Halak falakon, avagy a Zentropia új ruhája

Halak falakon, avagy a Zentropia új ruhája

Hal hal hátán, hal bicikli hátán, bicikli hal hátán...

Halaktól volt csendes és bicikliktől hangos a frissen felújított zentai Zentropia közösségi tér, a falaira ugyanis felkerültek a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti tagozatának alkotásai, melyek mind a Variációk egy bicikliző halra tematikára készültek. És hogy miért éppen erre? Miért ne? Na jó, egy logó is ludas ez ügyben.


Szabó Róbert felvételei

Aki még soha nem volt a Zentropiában (az egyrészt menjen el), vagy aki még soha nem kattintott a közösségi oldalára (tegye meg most), abban természetesen felmerül a kérdés: mit keres egy hal egy biciklin, micsoda furcsa képzettársításokat találtak ki már megint ezek a művészek? De a kiállítás alkotásain végignézve láthatjuk, hogy nagyon sokféle megközelítésből lehet láttatni egy halat, egy biciklit s a kettőt együtt. A Zentropia közösségi tér, kávézó logójában szereplő kerékpáron csücsülő halnak is biztosan tetszik, s örül neki, hogy nincs egyedül, megérkeztek halbarátai, most már lehet tekerni.

A kiállítást Gubik Korina képzőművész, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium szaktanára nyitotta meg, és elmondta, az ötlet nem tőlük származik, Fekete Ágnes vetette fel, hogy a bolyais diákok készíthetnének alkotásokat, melyek a felújított Zentropia falát díszítenék.

Lelkesek voltunk mi is, és a diákok is. Egy osztály, a 3. k munkái láthatóak ezen a kiállításon. A témát meg kellett szabnunk, mert különben túlságosan eklektikus lett volna az elkészült anyag. Vannak, akik nem szeretnek megadott témára dolgozni, s vannak, akik csak így tudnak. A témát a helyhez alakítottuk, így vettük alapul az Oláh Dóri által tervezett logót.

Korina elmondta, a Bolyai minden évben hagyományosan három tárlatot szervez, egy érettségi, egy tanári és egy évadzáró kiállítást, s az osztálya általában nem szokványos kiállítóterekben tette közszemlére munkáit. 2019-ben, amikor a Zentropia megnyílt, a tanárok üres üzlethelyiségekben nyitottak gerillakiállítást.

— Én egy kis üzlethelyiséget választottam, ahol régen alsóneműket árusítottak. Akkor ismertem meg Horváth Tamást (a Zentropia vezetője — a szerző megj.), és már abból a beszélgetésből lehetett sejteni, hogy lesz még közös projektumunk. Tamás elmesélte, hogy egy közösségi teret szeretne létrehozni, ahol a zentai fiatalok a kreativitásukat is ki tudják fejezni. Tavaly tavasszal majdnem meg is valósult valami, aztán mégsem, és most Ági rám írt. Ez egy olyan szak, ahol néha olyan feladattal is kell foglalkozni, amely nem a szakmátok, de felkértek rá, fizetnek érte, stb. Most csak azt kérték tőlünk, amit szeretünk csinálni. S közben mindenki pontosan azt kapja, amit szeretne. A Zentropia egy kiállítást, mi egy kiállítóteret, egy lehetőséget. S azért az nagy szó, hogy tizenhét évesen elmondhatjátok, hogy van egy olyan hely, ahova bármikor bejöhettek, elhívhatjátok a barátaitokat, s a falon a ti alkotásaitok lógnak.

A megnyitón Tóth Szilárd, a gimnázium egyik diákja, lapunk külsős munkatársa is szót kapott, és hivatalosan is megnyitotta a kiállítást. Beszédében a hal és a bicikli metaforájával játszott, körüljárta, bevilágított alá, körbeírta, kielemezte. Ebből idézünk:

