Hagyományőrzés és piacteremtés

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Hagyományőrzés és piacteremtés

Zsoldos Ferenc, Függ Zsolt, Feleky Gábor és Nagy Abonyi ÁgnesVajdaságból a zentai Ci-Fi Civil Központ és a Rozetta Kézművestársaság a magyarországi szegedi Dél-alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesülettel és a kecskeméti Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesülettel közösen támo...

Zsoldos Ferenc, Függ Zsolt, Feleky Gábor és Nagy Abonyi Ágnes

Vajdaságból a zentai Ci-Fi Civil Központ és a Rozetta Kézművestársaság a magyarországi szegedi Dél-alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesülettel és a kecskeméti Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesülettel közösen támogatást nyert az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programjában. A projekt címe: Kézművesség - Tradíció és innováció a kézművesiparban.
A pályázók elképzelése alapján a szerb uniós csatlakozási folyamat eredményeképpen a magyar-szerb határ fokozatosan megnyílik majd, ami egyben az áruk tömegének a megjelenését is eredményezi a térségben. Ez a mai kézműveshagyományok számára éppúgy jelentheti a pusztulását, mint az esélyt. Ha a régió kézművesei - a határ mindkét oldalán - elébe mennek a történéseknek, és közös fellépéssel megteremtik a saját piacukat, akkor nyertesek lehetnek.
A tervezetet, amely egyszerre járul hozzá a hagyományos mesterségek fennmaradásához és egy versenyképesebb dél-alföldi és észak-vajdasági térség kialakításához, sajtótájékoztatón mutatták be a zentai Városháza Andruskó-termében. Az összejövetelen részt vett Zsoldos Ferenc, a Ci-Fi Civil Központ és Nagy Abonyi Ágnes, a Rozetta Kézműves Társaság elnöke, Szegedről pedig Függ Zsolt projektvezető és Feleky Gábor projektasszisztens.
- Ha magyar szempontból vizsgáljuk, akkor nagy siker született az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programjában, hiszen a 73 nyertes közül a vajdasági oldalról körülbelül húsznak van valamilyen módon magyar vonatkozása - magyar civil szervezetek által hajtják végre a projekteket, vagy a többségében magyarok lakta önkormányzatok területét ölelik fel. Ebben a fordulóban hatalmas összeget, 16,6 millió eurót osztottak szét. Mivel a témánk a kézművesség, a Rozetta Kézművestársaság a szakmai partnerünk, de tulajdonképpen a Ci-Fi Civil Központ az, amely igazából segíti az elképzelés megvalósulását. A projekt 120 ezer eurót nyert, a teljes költségvetése viszont 142 ezer euró. Szerb oldalról egy kisebb része realizálódik, 33 ezer euró támogatás és 6700 eurós önrész - mondta bevezetőjében Zsoldos Ferenc.
Függ Zsolt szerint a mai világban a kézművesség fokozatosan háttérbe szorul, mert az iparosodás és a sorozatgyártás gazdaságtalanná tette a hagyományos eljárásokat. Sok esetben azok a személyek sem foglalkoznak a szakmai utánpótlás kinevelésével, akik még megtehetnék. A turisták többsége nem képes különbséget tenni az értékes és az értéktelen között, ritkán találkozik a kézműves értékmegőrző szerepe és a vásárlók nyitottsága.
- A 2011 szeptemberében záruló projektum ezeknek a folyamatoknak a megállítására és visszafordítására törekszik. A készülő filmünkkel azt kívánjuk bemutatni, hogy a kézművesség lehet vonzó életpálya. Mivel mindkét országban felmérést végzünk a kézművesek között, lesz egy adatbázisunk, amelynek a segítségével átlátjuk, ki mivel foglalkozik. A szakmai munka, a konferenciák és a tapasztalatcsere mellett kézművesvásárt szervezünk Magyarországon és Szerbiában. Azt várjuk, hogy reális képet kapjunk a határ mentén élő kézművesekről, kialakuljon a közös hálózat és arculat a termékeikhez, az együttműködésnek köszönhetően pedig újabb ötletek, hosszú távú kapcsolatok szülessenek. Nagyon fontos lenne megalapozni a piacra jutás stratégiáját, a termékértékesítés rendszerét, hogy a népszerűsítésnek köszönhetően új munkahelyek jöjjenek létre.
Nagy Abonyi Ágnes a kézművesek értékmegőrző tevékenységének társadalmi jelentőségéről beszélt, de hozzátette azt is, hogy nagy gond számukra az értékesítési háttér megteremtése.
- Ebben kívánunk segíteni nekik egy hálózat kiépítésével, termékfejlesztéssel, a turisztikai piac megteremtésével, azaz a célközönség elérésével. Nagy gondot kell fordítani a kézművesek tájékoztatására, az információk eljuttatására a szakmai szervezetekben működőkhöz, de azokhoz is, akik egyedül dolgoznak. Szeretnénk minél jobban feltérképezni Vajdaság északi részét. Tudjuk, hogy a mai világban más igények vannak, amelyeket sokan igyekeznek kielégíteni, de nekik is megpróbálunk tanácsot adni, szakmai segítséget nyújtani. Elhangzott már, de nem árt megismételni, hogy a projekt megvalósulása során az adatgyűjtésre, a hálózat- és termékfejlesztésre, a piac megteremtésére helyezzük a hangsúlyt. A termékek nálunk is és Magyarországon is közös honlapra kerülnek, lehetőséget teremtünk a felbecsültetésükre. A többlépcsős folyamatban ötven kézművessel indulunk, aztán majd kiderül, kik lesznek azok, akik értelmét látják annak, hogy benne maradjanak a programban.
A sajtótájékoztató után megtartották az érdeklődők első szakmai találkozóját is.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Hagyományőrzés és piacteremtés
Múzsaidéző
  • Györffi Réka
  • 2018.11.03.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
Hagyományőrzés és piacteremtés
Irodalom
  • Hét Nap
  • 2018.04.10.
  • LXXIII. évfolyam 15. szám
Facebook

Támogatóink