Hálóba akadva

Hálóba akadva

A világháló létrehozása átírta az emberiség történetét.

Vannak ugyan árnyoldalai, és számos olyan honlapot is találhatunk, amelyen éppen az internet negatív hatásairól értekeznek. De ezekben az írásokban többnyire nem térnek ki arra, hogy a világháló nélkül maga az oldal sem jöhetett volna létre. Sok mindent forradalmasított, leegyszerűsített az internet használata. A benne rejlő lehetőségek felfoghatatlanul hatalmas tárházát még csak ezután lehet majd kihasználni.

Sok minden leállna, megszűnne, hatalmas gondok adódnának, ha tartósan használaton kívül kellene helyezni mindent, ami az internet segítségével működik. Ezért aztán egyáltalán nem véletlen, hogy ma már nemcsak a kapcsolattartás és a kereskedelem egy része, de a kémkedés, a megfigyelés, a bűnözés és a bűnüldözés is jórészt a világhálón történik. Egy kis túlzással azoknak is igazuk lehet, akik szerint a III. világháború is javában zajlik már, de nem a csatatereken, hanem az interneten.

Az I. és a II. világháború kitörésének dátuma „jeles” napként vonult be a történelembe. A harmadik „világégés” kezdetét nem hivatalosan 2017. május 12-ére tehetjük. Ekkor volt ugyanis, hogy egy nap alatt támadott meg egy ország 150 másikat. Ilyen pedig még sosem fordult elő azelőtt. Nem is fordulhatott, hiszen ilyen volumenű összehangolt támadást csak a világhálón lehetett lebonyolítani. Egy zsarolóvírus — több százezer gépet megfertőzve — jelentős fennakadásokat okozott óriáscégek és állami intézmények működésében világszerte. A támadás mögött — nemzetközi szakértők utólagos és egybehangzó véleménye szerint — Észak-Korea állt. Nem az észak-koreai hekkerek, hanem konkrétan az állam. Az USA, Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és más országok hivatalosan is kiberháborús agresszióval vádolták meg Kim Dzsongun elnököt.

Nem sokkal később — 2017 júniusában — a NotPetya vírust állítólag az oroszok indították útjára, a célpont pedig Ukrajna volt. Mellékesen azonban számos világcéget is elért a csapás, még a világkereskedelem is beleremegett. Sokatmondó, hogy mindkét szóban forgó vírus, azt rebesgetik, az egyik amerikai hírszerző ügynökségtől ellopott kiberfegyver alapján lett megalkotva. Kisebb-nagyobb intenzitással állítólag azóta is zajlik egyfajta kiber-világháború. De ezt hibrid hadviselésnek is nevezhetjük, mert noha a hadműveletek jó részének helyszíne a virtuális tér, néha a „hagyományos” eszközöket is bevethetik. Az iráni atomlétesítmények elleni hekkertámadások, illetve az a tény, hogy a Pentagon elméleti síkon már többször is jelezte, hogy egy kibertámadásra akár nukleáris fegyverrel is lehet válaszolni, csak azt jelzi, hogy a helyzet mennyire komoly.

Az internet nemcsak hadszíntérré változott, de a bűnözés terepévé is. A pénz-, adat- vagy információlopáshoz használható szoftverek is megjelentek, és kialakult egy új, digitálisan tevékenykedő bűnözői csoport, a kiberbűnözők rétege.

A kiberbiztonság kapcsán folyamatosan új jogi, technikai és szervezeti kihívásokkal kell szembenézni. Ezek abból a szempontból is különlegesek, hogy globális jellegűek, így nemzetközi összefogást, együttműködést feltételeznek. Egyike vagyunk azoknak az országoknak, ahol a legkevésbé cenzúrázzák az internetet — derült ki egy, a napokban közzétett felmérésből. Ez jól hangzik ugyan, de egyúttal azt is előrevetíti, hogy a jövőben újabb kihívásokkal, kockázati tényezőkkel kell számolnunk.


A nyitókép illusztráció (Pixabay.com)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Hálóba akadva
Nézőpont
  • Dr. Mészáros Zoltán
  • 2020.03.26.
  • LXXV. évfolyam 13. szám
Hálóba akadva
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2020.03.20.
  • LXXV. évfolyam 12. szám
Facebook

Támogatóink