A fő szervezők szerepét a pancsovai Petőfi Sándor MME tagjai vállalták, Rancz Károly elnök elmondta, nagy ünnepre gyűltek össze.

— Itt van a magyarság apraja-nagyja, legalább 300-an vettek részt a műsorban. Immár 27. alkalommal szervezik meg ezt az eseményt, de először templomban, mivel a székházunkat tatarozzák, így megkértük a katolikus egyház illetékesét, fogadjon be bennünket.   

A verseci Árvalányhaj vegyes kar

A pancsovai Borromeo Szent Károly püspök templom teljesen megtelt fellépőkkel, de nézőkkel is. Msgr. Gyuris László atya nem leplezte örömét. 

— Valóban úgy érzem, a templom méltó hely arra, hogy ennyi szép vallási, vagyis Jézusról szóló ének, játék, vers elhangozzon. Hálás vagyok minden fellépőnek, minden egyesületnek, akik a gyermekekkel, a fiatalokkal vagy az idősebbekkel erre a bemutatkozásra készültek. A karácsony az az ünnep, amelyről mindig tudunk valami szépet mondani, valamit hozzátenni. Több új vers, pásztorjáték volt, legalábbis én néhányat most hallottam először. Mindegyik más-más szöveggel, de egy a lényeg, hogy Isten eljött közénk.

A házigazdák énekcsoportja

A betlehemes találkozón jelen volt Kovács Elvira, a VMSZ elnökségének tagja, aki köszöntötte az egybegyűlteket.

— Rendkívül fontos, hogy Dél-Bánátnak, szinte a szórványok szórványának a művelődési egyesületei évről évre összejönnek mindig más-más helyszínen, és felelevenítik a karácsonyi szokásokat, illetve a betlehemi játékokat, mert ez erősíti ezt a régiót, ezt a közösséget. Egyedi esemény ez, ugyanis máshol Vajdaságban nem láttam ehhez hasonlót, hogy egy-egy régió összefogna, és egymást erősítve, egymásnak segítve próbálnák megőrizni a közösségüket, a magyarságukat, és közben szép lassan hangolódnak az ünnepekre.

A Dél-bánáti Karácsonyi Szokások és Betlehemes Játékok Találkozója a Magyar Nemzeti Tanács országos, kiemelt jelentőségű rendezvénye, ami azt is jelzi, hogy nemcsak a dél-bánsági magyarság, hanem a teljes vajdasági magyarság nagyon fontos eseményéről van szó — fogalmazott Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke.

— Kevés hasonló jellegű szemlére, találkozásra van lehetőség, amely a karácsonyi szokásokat és a betlehemes játékokat vonultatja fel. Vajdaságban Óbecse mellett a Dél-Bánát az, ahol ezt szívügyüknek tekintik és felvállalják. Mennyire csodálatos, hogy ez évről évre egy vándor jellegű összejövetel. Azt gondolom, hogy ennél szebb küldetése ennek az időszaknak talán nem is lehet, mint az ünnepvárás, az adventi készülődés, várakozás idejében bemutatni azt, hogy miként kötődünk hitvilágunkhoz, a Jézus-váráshoz, a téli ünnepkörnek a szokásaihoz, ami nemcsak a karácsonyvárást, hanem a különféle névnapokat, falujárásokat is lefedi. Nagy jelentősége van annak is, hogy ilyen módon nevelik fel a legújabb generációt a kis szórványközösségek. Azt hiszem, ez példaértékű, hiszen ezek az élő, egész embert kívánó szokások már mind jobban kikopnak a tömbmagyarság közegeiben is. Ez a rendezvény az egész Kárpát-medence vonatkozásában tudja hírét adni annak, hogy a vajdasági magyarság mennyire ragaszkodik a szülőföldjéhez, a hagyományvilágához, és mennyire szeretné nem elfelejteni és vissza is tanítani mindezt. Nem egyszerű küldetésről van szó, és évről évre meg is fogalmazzák, hogy fontos lenne kibővíteni ennek a szemlének a színességét. Itt arra kell gondolni, hogy minél több szokáshoz, hagyományhoz kötődő műsort állítsanak össze ezek a csoportok. Szerintem van még mit segítenünk mindebben, és erre teszünk ígéretet ebben az évben is.

Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja kifejtette, az MNT több szempontból is fontosnak tartja a karácsonyi ünnep dél-bánáti hagyományainak megismerését és a népszokások életben tartását.

— Elsősorban azért, mert a dél-bánáti szórványban élő magyarságnak a kapcsolatát erősíti, közösségi hálózatokat hoz létre, ismeretségeket szerez. A vajdasági, illetve a dél-bánáti magyarság hagyományainak megőrzése, élővé tétele fontos, és az idősebb generációk ezáltal tudják az ifjabbakat bevonni a művelődési egyesületek munkájába. A művelődési egyesületek pedig népesség- és nemzetmegtartó erőt, identitáserősítést jelentenek.

Első alkalommal érkeztek fellépők Nezsényből

A házigazdák, a pancsovai Petőfi Sándor MME Lángvirág és Pántlika énekcsoportja, valamint Kemény Mária népdalénekes lépett elsőként fel, majd a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület és a hertelendyfalvi református keresztyén gyülekezet Aprócska tánccsoportja, továbbá konfirmandus leányok mutatkoztak be. A kevevári Keve MME az anyanyelvápoló csoportjával és a népdalkörével készült erre az alkalomra, de a Desanka Maksimović Általános Iskola anyanyelvápoló csoportja is részt vett a programban. A torontálvásárhelyi József Attila Művelődési Otthon három műsorszámot adott elő, fellépett a Kéknefelejcs énekcsoport és a Ringató csoport, továbbá a Gyökerek népdalkör, valamint a fiatalok kecskézést mutattak be a hagyományápoló csoporttal. Ürményházáról a Zöldikék és a Harmatgyöngy asszonykórus alkalmi dalokkal szerepelt, valamint a gyermek színjátszók egy jelenettel érkeztek. Versecről a Petőfi Sándor MME Árvalányhaj vegyes kara lépett színre, Sándoregyházáról a Bonnaz Sándor MME Kéknefelejcs énekcsoportja adott elő alkalmi dalokat. Székelykevéről szólistaként hozott egy csokorra való dalt Papp Lea népdalénekes, valamint a Szalmaszál ME hagyományőrző csoportja is a közönség elé állt. A találkozó vendégeiként első alkalommal érkeztek fellépők Nezsényből. A Magyar Kultúrkör Vezércsillagok nevű csoportja adott elő betlehemes játékot.

A Kéknefelejcs énekcsoport és a Ringató csoport Torontálvásárhelyről

Kecskézés