— A hal és a bicikli annak a metaforája, ami itt most történik. Vannak olyan nyelvek, a legtöbb ilyen, amelyek bizonyos állatok mellé gyűjtőneveket rendelnek. Az angol nyelv ebben igen kreatív. Például a varjúra asszociációként a Murder of Crows kifejezést használja. A halakat pedig a school gyűjtőnévvel illetik. Egy iskolányi hal. Érdekes összefüggés... És most következzenek a tudósításaim egy alternatív világból. Politika: A Közigazgatási és Statisztikai Hivatal évértékelő tárgyalásai három nap után sikeresen zárultak. Az igazgató rövid, ám grandiózus beszédét az újság is lehozta. Így nyilatkozott: háromnapi izzasztó tárgyalás után azt a következtetést vontuk le, hogy a halak halad. Kritika: A Só és Víz folyóirat tegnap megjelent számában Hal Adár cikke ismét aratott. A csendes-óceáni ultrahangot sugárzó kommunikációs hálózat kiépítéséről ír. Egyes mozgalmak azt hirdetik, hogy nincs szükség külön kommunikációs hálózat kiépítésére, mert az diszkriminálná a bálnákat a halakkal szemben. A cikk a bálnák nézeteit helyezte előtérbe, eszerint ez őket nem érinti, mert ők emlősök. Sport: Ismét megrendezték a Tour de France-ot. Világszerte gyűltek össze versenyzők a biciklis futamra. Az idei esélyes egy csuka volt. Felkészüléséről a Fish Times magazin kérdezte: Mivel nem szeretek biciklizni, én csak úsztam — mondta. A versenyt évente több millióan követik kerek szemmel. Külföld: Kétéves nyomozás után az amerikai titkosszolgálat tegnap lekapcsolt egy kaliforniai kannibálcsoportot. A rajtaütés alatt három piranha (akinek nevét nem közölték) éppen szegedi halpaprikást főzött. Kultúra: A moszkvai Gerinchúrosok zenekar tegnap tartott koncertet Budapesten. Rengeteg vendég volt, egyikük így nyilatkozott: sokan jöttek el, csak úgy fértünk el, mint a heringek. Megint kultúra: a könnyűzene kedvelői örülhetnek, holnap fellép a világhírű angol zenekar, a Fish and Chips. Számai közt olyan slágerek szerepelnek, mint a Hello, Is It Me You’re Fishing For? vagy a Sushi. Hazai számokat is hallhatunk, mint a Szociálisan érzékeny hal. Rövidhír: Szomszédjától lopott biciklit a hatéves aranyhal. A károsult szerint: a szomszédom mindig is egy keszeg volt... Film: A nagy rendező újra horrorfilmmel botránkoztatta meg a közönséget. A nagy ho-ho-horgász és Az uszony vetítése után a Guardian újságírója a következő mélyenszántó kritikát fogalmazta meg: egész végig csak néztem, mint hal a szatyorban. És végül egy szemelvény: kiállítás nyílt a Tisza menti Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Akvárium diákjainak munkáiból. A bicikliző emberek címre hallgató kiállítás megnyitóját csak az kési le, aki meg sem nézi. 

Horváth Tamás, a Zentropia vezetője elmondta, egy picit maga is megilletődötten állt a kiállítás napján a fal előtt, hiszen végre a közösségi tér, a szórakozóhely is új köntösbe bújt, s első generációs bolyais diákként ő köszöntheti az alkotókat. Továbbra is szeretnék támogatni a fiatal tehetségeket azzal, hogy teret adnak annak, ami itthoni, ami szívvel, kézzel és lélekkel készül.

— Február 13-án szerettünk volna újranyitni, de nem készültünk el a munkálatokkal, s az influenzajárvány is közbeszólt, ezért toltuk el egy picit. A Zentropia 2019. május 10-én tárta ki először kapuit, akkor hat napunk volt a régi Zenből egy új helyet létrehozni, ami valljuk be, igen kevés. Karácsony körül éreztem azt, hogy muszáj a csapatnak egy kicsit pihennie, észhez térnie a hét hónapos hajrából, ezért zártunk be egy hónapra, s ez idő alatt újítottunk még a hely arculatán, hogy az egykor Oláh Dóri által megálmodotthoz közelítsük a kinézetet. Ezáltal lesz a Zentropia egész. Amikor annak idején felmerült ez a lehetőség, hogy nyissak egy új helyet Zentán, elgondolkoztam, hiszen nyilvánvalóan fogyunk, sokan külföldre költöznek, volt bennem egy óriási kétség, de ennél erősebben lüktetett bennem, hogy vissza kell jönnöm Vajdaságba, és csinálnom valami újat. Hogy mi a cél? Minél több fiatalt és persze időset befogadni, s elérni, hogy otthon érezzék magukat nálunk. Továbbra is lesznek koncertek, szervezni fogunk közösségi esteket s egyéb programokat, indítunk egy vitaestszerű sorozatot, melynek keretében meghívott vendégek veséznek ki egy-egy témát. Mérhetetlen hálával tartozom a munkatársaimnak, akik inkább családtagnak, csapattagnak nevezhetőek, nélkülük valóban nem sikerült volna. Ezért is közösségi tér a Zentropia. Mert én s a Malomfesztivál többi szervezője is közösségben gondolkodunk. Azt kívánom mindenkinek, hogy merjetek tenni, s belevágni dolgokba!

Ha tehetitek, ússzatok be (vagy bicajozzatok el) ti is a Zentropiába. Ne legyetek halvérűek.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink