Halloween — a rémület éjszakája
Brasnyó Zoltán
2020.10.29.
LXXV. évf. 44. szám
Halloween — a rémület éjszakája

Az október hagyományosan a horrorfilmek hónapja, amikor csatlakozva az amerikaiakhoz, itthon is szívesen öltöznek be a gyerekek, illetve faragnak tökvicsorit — és isznak tökös lattét — a derék vajdasági magyarok is. És nem mellesleg horrorfilmeket néznek, melyekkel kapcsolatban nálam a régi elv érvényesül: az újakat nem nézem, mert megijesztenek, a régiek közül pedig csak kevés öregedett jól. Akadnak azonban olyan horrorklasszikusok, amelyeket bármikor újra lehet nézni. Horroroktóber, vagy sem, a horror műfaja él és virul, nem megy sehová, legfeljebb a mi idegeink nem bírják már a rémisztgetést. 

Az ördögűző (The Exorcist, 1973)

Sokan ezt a filmet tartják minden idők legjobb horrorjának, a hatása pedig valóban megkerülhetetlen. A történet William Peter Blatty azonos című regényéből készült, és olyan, mindaddig csak szőrmentén boncolgatott elemeket hoz be a horrorba, mint a vallás, az agresszív szexualitás vagy a háborús traumák. De persze előkelő helyet kap a szülő és gyermek közti kapcsolat is, a generációs különbségek vagy éppen a felnőtté válás nehézségei. Nemcsak a cselekmény, de az idegeink is pattanásig feszülnek. El sem tudom képzelni, milyen reakciók övezték ezt a filmet 1973-ban: annyira brutális, erőszakos és nyers jelenetek vannak benne, illetve bizarr és véres pillanatok egész sora, hogy a gyanútlan nézők egy részét szinte biztos, hogy az idegösszeomlás határára lökte William Friedkin klasszikus horrorfilmje. Az Ellen Burstyn, Max von Sydow és Linda Blair főszereplésével bemutatott Az ördögűző ma már horrormérföldkő, mely nemcsak a nézőknek, de a horrorműfaj későbbi nagyjainak is megtanította, hogy mi az igazi borzongás.

 

Ragyogás (The Shining, 1980)

Stephen King határozottan utálta Stanley Kubrick egyik legismertebb filmjét, a legendás rendező ugyanis nem igazán tartotta tiszteletben a regényt, mely egyébként szintén egy horrormestermű a maga nemében. Kubrick világéletében a különcségéről volt híres, és a Ragyogás esetében is kiválóan egyensúlyoz a műfajok között. De azért félreértés ne essék, ez egy megkerülhetetlen horrorklasszikus. Már a díszletek, azaz a helyszín, a világtól elzárt szálloda is vérfagyasztó, a legijesztőbb viszont mégis az a tény, hogy az alkoholproblémákkal küzdő családapa veszedelmes pszichopataként fordul a családja ellen. Jack Nicholson mosolya a retinánkba ég, akárhányszor megnézzük a filmet. A Ragyogás azonban, a Stephen King-féle eredeti regénytől eltérően, sokkal többről is szól: egzisztenciális és művészi válságról, a rettegésről, mely egy mindenáron a sikerességet hajszoló férfiban ébred, ha a középszerűség jut eszébe.

 

A Dolog (The Thing, 1982)

Végül következzen az a film, amelyet a korabeli felnőttek nem értettek, a mai fiatalok pedig imádnak: John Carpenter klausztrofób testhorrorja, mely a mai néző számára a jóval népszerűbb A nyolcadik utas: a Halál hangulatát is megidézi. Az Északi-sarkon játszódó sztoriban amerikai és egyéb nemzetiségű tudósok néznek szembe egy földönkívüli lénnyel, mely sejtről sejtre másolja le áldozatait. Ezért folyamatosan kétely támad a többiekben, hogy aki velük van, vajon valóban ember-e. Hogy miért tudott ez a horrorfilm mindmáig élvezetes és ijesztő maradni? Éppen azért, amiért az egykor kézzel rajzolt karaktereket és pályákat tartalmazó videojátékok is, még a 3D-mánia előtt. A Dologban megcsodálhatjuk Rob Bottin kézzel készített, egyszerre ijesztő és undorító, mégis élethű maszkjait. A hófödte táj, a világvége-hangulat és a paranoia pedig szinte elviselhetetlen feszültséget okoz. Érdekesség, hogy a történet A Dolog esetében is jóval túlmutat magán: felsejlik a kor hidegháborús félelme, a belső ellenséggel vívott harc az Egyesült Államokban, de a tisztelgés is a ’40-es, ’50-es évekből származó, hollywoodi horrorklasszikusok előtt.

 

Képek: imdb.com

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Film rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..