A szerényebb eredmények nemcsak az eddigi pálya gyenge minőségének tudhatóak be, hanem annak is, hogy a legjobb szabadkai atléták Újvidéken, Belgrádban vagy Magyarországon folytatják egyetemi tanulmányaikat, és az ottani klubok színeiben versenyeznek.

— Egykori atlétáink a nálunk szerzett tapasztalatokra és a négy edzőtől kapott alapokra bátran építhetnek. Mindannyian a bővebb válogatottkeret tagjai, és a jobb anyagi feltételekkel működő klubokban jobban fel tudnak készülni a rájuk váró megmérettetésekre. A mi egyesületünkben az idei évben mostoha feltételek uralkodtak, az idény egy részében az öltözőben és az edzőteremben melegítésünk sem volt, a pályánk állapotára pedig kár a szót fecsérelni. Az országos atlétikai szövetség ranglistáján egy kissé hátrább kerültünk, de feltételeink javulásával a következő év végén minden bizonnyal előrébb szerepelünk majd.

A kedvezőtlen körülmények ellenére azért a kiváló eredmények az idén sem maradtak el. A fiatalabb pionírok (11—12 évesek) mezőnyében Minja Kopunović 507 centimétert ugrott távolba, és ezzel az országos bajnokságon bronzérmet szerzett. Ezután 60 méteren is rajthoz állt, ahol 8,75-tel ugyancsak a dobogó harmadik fokára állhatott. A 2003-ban született Nina Crnković ugyanezen a távon 8,74-es eredménnyel ért célba, így a 15 évesek között ő is érmet szerzett. A 14 éves fiúk mezőnyében Maksim Puškar 300 és 800 méteren is országos bajnoki címet nyert, az országos mezeifutó-bajnokságon pedig a dobogó második fokára állhatott. Edzőpartnere, Dario Bašić Palković mindkét távon közvetlenül Maksim mögött zárta a futamokat. A serdülőkorú Jovana Vukas 400 méteren 58,24-gyel bronzérmet nyert, 100 méteren pedig 12,63-mal szintén előkelő helyezést ért el. A felnőttek között Dijana Šefčić hozta a tőle megszokott eredményeket, hiszen a rutinos hölgy súlylökésben és diszkoszvetésben is országos bajnok lett, és ezzel immár huszonnégy országos bajnoki titulussal dicsekedhet. Emellett a Balkán-bajnokságon is képviselte Szerbiát. A veteránok közül Kasziba Szilveszter a tartományi bajnokságon ezüstöt nyert, valamint a Balkán-bajnokságon is dobókörbe állt, akárcsak Sinkó Árpád, aki ugyancsak a Balkán-bajnokságon képviselte a szabadkai és a szerbiai színeket. A súlylökés népszerű szám a klubban, mivel három fiatal tehetség, Tea Majstorović, valamint a gunarasi Csorba Tamás és Csorba Orsolya is eredményes évet zárt. Tamás súlylökésben a 2., kalapácsvetésben pedig a 3. helyen végzett az országos bajnokságon.

— A versenyzőkkel négy edző: Zvezdan Kalmar, Bela Evetović, Blanka Kubatović és Kőrösi József foglalkozik, akik közül csak Kőrösi a hivatásos edző, tehát a községtől csak ő kap fizetést. A többiek a tagsági díjból befolyó összeg révén részesülnek némi juttatásban. Szeretnénk, ha még legalább két edzőnek lenne biztos fizetése, a legjobb pedig az lenne, ha mindhárman felkerülhetnének a fizetett edzők listájára.

A klub régi vágya teljesül, hiszen december 5-én átadják a felújított városi stadiont, a teljesen új atlétikai pályával.

— A szerb kormány 67 millió dinárt különített el a stadion felújítására, melybe az atlétikai pálya is beletartozik. A pálya alkalmatlansága miatt egyébként évtizedekig nem rendezhettünk versenyt Szabadkán. Ahhoz, hogy az atlétikának újra becsülete legyen, a gyerekeknek színvonalas versenyeket kell látniuk. Szeretnénk minél több fiatalt sportolásra ösztönözni, elmozdítani őket a számítógép és a táblagép elől. A klub egyik alappillére a gyermekatlétikai program, melyet Kőrösi és Kalmar vezet, én csak besegítek a munkába. Az iskolai testnevelésórákon a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által kiírt program szerint fejlesztjük a gyerekek gyorsaságát, koordinációs készségét, robbanékonyságát és ugrókészségét. A mai gyerekek egyre elhízottabbak, nagyon keveset mozognak, mi pedig a tornaórákat játékos módon vezetjük. Két oktatási intézmény kapcsolódott be a programba, mégpedig a Széchenyi István és a Kizur István Általános Iskola. Minden gyereket bevonok a munkába, a kétballábasakat és a ducikat is. A gyerekek a foglalkozás során kitartóbbá válnak, megtanulnak egymásért küzdeni, és a csapatszellem is erősödik bennük. A Széchenyi István Általános Iskolából külön köszönet illeti Kobleher Lenkét és Poljaković Gyöngyit, a Kizur István Általános Iskolából pedig Papp Izabellát, Soós Istvánt és Arnold Angélát, akiknek a segítsége nélkül a projektumot nem tudnánk végrehajtani. A program nemcsak az atlétikának nyújt széles alapot, hanem olyan készségeket is fejleszt, amelyeket a gyerekek más sportágakban is hasznosítani tudnak.

Az atlétikapályán kívül — mely kék-fehér színekben pompázik majd — felújítják az öltözőket, valamint új sportszereket (diszkoszokat, gerelyeket, szivacsokat, elrugaszkodó léceket, rudakat, gátakat) is kap az egyesület. A bírói szervezet eddig a klub keretében működött, a közelmúltban viszont megalakult a Szabadkai Atlétabírók Szervezete, melynek eddig mintegy negyven tagja van.

A klubot főleg Szabadka Önkormányzata támogatja, a városi kasszából évente 560 000 dinárt kap az egyesület, ez az összeg a versenyekre való utazást fedezi. Az egyetlen fizetett edző juttatásáról is az önkormányzat gondoskodik. Ezenkívül néhány támogatója is van az egyesületnek, illetve a szülők is rengeteget segítenek, akik gyakran saját autóval viszik a gyerekeket a versenyre.

Az új pálya létrejöttével lehetőség nyílik versenyek szervezésére. A Spartacus jövőre pályázatot nyújt be az országos serdülőbajnokság és -kupa megrendezésére, a hosszú távú célok közé pedig a B osztályú felnőtt-Európa-kupa tartozik, melyen a nyolc válogatott mezőnyében a szerb is fellépne. Fontos cél még a gyermekatlétikai programban részt vevő fiatalok klubban való tartása. Az egyesület vezetői minden versenyszámra külön edzőt alkalmaznának, de ez csak akkor lenne lehetséges, ha ezek a szakemberek megfelelően meg volnának becsülve. A legfőbb cél azonban a gyerekek sportra való nevelése, hiszen egészségük csakis így őrizhető meg.