Egy nemzet akkor tud fennmaradni és erősödni, ha közösségben gondolkodik, ha az anyanyelvét, a hagyományát igyekszik megőrizni és átmenteni a fiatalabb nemzedékre. Mivel a régi lakodalmas szokások is lassan feledésbe merülnek, azokat sem árt feleleveníteni — akár egy tanfolyamon.
A muzslyai Amatőr Szakácsok és Hagyományápolók Egyesülete nemrégiben — a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával — vőfély- és koszorúslány-tanfolyamot indított. Célja a magyar lakodalmi szokások bemutatása és megtanítása a fiatalokkal.
Az első összejövetelen — a szervezők nagy megelégedésére — mintegy harminc helybeli, illetve tordai, lukácsfalvi, erzsébetlaki és nagybecskereki általános és középiskolás tanuló vett részt. A lányokkal és a fiúkkal Juhász Törköly Krisztina tapasztalt koszorúslány, valamint Szíveri László, Pálfi Ferenc és Kószó László helybeli vőfélymesterek foglalkoznak. Elmondásuk szerint az effajta „munkára” születni kell, hiszen aki vállalja, annak beszédesnek és hangulatteremtőnek kell lennie.
— Szeretnénk feleleveníteni és visszaidézni azt az időszakot, amikor a lakodalmat az utcában felállított sátrakban tartották, az eseményt pedig egyhetes felkészülés előzte meg. A nagy napon a vőfélyek és a koszorúslányok zeneszó kíséretében mentek a násznagyért, majd a főutcán fölvonulva kicsalogatták a falu apraját-nagyját. Manapság, talán a nincstelenség miatt, ilyesmire egyre ritkábban kerül sor — hangoztatták az „oktatók”.
A tanfolyam alatt a fiatalok magyar szakos tanártól és táncoktatótól is tanulhatnak. A szakemberek a több mint negyven vers és mondóka helyes kiejtésére, illetve a tánclépések elsajátítására buzdítják őket.
A jelentkezők fellépnek a november végén esedékes úgynevezett vizsgabálon, melyen a közönségnek és a tapasztalt helybeli, illetve környékbeli vőfélyeknek, koszorúslányoknak mutathatják be a tanfolyamon megszerzett tudásukat.
