnek pályára ellenünk, és mindent megtesznek, hogy keserű szájízzel és sajgó bokával jöjjünk le a pályáról. Már a 3. percben gólt kaptunk, ami pszichikailag negatívan hatott a csapatra. Később küzdöttek, hajtottak a fiúk, de többre nem tellett. Viszont Torzsán nyerni kellett volna, még úgy is, hogy a hazaiak 2:0-ra vezettek, és onnan egyenlítettünk — mondta Rápóti Zsolt, a klub korábbi elnöke, jelenleg titkára.

Mindketten egyetértettek abban, hogy az első négy csapat kiemelkedik a kilenctagú mezőnyből, viszont olyan együttesek is vannak, amelyek gyakran mindössze 8-9 játékossal utaznak el egy-egy vendégszereplésre, ami nem tesz jót sem a ligának, sem a versengésnek, sem magának a labdarúgásnak.

A fiúk az őszi idény végeztével sem pihennek, hanem heti egy alkalommal a helyi általános iskola tornatermében készülnek a március végén, április elején kezdődő tavaszi idényre, és minden valószínűség szerint hamarosan a bácsfeketehegyi tornateremben is edzéslehetőséghez jutnak.

A már említett erősítések mellett a mérkőzésre látogató nézők létszámán is javítani szeretnének, hiszen ez a csapat nagyobb tábort érdemelne.

— A hazai meccsekre 30—50 néző látogat ki, ami elég kevés. Béla bácsival már többször elgondolkodtunk, mi lehet ennek az oka. Plakátokat szórtunk szét a község területén, de ez sem bizonyult elegendőnek, a nézőszám nem nőtt. Korábban azért nem látogattak ki sokan a pályára, mert nem volt helyi játékos a csapatban. Most szép számban játszanak kishegyesiek is, de így sincs több nézőnk. A Szabadkai Ligában 300-an is kilátogattak a meccseinkre. Ezért is harcolunk annyira a magasabb rangfokozatért, talán akkor újra elérhetjük ezt a számot — emelte ki Rápóti.

A körülmények, feltételek megvannak a magasabb ligához, most már csakis a csapaton a sor, hogy lépjen egyet felfelé.

— Kishegyes Önkormányzatának köszönhetően a lelátóra 250 műanyag széket szereltünk, hetente kétszer kistraktorral lekaszáljuk a füvet, illetve átfestettük az egész épületegyüttest, beleértve a kapufákat, a segédkapufélfákat és a bejárati kapukat is. A tavasszal a kerítések és a lelátó tartóoszlopai következnek. Célunk, hogy minél több szülő hozza ki a pályára a gyermekét, és maradjanak is itt addig, amíg a kicsik sportolnak. A pálya a falué, mindenkié. Az önkormányzat és a Szerb Atlétikai Szövetség gerelyhajításra, távolugrásra alkalmas nekifutót és a súlylökéshez használt dobókört épített a pálya mellett, atlétáink nagy örömére. Tartományi támogatásból hamarosan lecseréljük a már igencsak elavult villanyvezetéket. A TSC Labdarúgó Akadémiával kötött szerződés értelmében 60 000 dinár értékű sporteszközöket kapunk, és két edzőt alkalmazunk, akinek bérét az akadémia fizeti. Elégedettek vagyunk, hiszen a kapu mögé labdafogó hálók kerültek, és az ígéretek szerint hamarosan műfüves pályát is építenek nekünk. Csapatunk összetartó, játékosainkat minden hazai mérkőzés után vacsorával vendégeljük meg, amit a környéken kevés csapat tehet meg — mondta Baranyi.

Az Egység keretében két pionírcsapat működik. A 15 éven aluliaknál generációváltás történt, hiszen tíz fiatal „kiöregedett”, helyükre még fiatalabbakat építenek be az edzők, akik a TSC edzéstervei szerint dolgoznak. A Baranyi Béla által vezetett csapat négy győzelemmel, egy döntetlennel és két vereséggel zárta a bajnokság őszi részét, míg a Keszeg Antal által irányított 6 és 12 év közötti gyerekek nem neveztek be a pontvadászatba, ők különféle tornákon lépnek pályára.

A klub főtámogatója Kishegyes Önkormányzata, továbbá több magánvállalat, vállalkozó és magánember is segít, aki mind a szívén viseli az Egység sorsát.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg A Pálya Széléről rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Harc a magasabb ligáért
A Pálya Széléről
Facebook

Támogatóink